A tömegmédia hatása

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Jkv6 (vitalap | szerkesztései) 2014. április 11., 18:11-kor történt szerkesztése után volt. (A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG))

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2014tavasz/szn_pl.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A televízióban megjelenő reklám nézési szokások,a tömegmédia által gyakorolt befolyásolás hatása és az önelfogadás kérdésének vizsgálata összehasonlító elemzéssel.

A feladat előtörténete

Személyes kötődés

Azért választottam ezt a témát és tartottam fontosnak a vizsgálatát, mert a negatív testi attitűd kialakulása és a reklámok káros hatása tekintetében, egy olyan jelenkori problémáról beszélünk, mely rengeteg embert, főként fiatalt érint,és amelyben a mindennapi életünk részét képző médiának is jelentős szerepe van. A táplálkozási zavaros betegek száma egyre csak nő világszerte, és egyre fiatalabb korú gyermekeknél diagnosztizálják ezeket a zavarokat, úgy gondolom, hogy fontos tudatni a fiatalokkal, milyen veszélyeket is rejt magában ez a betegség és megóvni őket a kialakulásától.

Szakértői javaslatok

A feladatom célja az volt, hogy választ találjak arra, milyen szerepet töltenek be az emberek életében a reklámok, mennyire befolyásolják őket, illetve, hogy az ott megjelenő üzenetek mennyire befolyásolják a testképet, valamint, hogy feltárjam milyen önképpel rendelkeznek a vizsgálatomban résztvevő személyek. Feladatom során a fent látható célokat tűztem ki magamnak és ezek alapján mértem fel, milyen kapcsolat fedezhető fel a reklámok és a táplálkozási zavarok, testképzavarok kialakulása kapcsán.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Abban az esetben, ha nem találkoztam volna a tantárgy keretén belül a hasonlóságelemzés módszerével, akkor a feladatot úgy oldottam volna meg, hogy felállítottam volna egy 1-10 terjedő skálát, majd az egyes objektumokhoz tartozó értékeket átlagoltam volna és ezek alapján állítottam volna fel a sorrendemet.

A módszer hibája az, hogy egy egyszerű számításokon alapuló módszer, nem tesz különbséget az egyes kérdések között. Az, hogy az ember hányszor kapcsol el egy adott reklámról, valamint az, hogy hány plusz kilógrammig érzi ideálisnak testsúlyát, ugyanolyan súllyal bírnak az általam végezni kívánt módszerrel, így nincs benne logika, hisz nem tesz konkrét különbséget és nincs egy adott fontossági sorrend az egyes kérdések között. A módszert úgy lehetne javítani, hogyha az egyes kérdések fontosságát tudnám érzékeltetni az eredményekben.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az objektumok, attribútumok és értékek tekintetében nem akadt különösebb problémám, csak egyes kérdések mértékegységének meghatározásával voltak nehézségeim, hiszen az említett kérdésekhez tartozó skálák nem minden esetben voltak azonosak. Az OAM beazonosítása kapcsán nem volt problémám, hiszen a válaszadók száma előre meg volt határozva, szűrésre pedig nem került sor.

Objektumok (sorok)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet