Feladatterv:Erdőgazdálkodás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Európai Uniós országok erdőgazdálkodásban elért hozzáadott érték teljesítményének összehasonlítása COCO módszer alkalmazásával, erdőgazdálkodók tájékoztatása és támogatása céljából.

XLS

A feladat előtörténete

Mindenképpen fontos azzal kezdeni, hogy az 1989/90-es rendszerváltás - ahogy sok más ágazatot - az erdészeti ágazatot is jelentős mértékben érintette. Elsősorban a tulajdonviszonyok változását kell kiemelni, mely folyamat során az összes erdőterületnek csaknem 40 %-a került magántulajdonba. Továbbá 1996-ban megszületett az új erdőtörvény, az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, amely már az Európai Uniós csatlakozást figyelembe véve készült el. Az ország erdősültségével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemzetközi összehasonlításban még alacsonynak mondható. Az EU-15 országait tekintve az erdősültség 35,1 %-os, míg ugyanez a mutató Magyarországon csak 19-20 % körüli.[1][2] Tehát mindenképpen fontos a magyarországi erdőterületek hatékony és megfelelő módon történő növelése. Emellett az erdőgazdálkodásnak fontos szerepe lehet egy országban, kezdve az erdő kedvező környezetre gyakorolt hatásaitól, a munkahelyteremtésen keresztül, a haszonszerzésen át, a szülőföldön maradásig.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az Európai Unió jelentős mértékben támogatja az erdészeti ágazatot, mely támogatások a vidékfejlesztési intézkedések keretében történik. Mind a 2004-2006-os időszakra szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, mind az idén indult Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv egyik fő támogatási céljaként a mezőgazdasági területek erdősítése jelent és jelenik meg.[3] Így új erdőgazdálkodók jelenek meg, mely személyek tájékoztatása és támogatása rendkívül fontos. Továbbá fontos kiemelni, hogy hazánkban jelentős erdőterületekkel rendelkeznek működésképtelen gazdálkodói körök, bár az alábbi területek 2001 és 2005 között folyamatosan csökkentek, de még így is jelentős (2005: 227 ezer hektár).[4] Ezért ezen gazdálkodók támogatása is mindenképpen szükséges.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során felhasznált adatok teljes egészében UNECE által erdőgazdálkodás kapcsán interneten közzé tett kiadványaiból állítottam össze [5][6] a 2000-es évre vonatkozóan. A választásom azért esett erre az évre, mivel a rendelkezésemre álló lehetőségek ezen legkorábbi évre biztosítottak adatokat. Az adatgyűjtés során Luxemburg esetében nem állt rendelkezésemre adat.

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportként az erdőgazdálkodók jelennének meg, akik így hasznos információkhoz juthatnak különböző országok erdőgazdálkodási teljesítményéről. A hasonlóságelemzés alapján fény derül arra, hogy mely országok gazdálkodása megfelelő a választott mutatók függvényében.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálatok alapján elviekben megállapítható, melyik EU-s tagállam erdőgazdálkodása működött a legjobban, leghatékonyabban. Ennek eredményeként jó példaként felhasználhatók az adott országban alkalmazott erdőgazdálkodási technikák a választott mutatók tartalmától függően.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Erdőterület (ha): fával borított területek nagysága

Élőfakészlet (m3): állományokat alkotó élő fák összes föld feletti bruttó fatérfogata

Bruttó fakitermelés (m3): egy év alatt kitermelt összes faanyag térfogata

Erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma (fő)

Erdőgazdálkodás hozzáadott értéke (US dollár)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Objektum: 14 Európai Uniós tagállam (kivéve Luxemburg)

Attribútumok: erdőterület, élőfakészlet, bruttó fakitermelés, erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma, erdőgazdálkodás hozzáadott értéke

2. Metaadatbázis elkészítése

3. Pivot kimutatás készítés

4. Y érték: Erdőgazdálkodás hozzáadott értéke; X értékek: erdőterület, élőfakészlet, bruttó fakitermelés, erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma

5. Rangsorolások: összes X érték rangsor iránya 0

6. Solver alkalmazása a becslések előállítására

7. Becslés és az eredeti adatok közti eltérések alapján a következtetések levonása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az Európai Uniós tagállamok többségében az adott mutatók alapján reális hozzáadott értéket állítottak elő. Ezen országok közül is kiemelendő Finnország és Franciaország, ahol az eltérés nulla volt 2000-ben. Ezen elemzés alapján látható az is, hogy Görögország és Belgium a figyelembe vett mutatók alapján nagyobb hozzáadott érték előteremtésére lehetettek volna képesek, míg Hollandia és Dánia túlteljesítette a reálisnak vélt hozzáadott érték mennyiséget a vizsgált időszakban. A lépcsőket vizsgálva látható, hogy egyik mutató sem okoz zajt az elemzésben. Továbbá az erdőterület lépcsőit megvizsgálva kiemelendő az első lépcsőfok, mely után jelentős értékzuhanások figyelhetők meg. A solveres és az online megoldások eltérései egyetlen országnál (Görögország) mutat jelentős különbséget. Míg a solveres megoldásnál elviekben több hozzáadott érték előteremetésére lett volna képes addig az online megoldás alapján reális az előállított érték Görögországban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgálat alapján elmondható, hogy az erdőgazdálkodók számára több pozitív példa is rendelkezésre áll a tekintetben, hogy mely országok erdészeti módszereit és pályázati munkáit tanulmányozzák. De ezen országok jellemzőinek figyelembe vétele konkrét esetben mindenképpen fontos, mely például a hasonló éghajlati és földrajzi viszonyok alapján megoldható.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az Európai Unióban nincs – a mezőgazdasághoz hasonló – közös erdészeti politika, de létezik egy közös irányelveket megtestesítő EU Erdészeti Stratégia, melyet a tagállamok alkalmaznak.[7] A vizsgálat elvileg ezen stratégia követését is alátámaszthatja, hiszen a tagállamok erdőgazdálkodása kiegyensúlyozottnak mondható a 2000-es évben.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A szakértői rendszer esetén egy új felhasználási lehetőség merül fel, mely során a frissen csatlakozott tagországok erdőgazdálkodási teljesítményét lehet egy újabb megközelítésben vizsgálni. A X (4 db) attribútumok megadásával a szakértői rendszer megadja azt a hozzáadott érték mennyiséget, ami reálisan elérhető lehet, ezen módszer alkalmazása alapján.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A feladat elvégzése során folytatott kutatásaim során nem találkoztam kapcsolódó, illetve konkurens megoldásokkal.

Kommentárok

A vizsgálattal kapcsolatban mindenképpen fontos megjegyezni és kiemelni, hogy a számok mögött, más és más természeti adottságú, birtokviszonyú (állami-magán), történelmi fejlődésű, hagyományú országok vannak, melyek figyelembe vétele is fontos.

A feladat megoldásához potenciálisan szükséges IT-kompetenciák

wiki-használat

metaadatbázis

kimutatás-varázslás

excel függvények

szakértői rendszerek

solver

autoszűrő

helyesírás-ellenőrzés

coco online