Tur hm tema9

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Debreceni kistérség SWOT analízise különböző típusú társasági formák szerint.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztikai adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: A gazdasági szervezetek a TEIR-ben egyszer regisztrált, máskor pedig működő társaságként voltak feltüntetve.Ez mindegyik mutatóra nézve változott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 6864 rekord.

Objektumok (sorok)

2005-2006 között 168 db kistérség 2007-2009 között pedig 174 db kistérség, melyeket az alábbi táblázatban láthatunk:

Abai	Abaúj-Hegyközi	Adonyi	Ajkai	Aszódi	Bácsalmási	Bajai	Baktalórántházai	Balassagyarmati	Balatonalmádi
Balatonföldvári	Balatonfüredi	Balmazújvárosi	Barcsi	Bátonyterenyei	Békéscsabai	Békési	Bélapátfalvai	Berettyóújfalui	Bicskei
Bodrogközi	Bonyhádi	Budaörsi	Budapest	Ceglédi	Celldömölki	Csengeri	Csepregi	Csongrádi	Csornai
Csurgói	Dabasi	Debreceni	Derecske-Létavértesi	Dombóvári	Dorogi	Dunakeszi	Dunaújvárosi	Edelényi	Egri
Encsi	Enyingi	Ercsi	Érdi	Esztergomi	Fehérgyarmati	Fonyódi	Füzesabonyi	Gárdonyi	Gödöllői
Gyáli	Gyöngyösi	Győri	Gyulai	Hajdúböszörményi	Hajdúhadházi	Hajdúszoboszlói	Hatvani	Hevesi	Hévízi
Hódmezővásárhelyi	Ibrány-Nagyhalászi	Jánoshalmai	Jászberényi	Kadarkúti	Kalocsai	Kaposvári	Kapuvár-Beledi	Karcagi	Kazincbarcikai
Kecskeméti	Keszthelyi	Kisbéri	Kiskőrösi	Kiskunfélegyházai	Kiskunhalasi	Kiskunmajsai	Kisteleki	Kisvárdai	Komáromi
Komlói	Körmendi	Kőszegi	Kunszentmártoni	Kunszentmiklósi	Lengyeltóti	Lenti	Letenyei	Makói	Marcali
Mátészalkai	Mezőcsáti	Mezőkovácsházai	Mezőkövesdi	Mezőtúri	Miskolci	Mohácsi	Monori	Mórahalomi	Móri
Mosonmagyaróvári	Nagyatádi	Nagykállói	Nagykanizsai	Nagykátai	Nyírbátori	Nyíregyházai	Orosházai	Oroszlányi	Ózdi
Őriszentpéteri	Pacsai	Paksi	Pannonhalmai	Pápai	Pásztói	Pécsi	Pécsváradi	Pétervásárai	Pilisvörösvári
Polgári	Püspökladányi	Ráckevei	Rétsági	Salgótarjáni	Sárbogárdi	Sarkadi	Sárospataki	Sárvári	Sásdi
Sátoraljaújhelyi	Sellyei	Siklósi	Siófoki	Sopron-Fertődi	Sümegi	Szarvasi	Szécsényi	Szegedi	Szeghalomi
Székesfehérvári	Szekszárdi	Szentendrei	Szentesi	Szentgotthárdi	Szentlőrinci	Szerencsi	Szigetvári	Szikszói	Szobi
Szolnoki	Szombathelyi	Tabi	Tamási	Tapolcai	Tatabányai	Tatai	Téti	Tiszafüredi	Tiszaújvárosi
Tiszavasvári	Tokaji	Törökszentmiklósi	Váci	Várpalotai	Vásárosnaményi	Vasvári	Veresegyházi	Veszprémi	Záhonyi
Zalaegerszegi	Zalakarosi	Zalaszentgróti	Zirci

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A legyűjtésre került mutatók:

• Regisztrált betéti társaságok száma
• Regisztrált egyéni vállalkozások száma
• Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma
• Regisztrált költségvetési szerv és intézménye
• Regisztrált közkereseti társaságok száma
• Regisztrált nonprofit szervezetek száma
• Regisztrált részvénytársaságok száma

Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• a megyei és régiós stratégiai döntés-előkészítők,
• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• kutatók
• helyi vállalkozók
• térségi/regionális vállalkozók
• megyei kormányhivatalok
• járási kormányhivatalok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Iparűzési adó kiszámítása 2011-ben amennyiben vállalkozásról van szó

Kiszámítási képlete: NETTÓ ÁRBEVÉTEL:

• ANYAGKÖLTSÉG (511)

• ELÁBÉ (814)

• ELADOTT (KÖZVETÍTETT) SZOLGÁLTATÁSOK ÉRTÉKE (815)

• ALAP

• HIPA= ALAP X 0,02

XY Vállalkozás HIPA kiszámítása

• NETTO árbevétel: 90000 eFT
• Anyagköltség: 20000 eFt
• ELÁBÉ: 6000 eFt
• Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke: 40000 eFt
• HIPA=((90000-(20000+6000+40000))X 0,02

A HIPA kiszámításának képlete az alábbi linken érhető el: [1]

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat végrehajtása során az alábbi lépéseket követtem:

• Adatlegyűjtés
• Adatbázis létrehozása (sorszám,kistérség,település, attribútum, érték, mértékegység, évszám, forrás, dátum)
• Kimutatások létrehozása
• Standardizálás
• Y0-elemzés
• További elemzés
• Eredmény adatbázis létrehozása
  • Eredmény- vizualizáció létrehozása
  • Gyengeségek, Erősségek illetve Veszélyek és Lehetőségek kiértékelése HA függvénnyel
• Diagramok létrehozása
• Szócikk létrehozása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

Regisztrált betéti társaságok

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált betéti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált egyéni vállalkozások

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Regisztrált közkereseti társaságok

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Regisztrált nonprofit szervezetek

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Regisztrált részvénytársaságok száma

• A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Regisztrált betéti társaságok

• A Regisztrált betéti társaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Regisztrált egyéni vállalkozások

• A Regisztrált egyéni vállalkozások száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok

• A Regisztrált korlátolt felelősségű társaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Regisztrált költségvetési szerv és intézménye

• A Regisztrált költségvetési szerv és intézménye mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Regisztrált közkereseti társaságok

• A Regisztrált közkereseti társaságok száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Regisztrált nonprofit szervezetek

• A Regisztrált nonprofit szervezetek száma mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Regisztrált részvénytársaságok

• A Regisztrált részvénytársaságok száma mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Következtetések, javaslatok

A kapott eredmények alapján tehát jól látható, hogy a debreceni kistérség gazdasági potenciálja szinte minden eredmény esetében a normaszint fölötti teljesítményt nyújt, például a az egyéni vállalkozások száma 2009-re ugrásszerűen növekedett(ez gyakorlatilag minden kistérségben hasonló tendenciájú). Vagyis a vizsgálati sokaság(100.000.000 fő)szerint ha 100.000.000 főt vizsgálnánk a rájuk jutó különféle szervezetek száma meghaladja azt a szintet amely a becslés szerinti eredményt jeletni. Tehát lehetőségek és veszélyek szempontjából, ha ezt a trendet/tendenciát mutatja a debreceni kistérség a jövőbeni eredményeit, az elmúlt évek alapján további növekedést illetve pozitív eredményt fog mutatni. Tehát a szintentartás a jelenlegi primer funkció, de a fejlesztések a kistérségek számára sosem szorulhatnak háttérbe. Tehát fejlesztések esetleg illetve bővülések a továbbiakban is szükségesek, de ha a jelenlegi szint körüli szórásban marad a jövőben a kistérségi szervezetek száma, -tehát nincs jelentős bővülés/növekedés- akkor is optimális marad az ellátottság.