Szerkesztő:Jkv1

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A kommunikáció szakos tárgyak online kommunikációjának összehasonlítási kísérlete.

A feladat előtörténete

A tantárgy neve, aminek keretein belül végzem ezt a vizsgálatot, online kommunikáció, így a téma ötletét is egy személyes konzultáció adta a félév folyamán. Az óra jegyzőkönyvét én vezettem, így kellő motivációt kaptam a témaválasztáshoz. Hallgatóként rajtam is múlik, hogy megfelelő minőségű kapcsolat alakuljon ki az oktatók és a hallgatók között. Ez az én érdekem. Ez a mi érdekünk.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice)

AKi kell emelnem, hogy a feladatnál nem az összes kommunikáció szakos tantárgyat vesszük górcső alá, ami megkérdőjelezi a vizsgálatunk eredményességét. Azok a tárgyak kerültek be a "kalapba", amik az aznapi konzultáción résztvevő hallgatók kedvencei, tehát ez egy bizonyos szűrőt is ad. Tíz szempont alapján értékelem az a tantárgyak online kommunikációját. A potenciális probléma a következő: elég objektívek-e a mérőszámok amiket alkalmazok? Befolyásolja az értékelésemet a személyes meggyőződésem az egyes tárgyakról? Kellő alapossággal keresek egyes dolgokra, vagy lehetne pontosabb eredményt is kapni?

Az általam felállított sorrend a következő:

1. Vizuális kommunikáció, esztétika

2. Üzleti kommunikáció

3. Biztonság és védelem kultúrája

3. Nemzetközi tárgyalástechnika

3. Sajtóműfajok

4. Nemzetközi kommunikáció

5. Szociometria

6. Kapcsolatszervezés, lobbi

6. Szociológia

6. Társadalom- és politikaelmélet

7. Általános pszichológia

8. Rendezvényszervezés

8. Személyes hatékonyság fejlesztése

9. Filozófia és kultúrtörténet

A sorrendet a következő szempontok figyelembevételével alakítottam ki. Minden egyes objektumot egyenként rangsoroltam, majd összegeztem az egyes tárgyakhoz tartozó eredményeket.

1. Egyszerű elérhetőség A., Itt mint „külsős”, érdeklődő, netán most kezdő hallgató keresek rá a tantárgya. Mivel csak a tantárgy neve és a „szie” parancs nem vezetett eredményre, az általam ismert oktatók nevét is hozzátettem a keresésnél minden esetben. Így jöttek ki az első oszlopban az eredmények. Pirossal jelöltem azokat a tárgyakat, ahol kritikus az eredmény. Ebben az esetben nincs ovábbi értelme a kapcsolódó kereséseknek. Hasznos találat: Társadalomtudományi intézet almanach

B., „Belsős hallgató” esete. Itt elsőként az e-learning felületet nézem meg, majd a neptunban keresek információt a tantárggyal kapcsolatban. 2. Honlap Egyik tantárgynak sincs önálló honlapja. Így a 3. (A honlapon fellelhető információk mennyisége) értelmezhetetlen.

3. Kapcsolódó fórumok A markmyprofessor.hu-t lehetne csak figyelembe venni, ami azért nem teljesen kielégítő, mert az adott oktató által tartott összes tárgy ömlesztve kapja a véleményeket.

4. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége A SZIE GTK oldalán a legtöbb oktató önéletrajzát el tudjuk érni, elérhetőséggel együtt.

5. Naprakész A naprakész kategóriát két tárgy elégíti ki, azzal, hogy az órai jelenléti ívet folyamatosan frissítik.

6. Példatár Üzleti kommunikációból a kérdések, és a megoldások a ZH-val kapcsolatban megtalálhatóak.

7. Jegyzőkönyvezés Klasszikus értelemben vett jegyzőkönyvezéssel sehol nem találkozhatunk, viszont a fentebb említett módon a jelenléti íveket dátum szerint követni lehet két tárgy esetében.

8. Jegyzet elérhetősége Itt figyelembe vettem azokat a tárgyakat, ahol a jegyzeteket/órai anyagokat ingyenesen, interneten letölthetővé tették az oktatók.

Alapvetően egyik tárgy online kommunikációja sem felel meg az elvárhatónak. Egyik tantárgynak sincs önálló oldala. Ez elgondolkodtató... Véleményem szerint nem feltétlenül kéne klasszikus értelemben vett önálló oldalt csinálni, elég lenne egy gyűjtőoldal pl. sziegtkommunikacio.hu, ahol minden tárgyhoz fel lehetne tölteni a releváns információkat. Ez mind az oktatóknak, mind a hallgatóknak egyszerűbb elérhetőséget biztosítana.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Mivel a témám a tantárgyak online kommunikációjának összehasonlítása, ezért evidens, hogy a kutatási területem az internet. Ezen belül elsősorban a google.com keresőoldal adatait használom fel (találatok sorrendje), aa SZIE e-learning felületét, és a neptunban megtalálható tantárgyi adatokat. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy az elearning és a neptun zárt rendszer, tehát az ott szerzett adatok egy idegen (pl. egy kommunikáció szakos tárgyak iránt érdeklődő) számára elvileg elérhetetlenek.

Objektumok (sorok)

• Vizuális kommunikáció, esztétika
• Üzleti kommunikáció
• Biztonság és védelem kultúrája
• Nemzetközi tárgyalástechnika
• Sajtóműfajok
• Nemzetközi kommunikáció
• Szociometria
• Kapcsolatszervezés, lobbi
• Szociológia
• Társadalom- és politikaelmélet
• Általános pszichológia
• Rendezvényszervezés
• Személyes hatékonyság fejlesztése
• Filozófia és kultúrtörténet

Attribútumok (X,Y oszlopok)

Attribútumok (mértékegységek)-irány

Az X oszlopaiban a különböző szempontok, melyek fontosak lehetnek, a tantárgyak online kommunikációjának szempontjából:

1. Egyszerű elérhetőség "A" - Minél előbb van a találati listán-annál jobb!

2. Egyszerű elérhetőség "B" - Minél előbb van a találati listán-annál jobb!

3. Honlap - Ha van, jó!

4. A honlapon fellelhető információk mennyisége - Minél több, annál jobb!

5.Kapcsolódó fórumok - Minél több, annál jobb!

6. A tárgyfelelős online profiljának mérhetősége - Minél több, annál jobb!

7. Naprakész Minél frissebb, annál jobb!

8. Példatár - Ha van, jó!

9. Jegyzőkönyvezés - Ha van, jó!

10. Jegyzet elérhetősége. Minél több formában elérhetőbb, annál jobb!

Ezeket a szempontokat a konzultáción közösen állítottuk össze a jelenlévő csoporttársaimmal. Az Y oszlopban rangsoroltam a tárgyakat, ami alapján a Vizuális kommunikáció, esztétika tárgy kapta a legjobb helyezést.

A feladat által érintett célcsoportok

• Hallgatók
• Hallgatói önkormányzat
• Oktatók
• Tárgyfelelősök
• Tanszék
• Akkreditációs bizottság
• Más egyetemek

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best practice

A célom, hogy az általam vizsgált kommunikáció szakos tárgyak közül megtaláljam azt a tárgyat aminek a legkielégítőbb az online kommunikációs tevékenysége. Ez a módszer alkalmas lehet arra, hogy tantárgyakat ne csak önmagukhoz képest vizsgáljuk, hanem egymáshoz viszonyítva is.

Ahhoz, hogy a 14 vizsgált tárgyról az attribútumoknak megfelelő információt gyűjtsek, sok időt kellett a monitor előtt ülöm, körülbelül 4 órát. Ha azt veszem alapul, hogy hostessként diákmunkabérként 650 Ft-ot kapok óránként,akkor ezért a kutatásért 2600 Ft körüli összeget kérhetnék el. Mivel az internet mint szolgáltatás adott, tehát kifizetem a szolgáltatás díját akkor is, ha nem végzek ilyen munkát, ezért ennek nincs plusz költsége. A keresőoldal használata ingyenes, ahogy az elearning is a neptun szolgáltatása is a SZIE hallgatóinak. (Ingyenesnek tekintem, ha nem veszem figyelembe a félévente 165 ezer forintnyi költségtérítést.)

Ki fizetne nekem a munkáért? Mivel a kommunikáció szak vezetőségének érdeke hogy reális képet kapjon az online kommunikáció helyzetéről, ők kérnek fel engem, és fizetik ki a munkát. Mivel tisztában vannak vele, hogy diákként jól jön a pénz, de nem vagyok profi a szakterületen, hatezer forintot tartok reálisnak, amennyit hajlandóak erre áldozni, tekintve, hogy nem az összes tantárgyról van szó.

Bevételi csatornák:

Várható értékesítési összeg: 6000 Ft

A munkadíj kifizetése: 2600 Ft

A saját módszerem értéke: 3400 Ft

Kiadások:

szükséges adatok beszerzése: online-kutatás 2600 Ft

program használata: Excel táblázatkezelő 0 Ft

ráfordított idő: 650 Ft/óra (4 óra, - 2600 Ft)

Konkrétan tervezhető hasznosság: 3400 Ft

6000 Ft-2600 Ft= 3400 Ft

COCO elemzés

Bevételi csatornák:

Várható értékesítési összeg: 12000 Ft

A munkadíj kifizetése: 2600 Ft

A COCO elemzés értéke: 9400 Ft

Mivel a COCO elemzés sokkal precízebb, pontosabb, árnyaltabb képet ad, ezért a munkák értékét is nagyban növeli, konkrétan a best practice dupláját kérhetjük el érte.

Kiadások:

szükséges adatok beszerzése: online-kutatás: 2600 Ft

program használata: COCO elemzés használata: 0 Ft

ráfordított idő: 650 Ft/óra (4 óra, -2600 Ft)

Konkrétan tervezhető hasznosság: 9400 Ft

12000 Ft-2600 Ft= 9400 Ft

Hasznosság szempontjából egyértelműen érdemes a COCO elemzést alkalmazni, hiszen sokkal nagyobb összeget kérhetünk el érte. A bevételünk konkrétan 6000 Ft-al magasabb, mintha a best practice módszerét alkalmaznák.

Az egyetem szempontjából milyen hasznosság keletkezhet a feladat szempontjából?

Ha figyelmet, időt és pénzt invesztálnak a tantárgyak online kommunikációjának fejlesztésébe, és ez megfelelő visszhangot kap, az hosszútávon csak pozitív lehet. Manapság minden egyes hallgatóért küzdenek a felsőoktatási intézmények, így nagyon fontos, hogy minél több pozitívum "terjedjen el" a SZIE-ről, lehetne ez az elsők egyike.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok kiválasztása. Közösen, konzultáció keretein belül. (14 db)
2. Attribútumok kiválasztása. Közösen, konzultáció keretein belül. (10 db)
3. Objektum-attribútum mátrix elkészítése excel segítségével.
4. MY-X paraméterek: MY-X alkalmazás segítségével, COCO modell ábrázolása.
5. Eredmények értékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO modell alapján bebizonyosodott, hogy valóban a Vizuális kommunikáció, esztétika című tárgynak a legkielégítőbb az online kommunikációja. A kapott eredmények hitelesnek minősültek. A legnagyobb eltérést az általános pszichológiánál, és a filozófia és kultúrtörténetnél láthatjuk, ezeket a tárgyakat sikerült a legkevésbé helyesen rangsorolnom.

Ajánlások megfogalmazása (következtetés)

Az elemzések hasznossága vitathatatlan, teljes mértékben elégedettek lehetünk vele. Időt, energiát, és fölösleges vitákat spórolhatunk meg az egyszerű folyamattal, ami precizitásával és pontosságával segít megkönnyíteni a feladat megoldását.

Ajánlásom az egyes célcsoportoknak:

Szakvezetés A szakvezetésnek nem szabad figyelmen kívül hagynia ezt a problémát. Elsősorban nyomást kell gyakorolniuk a kommunikáció szakos oktatókra, hogy fejlesszék a tárgyukhoz tartozó online kommunikációt.

Oktatók

Az oktatók saját felelőssége, hogy a tárgyukhoz tartozó online kommunikáció kielégítő legyen. Ahogy fentebb említettem, egy gyűjtőoldal is megfelelne a célnak, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, egymással is egyeztetniük kell. Kijelölhetnének maguk közül egy hozzáértőt, aki vállalja eme kommunikációs platform megalkotását.

Hallgatók

A hallgatóknak van a legnagyobb szerepük abban, hogy az online kommunikáció kérdése napirendre kerüljön. Jelezniük kell észrevételeiket és javaslataikat az egyes tantárgyak online kommunikációjával kapcsolatban elsősorban a tárgyak oktatóinak, majd ha nem történik változás a HÖK-nek is, illetve a szakvezetésnek.

HÖK

Optimális esetben a hallgatói önkormányzat feladata a hallgatók panaszainak, kéréseinek felülvizsgálatának és megvalósítása. A HÖK-nek határozottan kell lobbiznia az online kommunikációs felületek fejlesztése mellett. Ehhez pénzforrásokat igényelhet, illetve segédkezhet/tanácsokat adhat az új struktúra kialakításában, természetesen a hallgatók igényeit tolmácsolva.

Magyar Akkreditációs Bizottság

Ahhoz, hogy látványos eredményeket, és gyökeres változásokat érjünk el a tantárgyak online kommunikációját illetően, az akkreditációs bizottság állásfoglalása lenne szükséges. Ha egy tantárgy akkreditációs folyamaton megy keresztül, fel kell állítani egy kritériumrendszert az online kommunikációjával kapcsolatban is.

Kormányzat

Minden kormányzat kulcskérdésének tekinti az oktatást, azonban egyik sem foglalkozik kiemelten az online kommunikáció lehetőségeivel. Úgy gondolom az oktatásért felelős szerveknek vizsgálniuk kéne azokat a területeket, amik innovációra szorulnak minden felsőoktatási intézményben. Alapul szolgálhatnak az európai, illetve a tengeren túli példák is. Ahhoz, hogy kielégítő eredményeket érjenek el a fejlesztésben, a hallgatói szervezetek bevonása is szükséges. Európai Uniós forrásokat vonhatnának be, illetve versenyeket hirdethetnének meg a hallgatók között, pl. "Hogyan tehetnénk ésszerűbbe a tárgyak online kommunikációját" címen.

Szakszervezetek

Az oktatással kapcsolatba hozható szakszervezeteknek lobbiznia kell az illetékes szerveknél a hallgatók érdekében. Szorgalmazniuk kell, hogy az online kommunikáció kérdése minél előbb napirendre kerüljön.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Véleményem szerint a befektetett idő hasznos volt, és magának az elemzésnek van értelme. A legidőigényesebb az OAM-hoz szükséges adatok felkutatása volt, a COCO modell elkészítése ezzel szemben rendkívül gyors folyamat. Mivel a best practice-nál jóval pontosabb eredményt kapunk a COCO elemzéssel, és ezért a bevételünk is nagyobb, ezért ezt a megoldást ajánlanám nem csak ehhez a "részfeladathoz", hanem az összes kommunikáció szakos tárgyak górcső alá helyező átfogó vizsgálathoz is. A COCO elemzés értékesítésével a tiszta nyereségünk 9400 Ft, ami azt jelenti, hogy 6000 Ft-al nagyobb nyereséget realizálunk ebben az esetben, mint a best practice értékesítésénél, ahol 3400 Ft a tiszta haszon.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba