Logikai műveletek

Angol megnevezés: Logical operation vagy Boolean operation

Történeti modul

K. e. 5. és 4. század: A logikával foglalkozó első dokumentumok egyike a Dissoi Logoi (kb. „Ellenttétes Szavak” = ellentmondások) néven ismert töredék. Az „Ellentétes szavak” kifejezés valószínűleg az akkori görög idők egyik legfontosabb tudományából, a szónoklattan vagy retorika tudományából ered.[1]

i.e.365 és i.e.340: Arisztotelész számos logikai művet írt, melyeket később Organon címen foglalták össze a mű kiadói és kommentátorai. A filozófusok és tudósok az Organon írásait már Arisztotelész életében jelentős munkákként ismerték el. [2]

1854: Logikai műveletek tanulmányozására alkalmas szimbólikus módszer a Boole algebra. Természetszerûleg alkalmas más, két állapottal rendelkezõ rendszerek vizsgálatához is. Mi a Boole algebrát matematikai hátterétõl és kapcsolataitól elvonatkoztatva olyan eszköznek tekintjük, mely lehetõvé teszi az ÉS, VAGY, inverter műveletek közötti mûködési kapcsolatok formai leírását. [3]

1936: Claude Elwood Shannon doktori disszertációjában leírta a Boole-algebra és a (telefonos) kapcsoló áramkörök közötti hasonlóságot. Miként a Boole-algebra kétértékű bináris algebra, úgy egy kapcsoló áramkör zárt, illetve nyitott állapotai megfelelnek a logikai 1 és 0 értékeknek. A hasonlóság megteremtette az összetett kapcsoló áramkörök tervezésének és elemzésének matematikai alapjait. [[4]]

1943: A Boole algebra szoros összefonódását a modern számítástechnikával az első elektronikus számítógép, az ENIAC megalkotásától számíthatjuk. Jellemző áramköri eleme az elektroncső.A programozása kizárólag gépi nyelven történt (gépi kód).Jellemző volt a nagy energia-felhasználás, gyakori meghibásodás és az 1.000 - 5.000 művelet/másodperc műveleti sebesség.A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termel­nek, ez a hő elég lenne New York bel­városa fűtéséhez. Átlagosan 15 percenként hibásodott meg egy rádiócső. A programozáshoz 6000 kapcsolót kellett átál­lítani. [5]

1951: Elkészül az elsõ sorozatban gyártott számítógép az UNIVAC I (UNIVersal Automatic Computer = Uni­verzális Automatikus Számítógép) volt. A világon ekkor hat számítógép üzemelt. Az elsõ generációs gép alapvetõ építõeleme az elektroncsõ volt. Mérete szobányi volt. A programozás vagy huzalos kialakítás, vagy a gépi nyelvhez közel álló assembly nyelven történt. [[6]]

1958: Megjelent az elsõ magasabb szintû programozási nyelv a FORTRAN (FORmula TRANslation). Ezek a gépek 50 000 – 100 000 mûvelet/s sebességet értek el, térfogatuk 1 m³ alá csökkent. [[7]]

1964: John G. Kemény vezetésével elkezdték a BASIC (Beginners All-purpose Symbolic Instruction Code) kifejlesztését, ami az otthoni számítógépek megjelenésével szer­zett nagy népszerûséget. [[8]]

1965: Az elsõ, szabatosan megfogalmazott, tudományos fel­a­datok megoldására irányuló nyelv az ALGOL (ALGOrithmic Language) volt, amely a hagyományos ma­te­ma­ti­ka­i írásmódhoz közeli programírást tett lehetõvé. [[9]]

1968: Nicklaus Wirth elkészített egy új programozási nyelv terveit, a­mely a negyedik generációs gépeken aratott sikert. Ez a nyelv a Pascal nevet kapta. [[10]]

1980: (DOS: Disc Operating System = lemezorientált operációs rendszer)Microsoft kibocsájtja, szöveges megjelenítésű, IBM-típusú PC-khez készült operációs rendszerét (MS-DOS). Később több változata készült "PC-DOS" (IBM), "Novell-DOS" (Novell), stb.

1985. november 20: A ma már gyakorlatilag mindenki által legalább hallomásból ismert operációs rendszer pályafutását egy egyszerű, kiegészítő segédprogramként kezdte, amely az MS-DOS addig szigorúan csak karakteres felületének kölcsönzött egy jóval intuitívabb és kezdők számára könnyebben használható grafikus gúnyát. Az eredetileg "Microsoft Interface Manager" néven futó termék fejlesztését a redmondi szoftverfejlesztő 1981 szeptemberében kezdte meg, de az csak mintegy négy évvel később - és több alapvető átdolgozás után - immár "Microsoft Windows" néven került forgalomba. [[11]]

1991: Linus egy későbbi visszaemlékezésében erre a napra tette a Linux születésnapját. Linus egyik legfontosabb döntése az volt, hogy a Linux forráskódját szabaddá tette. Kezdetben saját licenc, később GNU GPL alatt adta ki a forrást. [[12]]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:

- A 2-es számrendszer szerepe, alapműveletek elvégzése a számítógépben (+, -, AND, OR, NOT), a bit, bájt fogalma Karakterábrázolás: kódrendszerek (ASCII, nemzeti karakterkészletek), karakterkód, kódtábla.[13]

- Internet Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat, úgynevezett Internet. Gyakori hivatkozás a Net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. [14]

- A kommunikáció emberek vagy gépek közötti információcsere. Komplemens-képzés átalakítási művelet, amely során a számjegyek helyére a szárrendszer alapjára kiegészítő számot helyettesítjük. [15]

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

- Bps bit per second (bps)bit/másodperc A sávszélesség/adatátviteli sebesség mértékegysége. 1 bps annak a csatornának vagy eszköznek az átviteli sebessége, amely 1 másodperc alatt 1 bitnyi adatot képes átvinni. [16]

- Bit Angol rövidítés, a BInary digiT szavakból.(binary digit = bináris számjegy)Az informatikában, információelméletben az információ legkisebb egységét jelöli. [17]

- Programozási nyelv az algoritmus megvalósítására szolgáló nyelv, amelyet a fordítónak vagy értelmezõnek nevezett program a számítógép gépi nyelvére képes átalakítani. [[18]]

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

- A Boole-művelet olyan logikai művelet, amely logikai értékekhez (a művelet operandusaihoz) logikai értékeket (a művelet eredményét) rendel hozzá. [19]

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• A logikai műveletek olyan - a kételemű Boole algebra szabályait követő - műveletek, amelyek logikai változókon értelmezhetőek és logikai értéket is adnak eredményül. A legfontosabb felhasználási területük a relációk összekapcsolása.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a programozási nyelvek alapja a Boole algebra? Igaz, hiszen a programnyelvek lefordíthatóak különböző logikai kapcsolatokra (ÉS, VAGY, INVERTER...), melyek a Boole algebra alapját képezik.
• Igaz-e, hogy a logika egy görög színdarabból, a Dissoi Logoi-ból származik? Hamis, mert a Dissoi Logoi nem színdarab, hanem egy dokumentum töredék.
• Igaz-e, hogy Neumann János részt vett az ENIAC megalkotásában? Igaz, olyannyira, hogy projektigazgatója volt a kutatásnak.

Ajánlott irodalmak modulja

• Gonda-Bellus-Ágoston: A logikai algebra alapjai: Logikai áramkörök és alkalmazásaik
• Birchoff-Bartee: A modern algebra a számítógép tudományában
• Bártfai-Szűcs: Az információ-technológia fogalmai