BA3:Autók (STEP IX)

Forrás

XLS Feladatomban öt darab autót hasonlítottam össze a teljesítmény és az ár alapján a hasonlóságelemzési módszer segítségével. A STEP-et megoldva győztest hirdettem.

A feladat előtörténete

Azért végeztem az autókon a hasonlóságelemzést, mert a családomban aktuális probléma volt 2008. őszén. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire befolyásolja a teljesítmény az árat és ezért végeztem ebben a témában a hasonlóságelemzést. Még néhány fontos tényezőt is figyelembe vettem, többek között a gyorsulást, a hengerűrtartalmat, illetve a teljesítményt több mértékegységben kifejezve. Emellett még az érdekelt, hogy a magasabb ár tényleg jobb teljesítményt jelent-e? Ez természetesen függ az autó márkájától is. Sok esetben a fogyasztók márkahűsége a fő szempont az esetleges autóvásárláskor. Léteznek olyan esetek is, amikor a fogyasztó hajlandó áttérni másik márkára, ha azokat kedvezőbb feltételekkel kínálják az autókereskedések. Családomban mindkét szempont szerepet játszott a döntésnél, figyelembe vettük a paramétereket, de a márka is fontos volt.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Feladatomban öt darab autót hasonlítottam össze teljesítmény és ár függvényében és a végén győztest kellett hirdetnem. A feladat objektumaiba az autók típusát írtam, az attribútumok pedig az ár, a teljesítmény (lőerőben és köbcentiméterben is megadva), a gyorsulás, illetve a hengerűrtartalom voltak. Az adatokat az internetről töltöttem le, mert ott is típusonkét részletesen fel vannak tüntetve a fontos műszaki és egyéb adatok, hiszen sokan innen gyűjtenek információt, ha autót szeretnének venni. A márkakereskedésekben is be lehet szerezni ezeket az adatokat, sőt ott meg is lehet nézni az autókat, kipróbálni azonban csak a nyílt napokon van lehetőségük a potenciális vevőknek. Az autók típusát tetszőlegesen választottam ki, szerintem ezek népszerű autók, sokat látni belőlük az utakon. Azt gondolom, hogy Magyarországon az autóvásárlók fontosnak tartják a márkát. Sokan nem hajlandóak változtatni a bevált márkájú autójukon, még akkor sem, ha más márkákat sokkal jobb feltételekkel reklámoznak. Enélkül az elemzés nélkül a fogyasztók nagy része biztosan ár alapján dönt, a második szempont pedig a márka. Úgy gondolom, hogy az ország egyes területein, többek között vidéken, ahol nem megfelelően kiépített a tömegközlekedés, elengedhetetlen sok család számára az autó. Azonban nem minden család tud drgágább autót vásárolni, ezért sokan az olcsó, de még megfelelő minőségű, elterjedt márkájú autót választják. Az ár azért is fontos, mert sok esetben hitelt kell felvenni az autó megvásárlására és azt vissza is kell fizetni.

A feladat által érintett célcsoportok

Azt a célcsoportot céloztam meg, akik a közeljövőben kívánnak új autót vásárolni és fontos számukra az ár. Adott teljesítményű autóért mennyit kell fizetniük, és milyen adatokkal rendelkezik az autó bizonyos ár mellett. Itt főként a márka, ami különbséget tesz és persze az extrák. Feladatomban az autókat alapfelszereltséggel ellátva hasonlítottam. Ezek az autók személygépjárművek. Tényleg jobb-e, megéri-e drágább autót venni? Drágább autót csak a magasabb társadalmi rétegbe tartozó személyek engedhetnek meg maguknak? Drágább autót a tehetősebbek vásárolnak, illetve azok, akik hivalkodni szeretnének a luxusautójukkal? Ezek olyan kérdések, amelyekre nincs konkrét válasz. Vannak, akiknek a munkájukhoz elengedhetetlen az autó és ezért választanak kényelmesebb, drágább modellt, vannak, akiknek csak van autójuk. Autót mindenki vehet kortól függetlenül. A mai világban szinte egyértelmű, hogy majdnem mindenkinek van autója. Az, hogy kinek milyen autója van, nem állapítható meg semmilyen szempont alapján. Az autók értékesítése pedig nagyban függ a marketing tevékenységektől, a piaci pozicionálástól, a reklámozástól. Sokszor így választják ki az egyes típusokhoz megfelelő célcsoportot a szakemberek. Csak egy-egy szűk rétegre pozicionálják, vagy adott réteghez szól a reklám.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Azt gondolom, hogy az általam vizsgált probléma aktuális, főleg a gazdasági válság idején veszik leginkább figyelembe az emberek az árakat. Emellett úgy gondolom, hogy a magyar lakosság nagy részét érinti ez a probléma, ezért számukra is hasznos az összehasonlító elemzés elvégzése és megkönnyíti a döntést. Főleg azoknak a vásárlóknak hasznos, akik figyelembe veszik az ár-teljesítmény arányt. Az ő dolgukat már elősegítettem az elemzésem elvégzésével. A legfontosabb szempontok alapján készítettem el az elemzésemet, ezért nem kell minden autónál külön megvizsgálni a paramétereket.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Legelőször adatokat gyűjtöttem a feladathoz az internetről, majd egy táblázatba foglaltam őket. Az objektumok az autók típusai lettek, az attribútumokba pedig a hengerűrtartalom, a teljesítmény, illetve az ár tartozik. Ezt az érték, illetve az mértékegység oszlopok követték. Ezután pivot táblázatot készítettem kimutatásvarázslóval, valamint egy ellenőrző táblát mellé. Ezt követte a hasonlóságelemzés. Ez úgy készült, hogy először szerkesztettem egy segédtáblát, amit az alapadatokkal töltöttem fel, majd a rangsor tábla készült el, melyben a sorszám függvénnyel rangsorba állítottam az értékeimet, utána készítettem két táblázatot, ezeket feltöltöttem nullával. A másodikba, ami a coco tábla, beírtam a tényleges árakat, majd a becsült árakat meghatároztam a coco tábla sorainak összegéből, amihez a szumma függvényt használtam. A két ár különbözetéből kiszámoltam az eltérést, majd az összes eltérésre a szorzatösszeg függvényt alkalmaztam, ami a solver célcellája lett. Ezt követően az fkeres függvénnyel kiszámoltam az adatokat. Az előbb készített új táblázat, a lépcső táblázat értékei pedig a módosuló cellák. Erre a táblázatra használtam a solvert. Ezek után szórást számoltam a lépcső táblázatból szórás függvénnyel, és helyezést a lépcső táblázat megfelelő oszlopaiból a sorszám függvénnyel. Majd átlagot számoltam a coco táblázat oszlopaiból és szintén helyezést sorszámfüggvénnyel az egyes átlag értékekből. Ezután kétszer annyi munkalapot készítettem, mint ahány objektumom van, mert mindegyik objektumhoz maximum és minimum árat is kellett számolnom a fent említett módszerrel. Ezeknél a coco táblázatban kiszámoltam az eltérés és a becsült ár hányadosát, ez lett az eltérés százalékban. Ezt egy ha függvénnyel értékeltem, amelyben egy abszolútérték függvényt ágyaztam, amibe olyan feltételt írtam, ha az eltérés <= 0, akkor kiegyenlített, ha kisebb egyenlő, akkor drága maximum ár esetében, minimum ár esetében pedid olcsó. Ezt követte a STEP, ahol győztest kell hirdetni. Az obejtumok sorakoztak az első oszlopban, a minimum ár a másodikban, a maximum ár a haramadikban. A következőben pedig a minimum ár/tényleges ár, ahol osztással kaptam meg az értékeimet, illetve a maximum ár/tényleges ár. A következő az objektumrangsor, amelyet az indok oszlop követett. Ide az került, hogy melyik osztásom alapján alakítottam ki a sorrendemet.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredeményem úgy jött ki, hogy készítettem tíz munkalapot, mindegyikben számoltam az adott objektumhoz maximális árat és minimális árat. A minimális ár 0 volt, a maximális ár pedig az tényleges ár tízszerese.Itt a solver feltétel módosult, így más értékeket kaptam. A sovert addig futtattam, amíg az eltérés %-a nulla nem lett. Ezt követően pedig ha függvénybe ágyazott abszolútérték függvénnyel értékeltem a kapott eredményemet kiegyensúlyozottra, vagy drágára, esetleg olcsóra. Ezt attól függött, hogy az eltérés % cellám értékei <=0,01, akkor kiegyensúlyozott, ha fordítva van, akkor pedig drága maximum esetében, illetve olcsó minimum esetében. Minden esetben kiegyensúlyozott jött ki a mximum árak tekintetében, míg a minimum áraknál az adott autó árát nullára becsülve az olcsó értéket kapta minden esetben. Ezért meg kellett oldanom a step-et is.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A következtetés levonásához szükség van a step táblázat megoldására is. Itt az első oszlop az obejtumokat tartalmazza, a következő a minimum árat, ami mindegyik esetben nulla volt, az azt követő oszlop pedig a maximum árat, ami majdnem a tízszerese a tényleges árnak. Ezeket elosztottam a tényleges árral, így megkaptuk az objektumrangsort. Az obejektumrangsort pedig a két előbbi oszlop értékei alapján kapjuk meg úgy, hogy ha a min/tény értéke nulla, vagy egy, akkor a max/tény nagysága a döntő szempont. Az a győztes, akié a nagyobb max/tény érték.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Azt gondolom, hogy azok a vásárlók, akiknek bevállt egy bizonyos márka és egy bizonyos típus nem fognak változtatni a véleményükön az elemzésem alapján sem. Azok a vásárlók sem veszik majd figyelembe az elemzést, akik luxusautót szeretnének majd vásárolni, illetve a másik véglet, akik az olcsó autót tudják csak megfizetni. Azoknak tudok tudok segíteni az elemzésemmel, akik figyelembe veszik a teljesítmény-ár elemzését, hogy tényleg jobb teljesítmény mutat-e egy drágább autó?

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A lépcsős függvény abban segít, hogy a különböző tulajdonságokat összehasonlíthassuk. A teljesítmény esetében megadja, hogy ténylegesen jobb teljesítmény mutat-e nekünk egy drágább autó? A vizsgált autóim paraméterei nem sokban különböznek egymástól.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet