BA3:kozvetitok

Elvárások (nem kellene kitörölni!)

Egy szakértői rendszer ismertetése esetén fontos kitérni arra:

• milyen szakirodalmi IDÉZETEK igazolják a darabszámot és a tartalmat
  • az attribútumok (input-output) neve
  • az attribútumok (input-output) opcióinak száma tekintetében, ill.
• hol voltak lyukak és ellentmondások a kihagyás- és átfedésmentes fogalmi tér megteremtésekor,
• hogyan oldhatók fel az attribútumok szubjektív vonatkozásai (pl. ad hoc küszöbértékek, tetszőlegesen értelmezhető jelzők)
• hogyan lehetne (egy-egy szó helyett) operacionalizáltabban megfogalmazni az output értékeit...

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Milyen stratégiát válasszon a vállalat a közvetítők számát illetően?

A feladat előtörténete

A vállalatoknak el kell dönteniük, hogy a csatorna egy-egy szintjén hány közvetítővel dolgozzanak. Három stratégia lehetséges: exluzív, szelektív és intenzív elosztói. Ez a döntés függ a termék tipusától, illetve a vállalat értékrendjétől. Ezt a döntést szeretném megkönnyíteni az elkészített táblázatom segítségével, amit Philip Kotler: Marketing Menedzsment című könyve alapján készítettem el.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg ha egy vállalat szeretné eldönteni, hogy milyen stratégiát válasszon, több dolgot kell mérlegelnie. Ha nem megfelelő a választás, az befolyásolja az értékesítés sikerességét, a költségeket, a forgalmat, a termék imázsát, illetve az ellenőrzést. A vásárlók igényeinek figyelembe vételével kell meghatározni a megfelelő stratégiát. Ha valaki nem megfelelően értelmezi a szakirodalmat, akkor nem biztos, hogy a legjobb lehetőséget választja, így a vállalat eredményessége sem lesz a legkedvezőbb.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Philip Kotler a Marketing Menedzsment című könyvében 3 választási lehetőséget ismertet a közvetítők számát illetően. Ez a 3 stratégia található meg a táblázat soraiban.

• Exluzív elosztás: Akkor használható, ha a termelő erőteljes ellenőrzést akar gyakorolni a kiszolgálási szinvonal és a viszonteladók szolgáltatásai fölött. Az exluzív elosztás javítja a termék imázsát, és magasabb árrést tesz lehetővé.
• Szelektív elosztás: Arra kell törekedni, hogy a vállalat jó munkakapcsolatot tartson fenn a kiválasztott közvetítőkkel, és az átlagosnál magasabb forgalmat érjen el. Szelektív elosztással a termelő megfelelően lefedheti a piacot az intenzív elosztásnál szorosabb ellenőrzés és alacsonyabb költségek mellett.
• Intenzív elosztás: Ha a vásárló igénye az, hogy lakóhelyén kényelmesen jusson a termékhez, akkor intenzívebb forgalmazásra van szükség. Ez a stratégia főleg a tömegcikkek esetében terjedt el.

A termelők állandóan kísértésben vannak, hogy az exluzív helyett szelektív vagy intenzív elosztással növeljék a piac lefedettségét és forgalmát. Ez a stratégia rövid távon többnyire hasznos, de káros a hosszú távú teljesítmény alakulására. Amint a cég a jelenlegi exluzív kiskereskedőktől a tömegforgalmazás irányába mozdul el, rögtön elveszti a piaci megjelenés, a csatlakozó szolgáltatások és az árképzés adott része fölött az ellenőrzést. Ahogy a termék több, eltérő fedezettel dolgozó üzletben jelenik meg, egyes kiskereskedőknek lehetősége nyílik arra, hogy az árversenyben tönkretegyék a termék más forgalmazóit.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az oszlopokban a kérdések találhatóak, amelyeket Philip Kotler által meghatározott stratégiák jellemzőiből készítettem el. Ezáltal a termelő a kérdésekre adott válasz alapján a szakértői rendszer segítségével könnyen megtudja, hogy számára melyik stratégia lenne a legmegfelelőbb.

A feladat által érintett célcsoportok

Vállalatok illetve termelők, akiknek el kell dönteniük, hogy hány közvetítővel dolgozzanak a leghatékonyabb és legeredményesebb működés érdekében.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet