Ongyilkossagok aranya

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Öngyilkosságok nyers arányszáma a válságot megelőző években, illetve a válság éveiben

A feladat előtörténete

Az utóbbi időben gyakran került címlapokra olyan hír vagy tudósítás, mely arról számolt be, hogy a "válság" közvetett hatására, illetve a közvetlen válságjegyek következtében, Európa-szerte nőtt az öngyilkosságok száma. Közismert tény, hogy Magyarországon eleve igen magas az öngyilkosságok aránya az össznépességen belül. Az elemzés során arra kerestem a választ, hogy a "válság" hatására, más európai országokkal összevetve, tovább nőtt-e ez az arány, vagy stagnált, esetlegesen csökkent.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feltett kérdésre természetesen több irányból is adható válasz. Ha csak azt kérdezzük, nőtt-e az öngyilkosságok arányszáma, ezt az éves adatok összevetésével egyszerűen eldönthetjük. Az egyéni, pszichikai tényezők hatásának vizsgálata az öngyilkossági arányra sokkal inkább a pszichológia, szociálpszichológia hatáskörébe tartozik. A kérdés jelen esetben úgy hangzik, hogy az egyes válságjegyek, tehát gazdasági mutatók, következtében nőtt-e, változott-e ez az arány, illetve, hogy az adott arány magyarázható-e a választott attribútumok alapján.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, illetve az Eurostat oldaláról gyűjtöttem, valamint az öngyilkosságok nyers arányszámát magam számítottam ki.

Objektumok (sorok)

• Magyarország
• A válság által kevésbé súlyosan érintett országok:
• Ausztria
• Egyesült Királyság
• Németország
• A válság által súlyosan érintett országok:
• Görögország
• Portugália
• Spanyolország

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az alábbi tulajdonságoket vettem figyelembe az elemzés során:

• Munkanélküliségi ráta (%)
• Bruttó államadósság (a GDP százalékéban) (%)
• A magánszektor adóssága (a GDP százalékában) (%)
• Szociális védelemre fordított összes kiadás (a GDP százalékában) (%)
• Szegénységi arány társadalmi juttatások után (%)
• Öngyilkosságok nyers arányszáma (fő/100.000 fő)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportnak tekintem azokat, akik döntési helyzetben vannak a gazdaságpolitika illetve a társadalompolitika alakításának területén.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzésből kiderül, hogy a szociális védelemre fordított kiadások tekintetében igen nagy eltérések vannak az egyes vizsgált országok között, ezen kiadások viszont jótékonyan hatnak az öngyilkosságok arányszámának változására. Társadalompolitikai, gazdaságpolitikai haszna lehet tehát a válasznak.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzés lépései:

• Adatgyűjtés, illetve adatbázis létrehozása
• Az adatok alapján kimutatás készítése
• Az elemzéshez az adatok évekre bontása, hasonlóság-elemzés a COCO-módszerrel
• Az adatok összesítése, következtetések levonása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés alapján elmondható, hogy 2005 kivételével, a többi vizsgált évben, Magyarországon az öngyilkosságok számát magyarázzák a választott attribútumok. Az öngyilkosságok nyers arányszámát illetően mindössze enhye ingadozás figyelhető meg a vizsgált években, vagyis ennek mértéke a 'válság' hatására sem nőtt meg. Ugyanez elmondható a többi vizsgált országról is, kivéve Portugáliát, ahol 2006-hoz képest 2007-ben volt egy ugrásszerű növekedés, majd 2010-ig az arány egyenletesen nőtt, de, a felálított modell szerint, ezzel együtt is 'alulteljesített' az ország e tekintetben, vagyis a gazdasági mutatók alapján magasabb öngyilkossági arány volt várható. Ausztria ezzel szemben, 2005 kivételével, folyamatosan 'túlteljesített', vagyis itt magasabb volt az öngyilkosságok aránya, mint az a mutatók alapján várható lett volna. A két utolsó vizsgált évben Németország 'túl-', míg az Egyesült Királyság 'alulteljesített', vagyis a válaszott mutatók alapján az előbbi országban kevesebb, míg a másodikban magsabb öngyilkossági arány volt várható.

A vizsgált 6 évben a két legfontosabb tényező a bruttó államadósság illetve a magánszektor adóssága voltak. Ezeket követte, 2005 kivételével, a munkanélküliségi ráta mértéke, majd a szociális védelemre fordított kiadások és a szegénységi arány. Érzékenység szempontjából a munkanélküliségi ráta és a szegénységi arány tekintetében nem tehető statisztikai különbség a válaszott országok között. Jelentős ugyanakkor a különbség az országok között az államadósság és a magánszektor adóssága tekintetében, illetve az utolsó két vizsgált évben a szociális védelemre fordított kiadás mértékében is.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet