Túltanulás

Angol megnevezés: over-learning

Történeti modul

• 1966: A túltanulás azt jelenti, hogy a tanuló már elérte az egyszeri hibátlan felfogás kritériumát, illetve, hogy a kísérleti személy tovább tanul azután is, amikor már eleget tud tenni ennek a feltételnek. A további munkát ugyanolyan figyelemmel kell folytatnia, mint ami a tananyag elsajátításához szükséges. A lecke puszta, figyelmetlen olvasása ne számít túltanulásnak. A túltanult lecke, ha a fenti követelményeknek eleget tett, jobban megmarad az emlékezetben, mint az egyszerűen megtanult, és általánosságban a megtartás nagyjából arányos az eredeti tanulás mennyiségével (Ebbinghaus, 1885; Krueger,1929) Ezek az eredmények mindenesetre csak akkor megbízhatók, ha jól begyakorolt kísérleti személlyel dolgozunk (Luh, 1922; Cuff, 1927). [1]

• 1979: SKINNER (1948) immár klasszikusnak számító "babonás" kísérletében demonstrálta, hogy egy éhes állatnak pusztán a táplálék megmutatása elegendő ahhoz, hogy egy spontán "emittált" viselkedésminta operáns válasszá váljék. A kísérletben a galambok 15 mp-ként jutottak táplálék- megerősítéshez. A galambok viselkedése és az etetőszerkezet működése között nem volt ok-okozati összefüggés, ennek ellenére a kísérleti állatok mindegyikénél jól elkülöníthető, sztereotíp mozgásminták épültek fel a kondícionálás eredményeképpen. A "babonás" kísérletet számos laboratóriumban sikerült reprodukálni, és az effektus törvénye (THORNDIKE 1911) hosszú ideig elégségesnek bizonyult magyarázatára. Az utóbbi években számos, a "babonás" viselkedéshez hasonló jelenség felfedezésének lehettünk tanúi, melyek kivétel nélkül az instrumentális értelmezés feladását sürgetik. A kezdet az etológusoktól indult. BRELAND és BRELAND (1961) számos fajon végzett kísérleteiben megfigyelte, hogy operáns kondicionálás túltanulás fázisában olyan jellemző magatartásminták bukkantak fel, melyek az adott kísérleti elrendezésben irrelevánsak voltak és interferáltak a jutalomhoz vezető operáns válasszal (pl. zsetonmosás mosómedvéknél, alomépítés patkányoknál). [2]

• 1981: Túltanulás olyan tanulás, amelynek során az ismétlés vagy gyakorlás tovább folytatódik az ésszerűen megállapított tanulási kritérium elérése után.[3]

• 1996: Túltanulás (over-learning). Túlzott mértékben elnyújtott gyakorlás folyamata vagy eredménye, vagyis olyan gyakorlás, mely a tanult anyag hibátlan visszaadásának időpontján túlnyúlik. A tanulás egyfelől viselkedési formák automatizálását, másfelől azonban reaktív gátlás fellépését is előmozdítja. [4]

• 1999: Túltanulás olyan tanulás, amelynél a gyakorlás vagy az ismétlés a feladat megfelelő megoldásához szükséges készség elsajátítása után is folytatódik. Általában nem szokás károsnak tekinteni, vagy azt gondolni, hogy valamit lehetséges túl jól megtanulni. [5]

• 2000: „8 A köztes rétegbe kerülõ neuronok száma nem egyértelmű. Nyilván ha kevés van, akkor egyszerű és gyors a tanulás, de nem biztos, hogy rá tud jönni minden összefüggésre. Ha viszont sok a köztes rétegben levő neuronok száma, akkor a tanulás lassú lehet, és elképzelhető a túltanulás veszélye is. Köztes rétegből több is lehet. Ilyenkor ugyanúgy kapcsolódik az előtte lévő és mögötte lévő neuronokkal, mint a 9. ábrán látható egyetlen köztes réteg: Például: INPUT–KÖZTES1–KÖZTES2–KÖZTES3–OUTPUT.„
  „A túltanulás veszélye. A túltanulás az a jelenség, amikor a tanulási folyamat során nem az általános problémát tanulja meg a hálózat, hanem a megadott adatbázis sajátosságait. Ennek kiküszöbölésére ketté kell választani az eredetileg meglévő adatbázist. Ez egyik része a tanuló-adatbázis, míg a másik része a tesztadatbázis. A tanuló-adatbázison végezzük el a tanítást, amelynek befejeztével olyan eredményhez jutunk például, hogy a megadott 100 esetből 95-öt eltalál a neurális modell. Ezután nem tanítjuk tovább a hálózatot, hanem megnézzük, mit mond az eddig ismeretlen tesztadatbázisról. Ha az ottani 100 esetből szintén csak néhányat ront el, akkor megelégedhetünk, hiszen az általános összefüggésekre sikerült a hálózatnak „rájönnie”. Ha azonban nagyon nagy a hibázási arány, akkor a hálózat túltanulta magát. Éppen ezért látjuk, hogy nagyon kell vigyázni az adatbázisok szétválasztásánál. Nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha a tanuló adatbázisban nem szerepel (vagy túlságosan alulreprezentált) a 3-as, akkor a tesztadatbázisban ezt a számot gyakran rosszul fogja a hálózat megtippelni.
  Megjegyezzük, hogy a tanulás során lehetőség van arra, hogy a tanuló-adatbázist is kettévágjuk. Az algoritmus ekkor az adatok egy részén csak tanul, másik részén csak tesztel, és magát a tanulást csak akkor állítja le, ha a tanuló és tesztelő fázis közel azonos eredményt ad. Ebben az esetben, ha helyesen választottuk ketté a saját adatbázisunkat, csökkenthetjük a túltanulás veszélyét. „ [6]

• ...

Ontológiai modul

• " ez egy " kapcsolattípus :
• pedagógia
• pszichológia
• olvasás
• tanulás
• információ túltengés

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • teszt-tanulás
  • gépi tanulás
  • neurális háló
  • adatbányászat
  • optimalizálás

• " a címszó része valaminek ( a címszónak egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:
  • tanulás (tanulás-teszt )
  • adatbányászat
  • gépi tanulás
  • optimalizálás

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Az átolvasott szakirodalmak, valamint Internetes oldalak alapján nem találtam ellentmondást.

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...