Innováció

Angol megnevezés: ...

Tartalomjegyzék

1950-es évek A legfontosabb a növekedés problémaköre volt. Ehhez kapcsolódott, hogy a tudomány felismerte, milyen fontos szerepet játszik a technológia a termelékenység javulásában. Ebben az időszakban a tudománypolitika nagy részét a 'tudomány vezette innováció' modelljére formálták, amely szerint a tudományba történő befektetés technológiát hoz létre, az pedig gazdasági növekedést eredményez.[1]

1960-as évek A közgazdászok felismerték, hogy gyakorta a technika változása adja a gazdasági növekedés legfőbb hajtóerejét. [2]

1970-es évek A kutatások fő témája annak feltárása volt, hogyan jön létre az innováció. A gyakorlati tapasztalatok feldolgozása azt is kimutatta, hogy a tudomány és a technológia viszonya egyáltalán nem egyszerű. [3]

1980- Az Egyesült Államok törvényben nyilatkoztatta ki – (Stevenson-Wydler Technology Innovation Act of 1980.) -, hogy milyen nagynak ítéli az innováció gazdasági súlyát a maga számára. Ennek első tétele leszögezi, hogy "A technológia és az ipari innováció központi jelentőségű az Egyesült Államok polgárainak gazdasági, környezeti és szociális jóléte szempontjából." Meg kell rögtön azt is jegyezni, hogy a törvény a továbbiakban nagyrészt arról rendelkezik, mit tegyen az állam az innováció előmozdítása érdekében.[4]

1988- Az Európai Unió innovációról szóló Zöld Könyvének legelsõ mondata leszögezi: "Az innováció létfontosságú."[5]

1980-as évek A Hazai innováció elsősorban másolást, azaz technológia átvételt jelentett, ma már a fejlesztések több mint ötven százaléka saját újítás. [6]

2000 - Hogy mi kell az innovációhoz? Elsősorban kreatív gondolkodásmód. Ez azonban önmagában kevés. Ahhoz ugyanis, hogy egy ötletből találmány, majd termék, szolgáltatás legyen, meg is kell azt valósítani. Ehhez pedig elengedhetetlen az anyagi háttér, az ösztönzőleg ható verseny, és hogy legyen, aki befogadja az újdonságot. [7]

2000- az USA éves GDP-növekedésének 74 százaléka származott az innovációból. A Magyarországi teljesítmény mutatója messze elmarad az amerikai adattól, kelet-európai viszonylatban mégis kiemelkedő volt. [8]

2000- Magyarországon a GDP 0,82 százalékát, 105,4 milliárd forintot fordítottak K+F-re. A K+F-költségek kétharmada ugyanis nem új termékekre, szolgáltatásokra fordítódik, nem a fogyasztót célozza meg, hanem újszerű üzleti és gyártási technológiákat hoz létre. Hazai gazdaság ezen a területen is kettészakadt: vannak, akik sokat költenek fejlesztésre, mások viszont egyáltalán nem. Az innováció milyen drága, jól mutatja, hogy - a KSH számai szerint - a kisebbek a saját üzleti forgalmukhoz képest viszonylag többet fordítanak ilyen célokra, mint a nagyobbak.[9]

2003- Innováció nélkül egy termék ma mindenképpen megbukik a fogyasztók előtt, az innováció egy cég sikeréhez annyira fontos, mint az életben maradáshoz a levegő.[10]

2004- A kis és közép vállaltok innovációjának elősegítésére dolgozott ki javaslatcsomagot a Magyar Innovációs Szövetség. [11]

Igaz-e hogy ezt a tempót csak úgy tudják a cégek tartani, ha folyamatosan fejlesztik a technológiát? (Igaz)

Igaz-e hogy napjainkban az állami támogatás mértéke nagyobb, mint a vállalati a fejlesztésekkel kapcsolatban? (Igaz, állami 60%, vállalati 40%)