Iskola

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az iskola választás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi önkormányzat Közoktatási és Közművelődési Főosztályának intézmény értékelési mutatói és minősítése alapján készített hasonlóság elemzéssel.

A feladat előtörténete

Alcím: Iskolaválasztás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi Közoktatási és Közművelődési Főosztály minőségbiztosítási adatai alapján készített hasonlóságelemzéssel.

Napjainkban a gyerekek több időt töltenek az oktatási intézményekben, mint otthon, ezért kiemelten fontos, hogy a szülők a gyermekük számára legmegfelelőbb intézményt válasszák. Döntésüket befolyásolja az óvónők véleménye, a "homokozóhíradó", melyet nap mint nao hallgatnak és "szerkesztenek", miközben csemetéjük a délutáni levegőzés közben a kortárs csoport , barátai között "szocializálódik".

De milyen is a legmegfelelőbb iskola?

Olyan, ahol a gyermek jól, biztonságban érzi magát, barátokra talál, és olyan felnőttek veszik körül, akik példaképként állhatnak előtte. Fontos továbbá az infrastrukturális környezet, az intézmény tantermei, mozgási lehetőség (sportkör, testnevelés óra), a csoportbontásban szervezett tanóra, mely során több figyelem juthat a lassabban haladó tanulókra, illetve a tehetségesebb gyerekekre is.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A XXI. század elején sincsenek meg azok az információk, amelyek alapján meg lehet győzni a szülőket arról, hogy melyik a legmegfelelőbb általános iskola, ahol gyermekük 8 évet fog eltölteni.

Megpróbáltam összeszedni azokat az objektív szempontokat, amelyek számokban kifejezhetők és rendelkezésre állnak Kőbánya minden lakosa számára. kerületünk intézményeinek fizikai adatai (épület alapterülete, tornatermek alapterülete, tanulólétszám, pedagógus létszám, fegyelmi ügyek, illetve a kerületben 10 éve működő neveltségi szint mérés és szaktárgyi tudásszint mérés eredményei).

Természetesen sokat számít a barátok, ismerős szülők véleménye, az óvónénik ajánlása is, de ezek jelen pillanatban számokba át nem fordítható tényezők. Nem szabad elfelejtkezni az intézményben jelenlévő "hozzáadott pedagógiai értékről", mely megmutatja, hogy az iskolába járó diákok hozott értékei alapján az intézmény hathatós közreműködésével milyen eredményeket értek el. Ma még nincs megbízható mérés erre.

Jelen vizsgálatunk tehát a hivatalosan mérhető információkon alapul.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Jelen összehasonlításunkban egy bizonyos kőbányai körzet általános iskoláit vettük górcső alá, mivel fontos szempont az utazási idő is.

A feladat által érintett célcsoportok

A 6 kiválasztott általános iskola körzetében lakó szülőknek készült ez az összehasonlítás, illetve minden olyan kőbányai szülő részére, akik ezen iskolák iránt érdeklődnek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az összehasonlítás eredménye hasznos lehet minden olyan szülőnek, akinek az elkövetkezendő 3 évben iskoláskorú lesz gyermeke. Azért 3 évről beszélek, mivel az intézmények mérésének és minőségirányítási eredményének átlagát kisebb léptékben nem érdemes mérni.

Összefoglalva: Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:

- gyermekeink képességeinek és igényeinek megfelelő intézménybe járhatnak

- a szülők olyan helyen tudhatják gyermekeiket, ahol biztosított fejlődésük

- kiválasztható a terület legjobban teljesítő intézménye.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A "homokozóhírmondó" gyermekünk kialakult baráti társaságának választása nagyban befolyásolja a szülő döntését.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (a körzet iskolái)

2. Attribútumok meghatározása (fegyelmi ügyek,kiscsoportos órák tanárok/gyerek arány,tantermek minősítése,teljesítmény mérés,tornaterem mérete)

3. Cél kijelölése: gyermekünknek legmegfelelőbb oktatási intézmény választása

4. Az adatok összegyűjtése a kerületi szakértő segítségével.

5. Pivot tábla elkészítése.

6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)

8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az összehasonlítás eredménye, hogy az 1. 2. és 6. intézmény önkormányzati minősítése megfelelő, míg a 3. 4. és 5. intézmények alul, illetve felül lettek értékelve.

1.100% 2.100% 3.122% 4.92% 5.117% 6.100%

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az önkormányzat által megadott paraméterek alapján elmondhatjuk, hogy 3 intézményt megfelelően, 3 intézményt pedig alul vagy felül értékelt a fenntartó.

Itt léphet be a szülők közötti kommunikáció, illetve a szubjektív vélemény, ami segít kiválasztani a számunkra, illetve gyermekünk számára optimális iskolát.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)