Gdpnemetorszag

Forrás

• XLS

• Historical Statistics

• Index Mundi

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Németország GDP alakulásának becslése a következő évre, 30éves minta alapján

A feladat előtörténete

Külföldi tulajdonú bankban, corporate finance területen dolgozom, ahol a kollégákkal tét nélküli jóslatokba szoktunk bocsátkozni. Mindig is érdekelt, hogy meg lehet e jósolni a gazdaság alakulását, és amennyiben igen, akkor mekkora valószínűséggel? Amennyiben igen, akkor miért nem teszik meg az elemzők? Ezen ötleten felbuzdulva készítettem el Németország GDP alakulásáról egy becslést.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A régi módszer az, hogy ha nincs baj, és évek óta fejlődik a gazdaság, akkor nem mondja senki, hogy baj lesz. Eddig senki nem mondta, hogy a jövő év jobb lesz, vagy rosszabb azért, mert 17 évvel ezelőtt is rossz volt. Bebizonyítottuk, hogy igaz, és a módszer jól működik, hiszen rendelkezésünkre áll a 2006-es GDP. Eddig csak azt tudták elemzőink mondani, hogy nincs semmi olyan ok, amiért jövőre rosszabb lenne. Tessék nézni apró lépésekkel 10 éve folyamatosan javul a gazdaság. Erre mi bebizonyítottuk, hogy ez igaz, azonban a 2006-os év hanyatló lett. Jobb ez a módszer, mert ad egy új eszközt a kezünkbe, egy másik nézőpontot mely nem csak arra alapoz, hogy eddig is jó volt, miért ne lenne ezután is? Stratégiai menedzsment szinten minden valós információ hasznos, hiszen támogatja a döntéseket oly módon, hogy ad egy világképet, egy várható jövőt. Amennyiben alapítanék egy céget, akkor biztosan igényt tartanék egy olyan elemzésre, melyre ugyan senki nem teszi a fejét, de ad egy más képet a világról, így segítve (megerősítve vagy elbizonytalanítva) a döntéseimet. Mindezek mellett elmondhatjuk, hogy ha valaki meri is jelenleg azt mondani, hogy ugyan most nagyon jó és fejlődünk, de jövőre baj lesz akkor annak nem hisz a világ. Tessék megnézni a 2008-as gazdasági világválságot. Számos elemző 3-4 évvel előtte már megjósolta, a globális problémát, de senki nem figyelt rájuk, mert nem látszottak a jelek. A gazdaság fejlődött, a díszletek mögött azonban a valós dolgok egyszer összedőlnek. A meteorológiai példa nagyon jól bemutatja ezt, valóban 3 hét napsütés után nyugodt szívvel azt meri kijelenteni meteorológusunk, hogy holnap esni fog az eső, erre mi elmegyünk esernyő nélkül, mert nem hittük el, mert nem látszottak a nagy fekete felhők, épp úgy, mint a mostani válságnál.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

• Ebben a feladatban Németország GDP adataival dolgoztam.
• A GDP adatokat különböző elemzők különböző forrás alapján dolgozzák fel, így azokban eltérés lehet.
• Célszerű egy jól megbízható adatforrást alkalmazni.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Németország elmúlt 30 évnyi GDP adatával dolgoztam, 1975-2005 között. A becslést a 2006. évre készítettem. Természetesen én sem mertem a 2010-es évet megjósolni, hiszen szakképzettségem még elmarad attól, hogy ezt nyugodt szívvel megtegyem.

Az Y oszlop Németország GDP adatai: 1991-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1994-ben, 1995-ben, 1996-ban, 1997-ben, 1998-ban, 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben, 2003-ban, 2004-ben és 2005. évben. Az X oszlopok a 15 múltbéli időegység, németországi GDP adatokat jeleníti meg, az Y oszlophoz évjáratához viszonyítva: t-1,t-2, t-3, t-4, t-5, t-6, t-7, t-8, t-9, t-10, t-11, t-12, t-13, t-14, t-15.

A feladat által érintett célcsoportok

Érintett minden olyan csoport, felelős személy, akinek olyan döntéseket kell hoznia, melyeknek kimenetelét előre nem látható, külső hatások befolyásolják. Jelen pillanatban, külső hatáson leginkább gazdasági hatást értünk. Amennyiben tudnánk előre bármely ország GDP alakulását, akár csak az irányát is, akkor tudnánk olyan befektetéseket, üzleteket kötni melyek kiemelt valószínűséggel, nyereségesek lennének számunkra.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

1. Saját, elemzői munka költségvonzatai:

• Adatok megszerzése speciális adathalmazból (Internetről, nyilvánosan hozzáférhető adatokból)
• Számításokhoz, elemzéshez szükséges IT rendszer megszerzése (Microsoft Office Operációs rendszer)
• Elemzői munkaidő

2. Hasonlóságelemzés költségvonzatai:

• Adatok megszerzése speciális adathalmazból (Internetről, nyilvánosan hozzáférhető adatokból)
• Számításokhoz, elemzéshez szükséges IT rendszer megszerzése (solver, MY-X)
• Elemzői , szakértői munkaidő

3. Költségkülönbözet becslése: 10.000,- Forint.

• Adatok megszerzése mindkét esetben azonos költséggel bírnak, mivel mindenki számára, nyilvános weboldalról letölthető (különbözet nincs, 0 ,-Forint)

• Az elemzéshez szükséges IT rendszer, a jelen tananyaghoz rendelkezésre áll, ezért külön költség nem merül fel. (ingyenes licenszek).Ugyanakkor egy cég számára ezért liceszdíjat kell fizetni, melynek költségvonzata átlagosan 30.000,- Forint.

• Elemzői munkaidő az adatok rendelkezésre állásától számítva:

 * Adatok feldolgozása, a teljes XLS-állomány elkészítése: 60 perc
 * Hasonlóságelemzés: 25 perc

4. A hasznosság különbözet becslése

 a) Önellenőrzési feladatok
 * Saját elemzői vélemény ellenőrzése a témában jártas kollégával, egy ebédmeghívásért cserébe egy színvonalas étterembe, ebéd ktg: 10.000,- 
 * Önellenőrző számítások, mely része  a "szolgáltatásnak": 0,-

 b) Szuboptimális megoldás kockázata

 * Saját elemzői vélemény ellenőrzése szakirodalom, újságok, szakfolyóíratok igénybevételével, minimum amennyiben a kollégával folytatott beszélgetés nem bizonyult kellően meggyőzőnek: 18.000,-

Végkövetkeztetésként tehát elmondhatjuk, hogy 38.000,- Forint reményében kezdjük el az alternatív megoldás létrehozását, ami 1 óra munka.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1. Adatbázis készítése az összegyűjtött adatok alapján. Fontos, hogy egy helyről származzon minden év adata.
• 2. Adattábla elkészítése a meglévő adatokból.
• 3. Tanulási minta elkészítése, irány meghatározása (0,1)
• 4. COCO tábla készítése, amely az FKERES függvény segítségével visszautal a Lépcsők táblázatra.
• 5. A kapott eredmények kiértékelése, a valós és becsült érték különbségével.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A helyes irány megválasztásával még egy olyan mintából is meghatározható a helyes eredmény, ahol ránézésre 99%-os biztonsággal állítanánk az ellenkezőjét. Az első számításunk beigazolta, amire mindenki gondolt, hogy 30 évből 29 éven keresztül felfelé ívelő gazdaság nagy valószínűséggel tovább fog fejlődni. Azonban, egy helyes irányválasztás után kiderült, hogy a gazdaság valójában várhatóan 2006-re bár minimálisan, de vissza fog esni, és ez így is történt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ebből az elemzésből megtanultam, hogy minden következik valamiből, így ha megfelelő jó típusú elemzést alkalmazunk, akkor megkaphatjuk a helyes iránymutatást. Ezeket az elemzéseket és iránymutatásokat jól kell tudni használni, és nem szabad csak erre alapozva dönteni, hiszen váratlan események mindig történnek. Minden információra nyitottnak kell lenni és korrigálni kell döntéseinket. Mindenki megélte a 2008-as gazdasági világválságot-mely napjainkban is tart még- melyet sokan előre jeleztek, de ezekkel az előrejelzésekkel nem foglalkoztak megfelelőképpen. Arra most szintén sokan lennének kíváncsiak, hogy volt e már mélypont, azonban addig, amíg azzal az előrejelzéssel nem foglalkozott az emberek többsége, hogy be fog következni a vállság, akkor mi értelme lenne a kezükbe adni azt az információt, hogy hol a vége? Véleményem szerint nem harcolnának tovább, és még inkább lelassulna a gazdaság, mely biztosan eredményezné, hogy a válság csak mélyebb lesz onnantól.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Hasznosságról jelen szócikk esetében mindeképpen beszélhetünk. Az elemzések nagyrésze pontos iránymutatást ad a cégek felsővezetői számára, hogy ennek segítségével megfelelő hosszú-, vagy középtávú stratégiát alakíthassanak ki. Ha példaként, egy exportértékesítésre termelő gyárról beszélünk, akkor pontos előrejelzést kaphatunk arra vonatkozóan, hogy a hosszú távú tervszámokat, folyamatos növekedést, sales-t, hogyan érdemes kalkulálni. Egy ország GDP-je sokmindent megmutat az életszínvonalról, mely szorosan kötődik a fogyasztáshoz, és ez meghatározza pl. a német piacra gyártott, és eladható termékek mennyiségének nagyságát. Amennyiben a GDP pontos meghatározásra kerül a fenti elmélet alapján, úgy pontos számokkal tervezheti a cég a jövőt. A pontos tervezés elengedhetetlen a sikeres jövő szempontjából. Ha most elvonatkoztatunk a világgazdasági válságtól, akkor az azt megelőző időket tökéletesen le lehetett modellezni a fentiek alapján. Vagyis hosszú évekre előre tudtak tervezni a gazdaságban dolgozó szakemberek. Amennyiben a fenti elemzést igénybe veszi a cég felsővezetése, és ezt házon belül dolgozzák ki, akkor egyszer költséget takarítanak meg vele, mert nem külső forrásból kell megvásárolniuk, másodsorban házon belül további modellezés fejleszthető belőle,és még hasznot is hajt a jövőre nézve. A haszon konkrét számokban jelen esetben nem fejezhető ki, mert ez függ a cég árbevételétől, költségeitől, egyéb ráfordításaitól és az eredményességtől is. Mindenesetre jelentős növekedést pl. árbevételt, eredményt generál a profitorientált cégek esetében. Egy ilyen modell elészítés értéke és a ráfordított idő/energia jelentősen megtérül, mely az árbevételben és a profitban százalékos formában is kimutatható majd. Vegyünk egy példát: A modellre fordított idő és energia, a lemodellezést készítő elemző 2 havi bruttó bérével és az ezekhez kapcsolódó járulékokkal egyenlő, esetleg figyelembe vehető a fajlagos energiaköltség is, ami az irodában generálódik. Ezzel szembe kell állítanunk azt az árbevételt és profitot, amit a helyes elemzés figyelembevétele előidézett. Megállapíthatjuk, hogy a befektetett idő, energia és pénz, sokszorosan megtérül egy közepes, vagy nagyvállalat esetében.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet