Call center-bónusz

Tartalomjegyzék [elrejtés]

   1 [1]

   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Mi módon motiválható egy call-centerben dolgozó munkatárs a jobb teljesítmény elvégzésére?

   3 A feladat előtörténete

Az ügyfélszolgálaton 7 fő munkavállaló dolgozik call-center pozícióban. Az ő feladatok a bejövő hívások feldolgozása, amennyiben ügyfélszolgálatot érintő probléma, akkor az adott telefonhívás kezelése, amennyiben másik osztályra tartozó, akkor a hívás továbbítása az illetékesek részére.
Ameddig a telefonon beérkező hívások mérése nem történt meg, addig minden kolléga egységesen kapta meg a bónuszt, amely 12.000 forint volt. A vezetőség nem tett különbséget a munkavállalók részére kifizetett bónusz összeg között, de sajnos a hívásszám időközben megnövekedett. A kollégák annak ellenére, hogy le tudták volna kezelni a hívásmennyiséget, sajnos mégsem tették, így leromlott a teljesítmény, a hívásstatisztika. Ennek egyik következményeként az e-mailben érkező megkeresések száma is megnövekedett, illetve a levelek hangvételén szintén érződött az elégedetlenség a telefonos elérhetetlenség miatt.
Az ügyfélszolgálat vezetője szeretett volna egy olyan motivációs rendszert bevezetni, amellyel a munkavállalók ösztönözve érzik magukat az egyéni, és ezáltal a csoportos teljesítmény javításával.
Személyes kötődésem a témához, hogy 2012 augusztusában az adott ügyfélszolgálaton kinevezés történt és mint ügyfélszolgálat vezető helyettes, én is érintett lettem ebben a kérdésben.

• A vizsgált időszak 2012. november hónapja.
• Az adatok minden résztvevő részére nyilvánosak a kimutatás elkészítését követően.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A HR vezetés az ügyfélszolgálat vezetővel kidolgozott egy megoldást, amely segítségükre lehet a kollégák értékelésében a kiszolgált hívások alapján.
A vállalatnál korábban már bevezetésre került az úgynevezett Supervisor Consol (http://www.splicecom-limited.com/products/vision-business-management-application-suite/call-centre-supervisor-console/)használata, amelynek lényege, hogy mind a konzolt kezelő részére nyilvánvaló információkat közvetít a call-centerben dolgozó kollégák munkájáról, mind az adott munkatársakat is információval látja el.
A konzolt kezelő személy jelen esetben az ügyfélszolgálat vezető, le tudja mérni, hogy adott napon, héten, hónapban mennyi bejövő hívása volt az ügyfélszolgálatnak, ebből mennyi volt a kiszolgált hívás összesen és külön-külön, mennyi hívás lett elveszítve (nem kiszolgálva), a kollégák külön-külön mennyi időt töltöttek pihenéssel (itt három lehetőség is van, az egyik pihenőidő az irodai munka, a másik a mosdó, a harmadik pedig az ebéd szünet), illetve százalékosan mennyi hívás lett teljesítve.
Az adatokat a program automatikusan tárolja egy hónapig, ezért hónap végén le kell menteni minden fontos adatot, amiből később elkészül a kimutatás és amely alapján a bónuszt megkapják a kollégák.
A koncepció alapján minden munkatárs részére jár a 12.000 Ft nettó bónusz kifizetése a call-centerben nyújtott teljesítménye alapján. Ebben az esetben nem tekintették fontosnak, hogy mennyi hívás került felvételre, mert általában a bejövő hívások 98%-a kiszolgálásra került. A metaadatbázis B2-B8-ig cellái tartalmazzák a munkavállaló nevét illetve D2-D8 között található az általuk felvett hívások száma. A D23-D29 cella az általuk felvett hívások százalékos formájában mutatja számunkra az eredményeket. Ezek az adatok elegendőek voltak ahhoz, hogy a bónusz kifizetésre kerüljön a munkavállalónak. Sajnos a teljesítmény leromlott és úgy gondolták, hogy az egyéni teljesítmények mérésével motiválhatóak lesznek a kollégák a jobb teljesítményre, illetve az általuk kapható bónusz juttatás magasabb, de sajnos kevesebb is lehet a megszokottnál. [[A kollégák annak ellenére, hogy le tudták volna kezelni a hívásmennyiséget, sajnos mégsem tették, így leromlott a teljesítmény, a hívásstatisztika. Ennek egyik következményeként az e-mailben érkező megkeresések száma is megnövekedett, illetve a levelek hangvételén szintén érződött az elégedetlenség a telefonos elérhetetlenség miatt.]]

   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon az elmúlt két év hívás eredményeit tartalmazza, ebből a metaadatbázisba csak a 2012 novemberi adatokat tüntettem fel. Sajnos nehezített az adatok kiszűrésében az esetleges betegségek, ezáltal a hiányzások száma. Mindenképpen olyan időszakot kerestem, amelyben minden munkavállaló részt vesz a munkában.

       5.1 Objektumok (sorok)

• Cs.Cs.
• J.A.
• K.E.
• Ny.S.
• L.Á.
• Sz.Cs.
• P.A.

       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Fogadott hívások száma (db): minél több a fogadott hívások száma, annál több bónusz jár a munkavállalónak = 0
• Kimenő hívások száma (db): minél kevesebb a kimenő hívások száma, annál több bónusz jár a munkavállalónak = 1
• Bejövő beszélgetési idő (perc): minél kevesebb a bejövő beszélgetési idő, annál több bónuszt érdemel a kolléga = 1
• Felvett hívások száma (%): minél magasabb a felvett hívások százaléka, annál magasabb lesz a bónusz összege = 0
• Pihenéssel töltött idő (perc): minél kevesebb a pihenéssel töltött idő, annál több bónusz jár a munkavállalónak = 1
• Bónusz kategória (Ft): ehhez nem jelölünk ki irányt, ez lesz az Y oszlop

   6 A feladat által érintett célcsoportok

A cég vezetősége (HR vezető – ügyvezető) és az ügyfélszolgálat vezető, akik a döntést hozzák a munkavállalók fizetéséről. Továbbá maguk a megfigyelt dolgozók, mivel az eredmény nyilvánosságra hozatalával tudnak saját maguk változtatni a munkához való hozzáállásukon és aktivitásukon a minél jobb eredmény eléréséhez.
A teljesítmény valós mérése alapján a vállalat nem fogja minden call-center munkakörben dolgozó kolléga részére egységesen a bónuszt kifizetni, hanem a megadott kategórián belül történik a bónusz meghatározása és kifizetése. Ezzel a munkavállalók motiválva érzik magukat a jobb teljesítmény elérése érdekében, illetve csökken az írásos reklamációk száma, amellyel a reklamációs osztálynak is kevesebb munkája várható.

   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös megoldás költségei, abban az esetben, ha sosem találkozunk a tananyaggal, a következőek:

• Szükséges adatok összegyűjtése (supervisor consol adatai alapján): ingyenes

• Supervisor consol használatának költsége: 25000 Ft

• Szakértői munkaidő díja (ügyfélszolgálat vezető készíti el a rendelkezésre álló adatok alapján): ingyenes

• Munkavállalók részére kifizetett bónusz összesen (7*12000): 84000 Ft

Összesen tehát az ösztönös megoldás költségei: 109000 Ft

Tananyag szerinti megoldás költségei:

• Szükséges adatok összegyűjtése (szintén a vállalati adatbázisból): ingyenes

• Supervisor consol használatának költsége: 25000 Ft

• Szakértői munkaidő: 1 óra; 1200Ft/óra

• Excel solver használatának díja: ingyenes

• Munkavállalók részére kifizetett bónusz összesen: 92000 Ft

Összesen: 118200 Ft

A két megoldás közötti költség különbség 9200 Ft, ez alapján szeretném kideríteni a folyamatok hasznosságát.

Amennyiben a tananyag szerinti megoldás hasznosnak bizonyul annak ellenére, hogy a szakértői díj kifizetésre kerül és több fizetést adunk a munkavállalók részére, nem pénzben számítható hasznosságot érünk el vele. Értem ez alatt a kevesebb reklamációs e-mailt, ezzel kevesebb plusz munkát a reklamációs kollégák részéről. Illetve a munkavállalók is azt fogják érezni, hogy valóban a teljesítményük alapján történik az elismerésük, bár lesz, akik számára ez az ösztönzés nem pozitívan fogja befolyásolni a munkamoráljukat.

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Négy bónusz kategória került meghatározásra az egyénileg felvett hívások százaléka alapján, ezek a következőek:

• 10,1-12% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 10.000 Ft.
• 12,1-14% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 12.000 Ft.
• 14,1-16% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 14.000 Ft.
• 16,1-18% közötti teljesítmény esetén a kapott bónusz 16.000 Ft.

