SOROZATOK

Tartalomjegyzék [elrejtés]

Vezetői összefoglaló

• A COCO elemzés gyors, és pontos, könnyen átlátható, így a szervezetek dolgozói és vezetői is könnyen átláthatják az eredményeket.

• Az itt leírt szócikk leginkább egy használati utasítás a forrásban megjelölt eredményekhez, valamint egy levezetés, hogy miként jutottam ezekre az eredményekre.

• A szócikkből kiderül, hogy a COCO elemzés, miért hasznosabb a Best Practice elemzésnél.

• A sorozatok függőség okozása, és negatív hatása napjainkban egy igen fontos probléma. Ezért az általam megnevezett cégek, szervezetek vezetőinek, ez az elemzés kulcsfontosságú lehet, a jövő médiájának szabályozásában, alakításában, valamint a társadalom sorozatokra való reakciójának megismerésében.

Forrás

Elemzés

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A hasonlóság elemzés módszerének alkalmazásával, kik azok, akik a leginkább kiszolgáltatottak a sorozatok „fenyegető” hatásának?

Itt a fenyegetést, nem csupán valós fenyegetettségként értelmezem, sokkal inkább a kiszolgáltatottságot, és a függőség kialakulását vizsgálom.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Azért a sorozatok fenyegető hatását választottam témámnak, mert környezetemben is sokan néznek sorozatokat. Úgy gondolom, hogy a sorozatoktól is lehetnek függőek az emberek, hasonlóan a cigarettához vagy az alkoholhoz. Persze ez nem feltétlenül vált ki fizikai tüneteket. Én is nézek egy-két sorozatot. Bár nem mondanám függőnek magam, de képes vagyok egy sorozatból, akár egy teljes évadot, maraton szerűen végig nézni egy nap alatt. Úgy gondolom ezt az időt másképp is el lehetne tölteni, bár erre akkor nem gondolok, csak utólag. A vizsgálatok és az elemzések elkészítésében az motivált, hogy ez szakdolgozatom témája is. Mivel a szakdolgozatomat, a következő félévben írom, ezért úgy gondolom ez a munka, jó alapja lehet.

Szakértői javaslatok

Mire is jó az elemzésem? Személyre szabottan megmutatja kik „fenyegetettek” a sorozatok által. Kommunikáció- és médiatudomány szakon elvárható lenne, hogy azt vizsgáljam, kik fogékonyak a sorozatokra, ergo kiknek lehet eladni a sorozatokat. Ez egy marketing nézőpontú felfogás. Én most azonban szembe úszom az árral, és azért keresek erre választ, hogy felhívjam a figyelmet a sorozatok hatalmára, és azok negatív hatásaira. Ez pedig inkább egy társadalomtudományi felfogás. Azonban úgy gondolom tanult szakmámon belül, ez is helyt áll, hiszen a gazdaság- és TÁRSADALOMTUDOMÁNYI kar hallgatója vagyok.

Most pedig pár szóban leírom, hogy személyes tapasztalataim mellett milyen szakértői jellegű megfigyeléseket tettem. Egyrészt a függőség egy általános népbetegség modern világunkban. A sorozatfüggőség is. Társadalmi szempontból a sorozatfüggőségnek pedig számos hátránya van. Vegyünk például egy két gyermekes családot, ahol mindkét szülő dolgozik. Mindkét szülő más-más sorozatokat kedvel. Munka után a család a vacsorát a tv előtt tölti el, mert a szülőket, esti sorozataik odaszögezik a tv-hez. Mi ez, ha nem a családok bomlásának egyik oka? A gyerekekre való oda nem figyelés. Persze a függőség számos formában megjelenik a sorozatokon kívül. De ezek periodikájuk miatt egy rendszert vezetnek be az emberek életébe, épp mint a fogmosás. Márpedig a rendszerek -mint tudjuk-, könnyebben beépülnek napjainkba, mint az eseti dolgok. Feladatom egyértelműen nem ad komplex megoldást a problémára. Csupán felhívja a figyelmet és rendet teremt a káoszban.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája =

Miként is oldotta (volna) meg ezt a feladatot, ha sosem találkozom a hasonlóságelemzéssel? Az egész elemzésrendszeremet, így a best practice-t is egy kérdőív előzi meg. A megkérdezettjeim, azaz az objektumaim a környezetemben élő személyek voltak. Vannak, olyan attribútumaim melyek egyértelműen meghatározzák azt, hogy valaki fogékonyabb-e a sorozatok nézésére, valaki pedig kevésbé az. A best practice-t a következő módon végeztem volna el:

Listaszerűen felírom az egyes emberek nevét, és alá a kérdésikre adott választ így: 1.személy:

• Tv nézés gyakorisága: 2
• Óra/Nap: 1
• Sorozat iránti érdeklődés: 1
• Nézettség helye: TV
• Sorozat típus: Vígjáték
• Elvonhatja-e bármi a figyelmét: Nem
• Lemondana-e programot? : Igen, de utána folytatom
• Kor: 21
• Nem: Férfi

Az összes személy adatait így leírva, kiemeltem volna azokat a tulajdonságokat, amik arra irányulnak, hogy az illető a „veszélyeztettek” közé tartozik. Ezzel megtalálnám azokat az embereket, akik függőségre alkalmasak. Velük pedig mélyinterjút készítenék, melyet a szakdolgozatomban használnék fel. Ezzel a megoldással persze nem találnék pontos sorrendet az alanyaim között, így több mélyinterjút kell készítenem majd a következőekben.

Az objektumok nem sorrendbe kerülnének, hanem sokkal inkább halmazokba. Ez alapján:

• 1. halmaz: veszélyeztetettek
• 2. halmaz: nem fenyegetettek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Most pedig térjünk rá, a valódi elemzésre, arra az elemzésre, mely jóval inkább leszűkítette a kört, amelyben a mélyinterjúkat el kell majd készítenem.

Az elemzés nehézségei: ami a leginkább nehézséget jelentett számomra az elemzés elkészítésekor, hogy még egyáltalán nem ismertem a hasonlóság elemzését. Ez előtt nem tudtam mi az OAM, mi a COCO. Az attribútumok kiválasztása nem okozott nehézséget, úgy gondolom attribútumaimat, jól és relevánsan választottam meg. Az objektumaim a körülöttem élők, barátaim, családom voltak. Az értékek megadása, azaz az eredményeim OAM nyelvre való lefordítása okozott némi nehézséget. Az adatbázisom a teljes ismeretségi köröm volt. Közülük választottam ki objektumaimat, véletlenszerűen. KO feltételem csak annyi volt, hogy első kérdésemként azt tettem fel az illető néz e sorozatokat, vagy csupán csak TV-t, de sorozatokat nem. Így az adatbázisból azok az objektumok maradtak a szűrletben, akik valóban néznek valamilyen sorozatot. Persze közülük voltak sorozat imádók, és olyanok is, akik csak elvétve néznek sorozatokat. De vajon ők is veszélyeztetettek, válhatnak függővé? Az eredményekből a későbbiekben ez is kiderül. A kiindulási nagy adatbázisom 35 fő volt, ebből 18 objektumom lett. Szakdolgozatom elkészítése előtt egy ennél nagyobb adatbázissal fogok dolgozni, ez csak egy kiindulópont volt.

Objektumok (sorok)

Objektumaimat, azaz a megkérdezetteket, az anonimitás tiszteletben tartásával, számokkal láttam el. Egyedül én tudom melyik szám, melyik személyt takarja, hiszen ha későbbiekben mélyinterjút szeretnék készíteni velük, egyértelmű, hogy tudnom kell, kikhez forduljak.

Objektumaim:

O1, O2, O3, O4, O5, O6, O7, O8, O9, O10, O11, O12, O13, O14, O15, O16, O17, O18

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok és mértékegységeik:

• Tv nézés gyakorisága, mértékegysége: skála 1-5
• Óra/Nap, mértékegysége: idő
• Sorozat iránti érdeklődés, mértékegysége: skála 1-5
• Nézettség helye, mértékegysége: db
• Sorozat típus, mértékegysége: db
• Elvonhatja-e bármi a figyelmét, mértékegysége: skála, megadott elemekkel
• Lemondana-e programot, mértékegysége: skála, megadott elemekkel
• Kor, mértékegysége: életkor
• Nem, mértékegysége: férfi/nő

Irány szövegesen:

• Tv nézés gyakorisága: Minél gyakrabban néz TV-t annál inkább kiszolgáltatott a sorozatoknak.
• Óra/Nap: Minél nagyobb annál inkább fenyegetett a sorozatok által.
• Sorozat iránti érdeklődés: Minél inkább érdeklődik a sorozatok iránt annál inkább kiszolgáltatott.
• Nézettség helye: Minél több kommunikációs csatornán nézi a sorozatokat, annál inkább fenyegetett.
• Sorozat típus: Minél több fajta sorozattípust néz, annál inkább kiszolgáltatott.
• Elvonhatja-e bármi a figyelmét: Minél nagyobb, annál inkább veszélyeztetett.
• Lemondana-e programot: Minél alacsonyabb, annál inkább
• Kor: Minél alacsonyabb, annál kiszolgáltatottabb.
• Nem: Minél nagyobb érték, annál inkább fenyegetett.

A feladat által érintett célcsoportok

A bevételi forrást jelentő személyek: piackutató szervezetek, társadalom tudósok, szociológusok, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Miért lehet érdekük fizetni ezen elemzésért:

• pontosabb kép a sorozatok veszélyeit illetően
• további kutatásokat lehet belőle végezni
• új, fel nem tárt ismeretekre lehet következtetni
• társadalmi tükör
• szigorúbb szabályozása a sorozatoknak (mennyiség, minőség terén)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Best practice

Kiadások:

• adatok beszerzése: személyesen, ismerősöktől, ingyenes
• kérdőívek nyomtatása: 20/LAP, kb.: 35x3 =105 -> 105x20= 2100 Ft.
• Listakészítés, objektumok halmazokba rendezése: ingyenes
• Idő igénybevétele: ez egy hosszú folyamat, és ezért nagy árat kell fizetni sajnos: 15 óra (1000 Ft = 1 óra) = 15.000 Ft.

Az így keletkező kiadás összesen: 17.100 Ft.

Bevétel: Az összeg, amelyen az elemzésemet értékesíteni tudom: 20.000.Ft

A várható bevételből kivonom a kiadásokat, hogy megkapjam a tiszta hasznot:

20.000.- 17.100 = 2900 Ft. (Ami majdnem, hogy veszteséges.)

COCO elemzés:

Kiadások:

• adatok beszerzése: személyesen, ismerősöktől, ingyenes
• kérdőívek nyomtatása: 20/LAP, kb.: 35x3 =105 -> 105x20= 2100 Ft.
• a program használata: ingyenes 22 objektumig. Tehát 18 emberre nézve még szintén ingyenes.
• az elkészítésre fordított idő: 2 óra (1000 Ft = 1 óra) = 2.000 Ft.

Az így keletkező kiadás összesen: 4.100 Ft

Bevétel:

Az összeg, amelyen az elemzésemet értékesíteni tudom: 40.000.Ft

A várható bevételből kivonom a kiadásokat, hogy megkapjam a tiszta hasznot:

40.000.- 4.100 = 35.900 Ft. (Ami magasan túlszárnyalja a best practice hasznát.)

A COCO elemzés használatával tehát sokkal nagyobb hasznot hozhatok, mint a best practice használatával, az elemzések tiszta haszna közötti különbség:

35.900- 2.900= 33.000.

Tehát 33.000. Ft-tal több hasznom keletkezik, ha a COCO elemzést használom. Mind az értékesítés szempontjából, mind a ráfordított idő szempontjából a COCO elemzés a jobb.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A hasonlóságelemzésem elkészítését, az adatbázisomból való szűrlet meghatározásával kezdtem. Az adatbázisom az ismerőseim, barátaim, családom tagjai voltak. Közülük véletlenszerűen választottam ki azokat a személyeket, akiket a kérdőívem kitöltésére kértem. A kérdőív kitöltői közül pedig kiválasztottam azokat az embereket, akik a KO feltételemnek eleget tettek. Tehát, hogy szoktak sorozatokat nézni. Ezután a 18 sorozatnéző személyt sorszámokkal láttam el, értelem szerűen 1-18-ig. Az irányok meghatározása után készítettem el az OAM táblázatomat.

• Objektumok: a 18 személy, azaz 18 sorszám
• Attribútumok: 9 attribútumot használtam összesen, melyeket az előzőekben ismertettem.
• Lépcsők száma: 18. Megegyezik az objektumok számával, nincs eltolás.

Az OAM táblázatomból COCO elemzés készült, mely egy igen egyszerű és gyors folyamat, hiszen egyetlen program segítségével elvégezhető, melyet a MY-X-en lehet elérni, a következő honlapon:

[1]

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba