Differenciálás
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy szervezet munkatársai közül kinek jár az általános alapbéremelésen felül kiosztható differenciáló bérkeretből?
A feladat előtörténete
A Társaság a szakszervezetekkel egyetértésben 2013. január 1-jei hatállyal alapbérfejlesztést hajt végre az alábbiak szerint: 1. A teljes és a részmunkaidős, valamint a nyugdíjas munkavállalók átlagosan 3,0 %-os általános alapbérfejlesztésben részesülnek. 2. 0,5% differenciáló béremelés központi keretből, vezérigazgatói döntés alapján. Az egyik szervezet vezetője a HR segítségét kéri a differenciáló bérkeret fentiekben leírtak szerinti szétosztásában. HR-esként ezt a támogatást a munkatársak összehasonlításával, hasonlóságelemzés segítségével kívánom megadni a vezetőnek.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A jelenlegi gyakorlat szerint az a munkatárs részesülhet a differenciáló béremelésből, akinek a teljesítménye kiemelkedő és/vagy kulcspozícióban van és megtartásához szükséges a béremelés. Felzárkóztatásra is adható, ha a munkatárs egyéni teljesítménye jó. A társaságnál bevezetett munkaköri magatartásértékelő rendszer az, ami jelenleg támpontként szolgálhat a béremeléseknél, ahol viszont nagyon gyakran a vezető szubjektív elvárásai, értékítélete érvényesül. Értékelési csapdák alakulhatnak ki. Például: - Az értékelő nem szeret bizonyos tulajdonságokat, ezért a beosztott egész teljesítményét negatívan minősítheti. - Amikor az értékelők vonakodnak kimagaslóan magas, vagy alacsony értéket adni. - Hosszú idő elteltével az értékelt személy kiemelkedően jó/rossz teljesítménye határozza meg a róla kialakuló általános képet. - Az értékelttel szembeni szimpátia, vagy ellenszenv tudat alatt befolyásolhatják az értékelés végeredményét.
Az 5 munkatárs közül én a „B” munkatársat javasolnám felterjeszteni differenciáló béremelésre, mivel az összjövedelemre vonatkozó bérpiaci medián alapján az látható, hogy az ő bére jóval alacsonyabb az átlagnál, teljesítményét tekintve viszont az jól teljesítők közé tartozik.
