Kanapeagyak

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Hekeli (vitalap | szerkesztései) 2011. január 20., 21:36-kor történt szerkesztése után volt. (Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA))

Kanapéágyak cikk, GM levelező, III. évfolyam

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magas minőségű kanapéágyak összehasonlító elemzése áruk és a csatolt szolgáltatások alapján az elérhető legalacsonyabb árra törekedve.

A feladat előtörténete

Az elmúlt időszak gazdasági nehézségei a vásárlói szokásokban is változást hoztak. Az átlagfogyasztó információkat gyűjt, és lehetőségeihez mérten, szubjektív és objektív szempontok alapján választja ki a számára legmegfelelőbb, leghasznosabb terméket. A luxustermékek és a magasabb minőségű termékek választása során az a célcsoport, melynek lehetősége van ugyan magasabb árat is kifizetni a tartós cikkek vásárlásakor, szintén megfontoltabban költekezett az elmúlt év során. A termékek kiválasztását az Ő esetükben is több szempont határozza (határozta meg). Az ár mellett fontos szempont a termékhez kapcsolódó további szolgáltatások minősége és mennyisége, a kereskedelmi egység megközelíthetősége, a termékválaszték nagysága és az, hogy az értékesítő mennyire becsüli meg, tartja számon a vásárlói hűséget. Ezekre a kérdésekre szeretnék elsősorban választ kapni az elemzés révén.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az általam kiválasztott kereskedelmi cégek a hazai piacon ismertek, egyes értékesítők több célcsoport számára is kínálják termékeiket. Természetesen ismerőseim véleményét és szakmai oldalak ajánlásait is figyelembe vettem a vállalatok, illetve az azonos kategóriába eső termékek kiválasztásánál. Az összehasonlítás reménybeli célja, hogy a kereskedő cégek és az általuk forgalmazott termékek közül a legmegfelelőbbet tudjuk kiválasztani. Amíg a vizsgált szempontokat a vásárlók ugyan észben tartják, de nem megfelelően mérlegelik, addig a Coco megfelelő és megbízható segítséget nyújt a döntés során.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoportot elsősorban azok a 25-45 év közötti, magasabb jövedelemmel rendelkező vásárlók adják ki, akik számára fontos a minőség, a megbízhatóság, a design, több időt töltenek el lakásuk látványának megtervezésével és berendezésével.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat elsődleges célja, hogy a vásárlás megtervezésénél szubjektív és objektív szempontokat is figyelembe véve, a vásárlók a számukra legoptimálisabb megoldást tudják választani. Az elemzés segítségével a vásárlók nagyobb hatékonysággal tudnak dönteni az összehasonlításban szereplő objektumok és azok hasznossága között. A vizsgálat során az attribútumok is vizsgáznak, mivel az eredményből kiindulva megállapítható, hogy az egyes attribútumok jól szemléltetik-e a hasznosságot.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Azt, hogy a vizsgálatban mennyi és milyen jellegű attribútum szerepeljen, az szubjektív döntés eredménye. Annak ellenére, hogy igyekeztem biztos forrásból, megbízható adatokat gyűjteni, egyes elemeknél csak telefonon kaptam feldolgozható adatokat, melyek remélhetőleg valósak. Az általam vizsgált kereskedők termékeinek összehasonlítását meghatározó tényezők:

1. Az azonos kategóriájú termékek ára

2. A kereskedelmi egység helyszíne, megközelíthetősége

3. A termék garanciális ideje

4. A termékekhez választható huzatok, drapériák száma (ez az egyes termékcsoportok termékválasztékát is jelölik egyben)

5. A kereskedelmi cég által a vásárlók számára nyújtott kapcsolt szolgáltatások színvonala

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. A vizsgált kereskedelmi egységek és azok termékeinek feltérképezése, az attribútumok kiválasztása, a szükséges adatok összegyűjtése, táblázatba rendezése

2. Az alapadatok és kategóriák segítségével a Pivot tábla létrehozása, mely tartalmazza a vizsgált objektumokat és az attribútumokat, az azokhoz tartozó értékeket


3. A Pivot táblázat segítségével az adatok ellenőrzése

4. A kialakított adatok segítségével rangsor kialakítása és annak megállapítása, rögzítése, hogy mely esetben jobb a magasabb kategória, mely esetben az alacsonyabb


5. Coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel

6. Solver program alkalmazása (módosuló cellák kijelölése, célcella kijelölése, kritériumok megadása, ellenőrzés

7. Solver becslés elkészítése, eredmények értékelése

8. Feladat értékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés elvégzése után elmondható, hogy a 6 vizsgált kereskedelmi cég közül csupán csak kettő értékesíti a termékét (termékeit) értékarányosan. A BoConcept és a KIKA termékeinek ára megfelel a vásárlók által elvárt értéknek. Az elemzésben láthatjuk ugyan, hogy e két cég termékének ára között is viszonylag magas a különbség, de a coco elemzés segítségével biztosak lehetünk abban, hogy ezek a termékek pontosan annyit érnek, amennyiért hozzájuthatunk. Az IKEA és az Innoshop által értékesített termékek alulárazottak. A két cég által értékesített kanapéágyak árában tulajdonképpen a csatolt szolgáltatások értéke nem érvényesül. Az Innoshop a kiváló helyszín és a nyújtott szolgáltatások magas színvonalát is beleépítve az árba, közel 126.000 Ft-tal megemelhetné az árait. Az ABC Home design bútorbolt viszont hozzávetőlegesen ugyanennyivel, 126.000 Ft-tal olcsóbban értékesítve a termékét tudna versenyképes lenni a hazai piacon. Így termékeit drasztikusan túlárazza. Érdemes megjegyezni, hogy a termékkel járó garancia ideje nem meghatározó egy-egy termék árának kialakításában.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott eredményekből jól látható, hogy csupán két olyan cég volt a vizsgált egységek között, amely termékét (termékeit) a meghatározott szempontok alapján megfelelő áron értékesíti. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat nem hivatott diagnosztizálni. A kiemelt szempontok szubjektív módon lettek kiválasztva, az üzletek valószínűleg a piac megfelelő vizsgálata után felelősséggel és vásárlóik szokásait ismerve alakították ki áraikat. Mivel ezeknek a termékeknek a beszerzése nem rutinszerű, ezért mégis érdemes a vásárlóknak az adott szempontok alapján körültekintően választaniuk.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

Az elkészített elemzés alapján az érintettek jól láthatják, hogy mely kereskedők ugyanazon kategóriába tartozó termékét érdemes megvásárolni, illetve hogy egyes kereskedők a hozzáadott szolgáltatásokkal kívánják a vásárlói hűséget kialakítani ügyfeleikben, annak ellenére, hogy ezek értékét nem építik be az áraikba.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Fejlesztés alatt... Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok) 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma) 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)