1. A szükséges adatokat összegyűjtöttem, majd ezekből létrehoztam a metaadatbázist.
2. PIVOT nevű munkalapon a kimutatás varázsló segítségével két kimutatást készítettem, az egyik Összeg/Érték, a másik pedig Darab/Érték nézetben szerepel.
3. COCO munkalapot létrehoztam, ahol az alapadatokat áthivatkoztam az előző táblából. Rangsor, Lépcső, Segédtábla és COCO tábla létrehozása következett.
4. Rangsor tábla esetén rangsoroltam, hogy melyik tényező mennyire fontos számításoknál, ezért ki kell jelölni az irányokat.
   (A számítást a sorszám függvény alkalmazásával tesszük meg).
5. Segédtáblázat adatai szintén automatikusan kitöltődtek, de ehhez beképleteztem a táblázatot, melyhez az adatokat a Lépcsők táblából vette át a képlet.
   A COCO táblát feltöltöttem az FKERES függvény segítségével, melyben hivatkoztam a Lépcsők táblázat adataira.
   A Segédtáblázat adatait szintén automatikusan megkaptam, de ehhez meg kell adni a képleteket, így az adatokat a Lépcsők táblából számolta ki a program.
6. A Solver program segítségével a Lépcsők, Segédtábla és a COCO adatai feltöltésre kerültek.
   A COCO tábla utolsó oszlopaiban a számított Y értéket úgy kaptam meg, hogy az öt attribútum értékét Szumma függvény segítségével összeadtam, ezt követően az eredeti Y értékekkel összehasonlítottam, mind összegben és százalékban. A táblázat tartalmazza a felvett hívások %-os, illetve érték arányát.
   Az Ítélet cellák tartalmazzák a HA függvény segítségével, hogy a számított Y bónusz kategória alapján az eredetileg megadott Y bónusz kategória jó-e.
   A COCO tábla alatt található a fontosság és érzékenység kiszámítási eredménye. A fontosságot átlag függvény segítségével, az érzékenységet szórás függvénnyel számítjuk ki. Az eredményeket pedig sorszám függvény használatával sorba rendezzük.
7. Az eredmény értékelése

   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO segítségével bebizonyosodott, hogy a bónuszt valóban a felvett hívások százaléka, fogadott hívások száma és a pihenéssel eltöltött idő befolyásolja.
Kiderült, hogy a beszélgetési idő és a kimenő hívások száma nem befolyásolta a vizsgálat eredményét.
A számított Y érték alapján látszik, hogy nincs eltérés az eredeti és a számított adatok között, így elmondható, hogy a vizsgált attribútumok alapján meg lehet határozni a bónusz kategóriát.
Az általam elkészített hasonlóságelemzés végeredménye, hogy megegyezik az eredeti Y és a számított Y érték.
A feladatot a COCO-STEP IX program segítségével lehetne folytatni, melynek lényege, hogy olyan hasonlóságelemzések esetében célszerű használni, ahol nem tudunk abszolút győztest megnevezni. Ekkor a még egyensúlyi állapot körül meghatározza a minimális és maximális értékeket, amelyen belül az eredmény még elfogadható lenne.
Az elvégzett COCO-STEP IX futtatások eredményeként egy mátrixot kapnánk, amelynek a sorai az objektumok lennének, az oszlopai a kiszámított minimális és maximális egyensúlyi árak, továbbá az árak tényárra vonatkoztatott aránya (vagyis a minimális egyensúlyi ár/ tény ár és maximális egyensúlyi ár/ tény ár).

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Következtetésképp a tananyag szerinti hasonlóságelemzés szerinti bónusz értékelés bizonyult eredményesnek, hisz az egyik legjobb motiváció, ha a munkavállalókat a kapható jutalom mértékének kategorizálásával határozza meg a munkáltató és megadja, hogy milyen teljesíthető feltételekkel lehetséges az adott kategóriába kerülés. Tehát a hasonlóságelemzést érdemes a jövőben a bónusz elbírálásánál igénybe vennie a cégnek.

   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Véleményem szerint megérte a befektett energia és a 9200 Ft többlet költség a munkáltató oldaláról, mert hosszú távon nem anyagi oldalról ezek a költségek meg fognak térülni a munkavállalói elégedettség oldaláról.

   12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok