Feladatterv:Építőanyagválasztás

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Putnoki (vitalap | szerkesztései) 2007. május 12., 18:46-kor történt szerkesztése után volt. (Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik:)

Tartalomjegyzék

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Lakóház falazóanyagaként mely cég mely termékei hozzák a legjobb mutatókat, ha azokat hasonlóságelemzéssel áraik arányában egymással összevetjük, hogy ezt a győztesként kikerülő cég(ek) marketingelemként felhasználhassák.

Leadott Excel-feladat

A feladat előtörténete

2007 márciusában egy építkezés előtt álló család sok időt fordított arra, hogy egy optimális ár-érték arányú, de ugyanakkor kíválló hő és -hangszigetelésű jó hőtartású kellemes, egészséges életkörülményeket biztosító lakóház falazóanyagát a meglehetősen nagy falazóanyagkínálatból kiválasszák. A nehéz feladathoz és a szubjektív tényezők kiküszöböléséhez egy COCO-alapú objektív objektum-összehasonlító rendszert választott. Úgy gondolva, hogy a kiválasztás folyamata másokkal is megosztható legyen, az alkalmazást fel kívánjuk ajánlani a legjobb(ak)ként kikerülő falazóanyagok gyártójával/gyártóival, hogy azt leendő vevőik meggyőzésére felhasználhassák.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Feladatunkban 7, hazánkban jelenlévő építőanyag-gyártó cég falazóblokkjait, termékeit hasonlítjuk össze az általunk megadott attribútumok alapján. A feladat célja, hogy bemutassa, mely cég mekkora áron biztosít 1 m^2 falfelütetet, és az általuk kínált "falnak" milyen, "A Válaszokat befolyásoló tényezők"-lapon megadott tulajdonságokkal rendelkeznek.
I. az égetett agyagalapú falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?
II. a betonalapú, betonkitöltésű falazatok közül, -1 négyzetméter falfelületre kivetítve- melyikre teljesül a legjobb ár-érték arány elve?

Ide azt kellett volna bemutatni, vajon mit tett, tenne a döntéshozó a COCO nélkül?

  • ...
  • ...
  • ...

A válaszok jelenleg a várható hasznosság fejezetben találhatók...

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Minden forrás KATALOGIZÁLANDÓ!!!

Az adatgyűjtés az általunk vizsgált éptítőipari cégek honlapjairól történik:

Durisol

Ytong

Leier

Wienerberger

Bautherm Szentesi Téglagyár

Prokoncept

Liatech

Tápiótherm

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzést először a legjobb paramétereket mutató építőanyag gyártójának szerettük volna felkínálni eladásra, hogy ezt marketingelemként alkalmazza, de mivel a negatív kampány??? reklámtörvénybeli problémákat vet fel, lehet hogy ez nem járható út így inkább nagy társasházépítő cégek jöhetnek szóba. Végül, de nem utolsó sorban azt a csoportot céloztuk meg, akik magánszemélyként lakóház építés előtt állnak és nem mindegy nekik, hogy a falazóanyag kiválasztására mennyi időt fordítanak, "MILYEN FALAK KÖZÖTT ÉLIK LE A MÉG HÁTRALÉVŐ ÉLETÜKET" s persze ez ügyben utódaikra is gondolnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az építkezők, kivitelezők jelenleg:

-vagy a helyi újságok építőanyaghirdetéseiből választják ki: <---> sok jó lehetőségtől esnek el

-azt amelyik kedvezőbb árúnak tűnik,
-amelynek több bizalmat szavaznak a reklámok, kivitelezőjük véleménye alapján

-vagy a kereskedéseknél vásárolnak: <---> sok kedvezménytől elesnek, nem látják át a teljes palettát

-abból amit helyben egyáltalán forgalmaznak, így több modern építőanyagról még csak tudomásuk sincs
-egyesek akár egy közeli gyártó kínálatából választanak a kedvezőbb ár reményében
-a legtöbben nem is gondolva arra, hogy esetleg ellátogassanak egy építőipari szakkiállításra, ahol a "gyári árnál" is jelentősebb kedvezményekben részesűlhetnének.

-vagy a tervezőjükre bízzák a döntést <---> így kiadnak egy fontos döntést a kezükből:

-részben
-vagy teljesen

-ill. interneten keresgélnek <---> nincs mindenkinek internethozzáférése:

-sokan csak az egy négyzetméterre eső ár alapján, arra nem is gondolva, hogy az ár alapú sorrend teljesen meg is fordulna, ha a beépítés, vakolás, felületkezelés, stb. költségeit is figyelembe vennék
-a tudatos vásárlók a termékeket attribútumaik -és nem csak az áraik- alapján, esetleg még a szükséges építőanyagmenyiségét is kiszámolva -pl. egy épületkalkulációs program letöltésével- a mennyiségre való tekintettel külön árajánlatot kérnek.

Mindez általában sok időráfordítást igényel --> így a rendszer hasznossága, hogy jelentősen lerövidíti a falazat kiválasztásának idejét. Az objektív összehasonlító elemzésből győztesen kikerülő építőanyag(ok) gyártója használhatná az eredményt a leendő vevői meggyőzésére/elcsábítására, a társasházépítők munkaidőt, munkaerőt spórolnának meg ezen gyors és remélhetőleg objektívabb falazóanyagválasztó-rendszer használatával, ebből ered a következő hasznosság: ezt pedig leginkább azzal a pénzösszeggel lehetne körülírni, amelyet mi -az elemzés létrehozói- kapunk az alkalmazás használati jogdíjaként. Továbbá megemlítenénk a még építkezés előtt álló embereknél keletkező hasznot, amely elsősorban nem a megfelelően kiválasztott építőanyag kapcsán megspórolt, összeg -hiszen a falazat ára egy új ház árának átlagosan csupán 4-5%-a- hanem a falazó kiválasztásra mindenképpen ráfordított idő lerövidülésében és a majdan házban lakók életminőségének javulásában, megelégedettségében realizálódik. KSH-adatok

A válaszokat befolyásoló tényezők

a) hőátbocsájtási tényező k<=0,45 lásd: http://www.archiweb.hu/portal/index.php?option=com_content&task=view&id=478&Itemid=110&limit=1&limitstart=1
Mivel a falvastagság csak lépcsőzetesen növelhető(20cm, 25cm, 30cm, 35cm, 37,5cm, 38cm, 44cm...), ezért minden falazótípusnál azt a legkeskenyebbet "vesszük", ahol a "k" még nem lépi túl az előírt 0,45-öt, s az lesz a legjobb, amelyik jobban közelít a nullához. b) hőtehetetlenségMinél nagyobb, annál jobb, annyival lassabban hűl ki télen a ház fűtéskimaradás esetén, s nehezebben melegszik fel nyáron kánikula esetén. Az építőanyag hőtehetetlensége leginkább az átlagos sűrűségének növekedésével nő--> A nagyobb testsűrűségű anyagok, nagyobb értékre tesznek szert.

c) hangszigetelésMivel a zaj egészségre ártalmas, ezért általánosságban elmondható,-lásd: zajos városok- hogy minél nagyobb a léghangszigetelés mértéke, annál pozitívabb elbírálásba esik az adott falazóelem. Itt is van azonban kivétel -a szabályt erősítve- A "csendes természet lágy ölén" élőknél ez nem annyira meghatározó szempont, esetleg csak vihar esetén.

d) beköltöztözhetőség ideje (mennyi idő szükséges a ház "teljes" kiszáradására), ez ugyanis kihatással van az esetlegesen pl.: albérletben eltöltendő időt(ami hitertörlesztési problémát is felvethet). Ez az információ csak akkor segítene ha a szárazépítési falazóelemeket összehasonlítanánk a tégla és a betonalapúakkal(beépítésük köztudottan sok nedvességgel áll). Így azonban a vizsgált elemek között nincs akkora különbség --> ezért ez nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.

e)légtér klímája(a már beköltözhető házban):
-túl száraz(-->légutak kiszáradása=léguti megbetegedések forrása)
-normál(ez az optimális)
-túl párás(-->ablakokon és hűvösebb falrészeken páralecsapódás-->penészgombák kedvelt táptalaja lehet), hasonlóan az objektumok bontása miatt(tégla, beton)ez szintén nem befolyásolja a falazóanyag kiválasztását.

f)a falazat -külső és belső- falsíkjai burkolásának(pl.: vakolás) anyagköltségei --> minél kisebb annál jobb.

g)a falazat -külső és belső- falsíkjai burkolásának(pl.: vakolás) munkadíjvonzatai --> minél kisebb annál jobb.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Összeraktuk az adatokat, majd az Excelben létrehoztuk a metaadatbázist. A pivot-tábla elkészítésével kontrolálltuk, hogy a metadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között és megfelelnek-e a kizáró feltételeknek.

A vizsgált attribútumok:

-hőszigetelés
-hangszigetelés
-falazóanyag átlagos sűrűsége
-habarcsigény (liter/m2)
-négyzetméterenkénti anyagszükséglet(db/m2)
-nyomószilárdság (N/mm2)
-netto ár

A vizsgált objektumok I.(égetett agyag alapú falazók):

-Bakonytherm 38 N+F 380*250*240mm
-Bautherm 38NF 38*19*24mm
-Kőrös 45 45*25*23,8mm
-MT 30N+F 300*250*240mm
-MT 38 300*250*240mm
-MT 38N+F 380*250*240mm
-MT/D 30N+F 300*250*240mm
-MT/D 38N+F 380*250*240mm
-MT/D 45N+F 450*250*238mm
-Porotherm 30 HS 300*250*238mm
-Porotherm 38 HS 380*250*238mm
-Porotherm 44 HS 440*250*238mm
-Porotherm 38N+F 380*250*238mm
-Porotherm 44N+F 440*250*238mm
-Tápiótherm 30 300*245*240mm

A vizsgált objektumok II.(betonalapú falazat építőelemei):

-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Ezután az adatbázisunk alapján elkészítettünk két adattáblát. Az adattáblák segítségével fel tudtunk állítani két rangsor táblázatot, melyek az egyes objektumokat rangsorolják az egymással összevetett attribútumok alapján.

Megfelelő ár/érték-arányú falazóanyag kiválasztására, eddig az alábbi kísérletek történtek:

-eddigi megoldások:

-eddigi megoldások szakirodalmi, hallgatói kritikái:

-eddigi megoldások kritikája, építő javaslatok:

-az építési vállalkozók, magánépítkezők ennyire elégedettek az eddigi megoldásokkal:

-a szakirodalomban ilyen és ilyen jövőbe mutató javaslatok ismertek:

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az égetett agyag alapú termékek árában leginkább a hőszigetelés játszik szerepet 18,38%-ban, majd a nyomószilárdság 16,8%-ban, a hangszigetelés, sűrűség, habarcsigény egyformán 16,4%-16,4%-ban alakítják a termék árát, legkevésbé az anyagszükségletnek van árképző hatása 15,61%-ban. Ha átfogóan tekintjük a kiértékelést, akkor elmondhatjuk, hogy nincs az árat kiugróan befolyásoló tulajdonság mivel kis szórás mellett mindegyik átlagosan 16,67%-ban befolyásolja az árat. A COCO-elemzés kapcsán elmondható, hogy egyik attribútum sem minősült zajnak - tehát mindegyiknek van árbefolyásoló hatása.

A betonalapú termékek árában............

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

PPT1

PPT2

Kommentárok