PKriszti: Lakásvásárlás napjainkban

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Célom ennek a feladatnak az elvégzésével, hogy bemutassam a nagyon fontos egy lakásvásárlásnál, hogy a rendelkezésünkre álló szempontok alapján, a számunkra igényeinkhez mérten a leginkább megfelelő lakás megtaláljuk.

A feladat azonban nem csak ehhez adhat segítséget, hanem bármilyen más okból történő értékbecslésnek is alapjául szolgálhat.

A feladat előtörténete

A lakásvásárlás bárkit is érint, elmondható nagyon sok erőfeszítést, idő ráfordítást igényel. Általában az emberek, addig húzzák amig már tényleg nincs más lehetőségük, csak a költözés. Ez előfordulhat számos esetben, pl. a családalapításnál.

E feladat szeretne segíteni, hogy nem kell elvesznünk az adatok és információk halmazában, hiszen egy ilyen megoldással, sokkal egyszerűbbé és könnyebbé válik a megértése az adatoknak és természetesen a megfelelő döntés meghozatala.

Jellemzően az embereknek életük során csak egyszer vagy esetleg kétszer adatik meg a lehetőség, hogy lakhelyet változtasson. A mai lakásárak a fizetésekhez viszonyítva, relatíve magasnak mondhatók, így fontossá válik a kérdé, melyik lakást érdemes megvenni.

A leírásom az általam fontosnak ítélt paraméterek alapján alkot véleményt, valamint a rangsor is szubjektív, hiszen csak az én elképzeléseimet tartalmazza. A végeredmény ennek függvényében értelmezhető.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Napjainkban már általában az Interneten gyűjtjük be az elsődleges információkat, és ezt követően mérlegelünk.

Forrásként egy általam készített táblázatot használtam, kiválasztottam 7 helyszínt, ahol lakás vásárolnék és társítottam hozzájuk a számunkra legfontosabb adatokat.

- Rangsoroltam a lakásokat különböző tulajdonságok alapján és összeadtam a különböző rangsorszámaikat lakásonként.

- Feltételezésem szerint a legmegfelelőbb az a lakás, amelynek rangsorainak összege a legkisebb száma.

- Feltételezésem szerint a legalkalmatlanabb az a lakás, amelynek rangsorainak összege a legnagyobb szám.

- Ezek az adatok az alapadatok munkalapon találhatóak.

- Ez alapján a legmegfelelőbb lakás a Budapest, XII. kerület, Óra út 13. szám alatti.

A feladat elvégzése nélkül, valószínű szimpátia vagy ár-érték arány segített volna a döntésem meghozatalában. Az ár-értéket egy matematikai képlettel számoltam volna ki.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A lakás minőségével, elhelyezkedésével és méretével kapcsolatos attributumokat választottam.

Ezek azok a tulajdonságok, amik számomra leginkább meghatározzák a lakás értékét.

Objektumok (sorok)

- Budapest, II. kerület, Völgy u. 6.

- Budapest, IV. kerület, Attila u. 8.

- Budapest, VII. kerület, Klauzál tér 1.

- Budapest, VI. kerület, Rózsa u. 12.

- Budapest, XXI. kerület, II. Rákóczi F. út 32.

- Budapest, XI. kerület, Brassó út 10.

- Budapest, XII. kerület, Óra út 13.

Attribútomok (X,Y oszlopok)

- Epites eve (irány: 0)- minél közelebbi az építés éve, annál esélyesebb a kiválasztásra

- Lakas ara (millio Ft) (irány: 1) - minél alacsonyabb az ára, annál eselyesebb a kiválasztásra

- Alapterület (m2)(irány: 0)- minél nagyobb az alapterület, annál esélyesebb a kiválsztásra

- Szobak szama (irány: 0) - minél több a szobák száma, annál esélyesebb a kiválasztásra

- Tavolsag a munkahelytol (km) (irány: 1)- minél közelebb van a munkahelyhez, annál esélyesebb a kiválasztásra

- Lakas allapota (irány: 0) - minél jobb állapotú, annál esélyesebb a kiválasztásra

- Parkolasi lehetoseg (irány: 0) - ha garázsban lehet parkolni, annál esélyesebb a kiválasztásra

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ha nekem kellene dönteni, biztosan amellett voksolnék, hogy megvalósuljon ez az elemzés. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza, tehát hogy kiderüljön, a kiválasztás tekintetében mennyire hatékony. Ha a kiválasztási stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot hozó munkaerőt alkalmaz, amelynek időbelisége állandó. Kiadásnak tekinthető természetesen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. Időbelisége rendszertelen, sok esetben lehet szükség munkaerő felvételre, anélkül, hogy számítottak volna rá. Tervezhető hasznosságot forintban elég bonyolult kiszámolni. Tegyük fel, hogy elbeszélgetési séma alapján alkalmazunk egy jelöltet. Mivel a kompetenciák csak egy részét tudtuk csak felmérni az interjú alapján, valószínűleg érezhetően kevesebb beérkező hívást tud majd kezelni az ügyfélszolgálati munkatárs, akit ez alapján vettünk fel. Viszont egy olyan rendszer segítségével, ahol az összes kompetenciaszint megállapításra került, bizonyosan jobban fog teljesíteni az a munkavállaló. Például az első stratégia alapján felvett munkaerő napi 40 hívást tud fogadni, és ebből 15 kérdésre tud választ adni és 10 problémát tud megoldani. Tehát 15 ember elégedetlen lesz a mobilhálózat szolgáltatójával, ami akár szerződésmegszüntetéshez is vezethet. Arról nem is beszélve, hogy sokkal több várakozó ügyfél lesz. A második rendszer alapján alkalmazott munkaerő pedig napi 60 ügyféllel tud beszélni, akiknek 55 esetben megoldja a problémáját. Így már kijelenthetjük, hogy minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a feladatom. A feldolgozott adatok részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van a munka betöltésére. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciák meglétével.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Coco.online elemzés alapján az ügyfélszolgálatos munkára a legalkalmasabb személy V.A., mert a becslés alapján ő érte el a legmagasabb különbséget pozitív irányban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés és az elbeszélgetés alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján V.A. a legalkalmasabb, másik esetben pedig B.C. A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, hiszen szubjektív, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert az abszolút objektív, így megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól, és semmi nem akadályozhatja meg a legjobb munkaerő alkalmazását.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy összességében a cég nem működik hatékonyan a kiválasztás terén. Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát abszolút megérte megcsinálni mind a két elemzést. A hasonlóságelemzés megtétele nélkül várható lett volna, hogy a cég nem lett volna képes megfelelő és elvárható ügyfélnek segítséget adni kérdéseiben.