Heliad
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/heliad_v2.xls & http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/heliad_v1.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A Helia-D Kft éves munkabér kifizetések felülvizsgálata.
A feladat előtörténete
A lehető legjobb versenypozíció eléréséhez roppant fontos a megfelelő vállalati stratégia kialakítása. Szakdolgozatom ezt a témát öleli fel. Ugyanakkor fontos tényező e mellet a vállalati humán erőforrás gazdálkodás (a vállalati stratégia részeként is), hiszen ők a vállalat működtetői. Mivel a dolgozók egyik fő motivációja a munkabér, a feladatom azt vizsgálja, hogy bizonyos tényezők mellett a cég munkabér kifizetése mennyiben és milyen irányban tér el az ideális (elméleti) szinttől.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A munkabérek alakulását egy cégen belül olyan, általában szubjektív tényezők alakítják, melyek számmal nem, vagy csak nehezen mérhetők. Ilyen tényező például, hogy a munkavállaló mennyire értékeli a munkáját, s ennek tekintetében mekkora összegért hajlandó elvégezni adott munkát. Ez megfordítva is igaz; a vállalat mekkora bért hajlandó kifizetni adott munka elvégzéséért adott dolgozónak. A munkavállalót befolyásoló pszichológiai tényezők –, mint, hogy mennyire érzi magát megbecsülve a cégnél, milyen a munkahely légköre, mekkora felelőssége van, stb. – egy képzeletbeli szubjektív skálán mérve különböző értékeket vesznek fel, melyeket összevetve megkapjuk azt az összeget, amiért a munkavállaló hajlandó dolgozni. A gond ezzel a mérési módszerrel, hogy nem objektív tényeken alapuló kvantitatív eredményt kapunk. Ezzel szemben az elkészített MY-X elemzés objektív tényezőkkel dolgozik, s így objektív eredményeket kapunk. Az elemzés segítségével megtudjuk, hogy adott évben milyen mértékben fizette túl-, illetve alul a dolgozóit a vállalat.
A szubjektív értékelésem szerint a munkabérek kiértékelése a következő: 2006-os évet viszonyítási alapul véve 2007-ben a "Késztermékek" kiugróan magas volt még a többi évvel összevetve is, s e mellett a "Marketing szolgáltatások" is jelentősen nőtt. Ez a (pozitív értelemben vett) "támadó" magatartás arra enged következtetni, hogy a cég az eladásra, valamint az ezt támogató eszközökre, így pl. a marketingre fektetett nagy hangsúlyt. Ez - különösen a marketing osztály koncentráció igényes, kreatív jellegét figyelembe véve - intenzívebb munkát, esetleges fokozott stressz szituációt feltételezhet, továbbá ebből kifolyólag alul bérezésre utal. 2008-ban hasonló kiugrás figyelhető meg a "Reklám, hírdetés" valamint a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" tekintetében, míg a többi tényező nem változott számottevő mértékben. Az anyagköltség nagy mértékű növekedése, viszonylag állandó tényezők mellet indokolatlan bérnövekedésre enged következtetni. Az ezt követő két évben nagyjából kiegyenlítik egymást az adatok (pl.:ugyan nő a "Beruházások, felújítások", de csökkennek az egyéb költségek), mi szerint a bérkifizetés ideális, elfogadható. 2011-ben viszont a "Késztermék" a "Termeléshez felhasznált anyagok költsége" és roppant mértékben a "Promóciós anyagok" kiugróan nagyot nőttek. Ez a kibocsátás intenzitás növekedését, a "támadó" politika folytatását feltételezi. A fenti okfejtés értelmében a bérezés szintje túl alacsonynak mondható.
A gond ezzel a módszerrel, s így az eredményekkel is az, hogy a megítélés, mi szerint a bér több-, vagy kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, mindössze szubjektív véleményen alapszik, s ebből kifolyólag az ideális bér meghatározása is csak szubjektív lehet. Amennyiben több elemző vizsgálja a béreket saját megítélése szerint, sosem születhet tökéletesen egybecsengő vélemény, eredmény.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatvagyon a Helia-D Kft adott évi főkönyvi kivonatainak adatait tartalmazza (Forintban). Felmerült adatgyűjtési nehézségek: Az adatgyűjtés során nehézséget jelentett, hogy az adatok nem egyező könyvelőprogrammal lettek rögzítve, s ez nehezített az adatgyűjtést. Az adatokat továbbá át kellett írni excel táblába. Mindezek mellett az inflációt is ki kellett szűrni.
Objektumok (sorok)
Az objektumok a főkönyvi kivonat alábbi számlaosztályai: Szellemi termékek, Termelőgépek - berendezések, Beruházások - felújítások, Késztermékek, Termeléshez használt anyagok költsége, Bérleti díjak, Promóciós anyagok, Reklám - hírdetés, Marketing szolgáltatások. A hozzájuk tartozó értékek infláció mentesek és Forintban értendők.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X az évek, melyekhez az attribútumok tartoznak. 2006- tól 2011-ig, föntről lefelé a múltból a jelen felé haladva. Az Y az adott éves munkabér kifizetést mutatja Forintban (infláció mentesen), 2006-tól 2011-ig föntről lefelé haladva.
A feladat által érintett célcsoportok
A bér kialakulásában/kialakításában résztvevő felek: A vállalat vezetősége és a munkavállalók
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
"Saját elmélkedés", megoldás: önköltségek: 0 Ft, mivel minden szükséges adathoz ingyen jutottam hozzá. Az adatokért cserébe az elemzés a Helia-D Kft számára ingyenesen felhasználható. Az eredményeket felhasználva következtetéseket vonhatnak le, valamint további elemzéseket végezhetnek.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1. lépés: OAM tábla készítése 2. lépés: Infláció kiszűrése 3. lépés: korreláció (c24-től k24-ig)-, irány (c25-től k25-ig)-, iránylegitimáció (c26-tól k26-ig) meghatározás 4. lépés: Rangsor tábla kialakítása sorszám függvény segítségével (b2-től g7-ig) 5. lépés: Inverz rangsor tábla kialakítása (j2-től o7-ig) 6. lépés: Lépcsős táblák kialakítása (lépcsők1 (b25-től f30-ig), lépcsők2 (b33-tól f38-ig)) 7. lépés: COCO STD tábla (b41-től j46-ig) 8. lépés: Eredmény kiértékelés a valós és becsült munkabér különbségével (i41-től i46-ig) 9. lépés: kiegészítő számítások (b48-tól b55-ig)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az utolsó COCO STD táblából kiolvasható, hogy a vállalat 2007-ben és 2011-ben alul fizette a dolgozóit, míg 2008-ban túlfizette. 2006-ben, 2009-ben és 2010-ben az eltérés 0 volt, azaz a munkabér kifizetés éppen megfelelő volt.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az eredmények tükrében érdemes további elemzéseket végezni, más cégek bevonásával, mert ez a vállalati stratégia kialakítás, valamint a humán erőforrás gazdálkodás részleg számára egyaránt hasznos lehet.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés előnye, hogy mivel a szubjektív mérési opciókkal és elemzésekkel szemben ez a módszer teljesen objektív tényadatokkal dolgozik (főkönyvi kivonat adatai), minden vállalkozásnál alkalmazható, függetlenül a vállalati formától, mérettől, székhelytől (külföldi vagy hazai cég), stb.