HR:tanárértékelés

Forrás

http://miau.gau.hu/nappalos/2008osz/hr/sk2.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Tanárértékelés és profilkialakítás

A feladat előtörténete

Egy franchise nyelviskolahálózat egyik tagiskolájának vezetőjeként az én feladatom a tanáraink munkájának értékelése. Mivel a hálózatnak egységes működési kézikönyv alapján kell(ene) értékelnie a kollégákat, a rendszergazdától átvett pontozási rendszert alkalmazom én is. Biztos szeretnék lenni abban, hogy amennyire lehet, objektív értékelést kapnak kollégáim.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az elemzés során nem teljesen igazolódott az a feltevés, miszerint a hallgatói visszajezések "csalnak". Az elemzésben 4 tanárnál tért el 5%-nál nagyobb mértékben el a hallgatók kérdőívei alapján kapott eredmény attól, amit vártunk az elemzéssel. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók jobban kedveltek egyes tanárokat, számunkra "indokolhatatlanul", illetve volt, akit kevésbé. További vzsgálódás tárgya lehetne, hogy mik azok a személyes vonások, amik ezt a benyomást tették a hallgatókra - hiszen lehet, hogy csak a mi attribútumaink közt nem szerepelnek, így nem részei az elemzésnek. Lehet, hogy egyes jellemzőket tényleg súlyozottan kellene figyelembe venni, sőt az is lehet, hogy a 11 attribútumom közül van, ami egyátalán nem érdekes.

A hallgatói kérdőívek feldolgozásáról nincs információm, mivel mindenki titokként kezeli, de feltételezem, hogy nagyjából azonos kategóriák fordulhatnak elő. A döntéshozóknak mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a teljesítményalapú bérezéskor ezek az eltérések ne legyenek nagyok. (Hiszen ha avalaki úgy érzi, hogy a diákjai odavannak érte, mindig pozitív visszajelzész kap, de mégsem részesül kellő bánásmódba/ bérzeésben, az konfliktusforrás lehet. Én azt gondolom, hogy ez az én esetemben szerencsére nem áll fent.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez használt adatok valósak, azonban az objektumok/tanárok neveit megváltoztattam.

Objektumok (sorok)

Az objektumok az elemzés alanyai, vagyis a tanárok maguk.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A sorokban szereplő attribútumok a kor, nem, külföldön szerzett tapasztalat, munkavállalói megbízás jellege, iskolában letanított havi óraszám, óralátogatásokon kapott pont%-ban kifejezve, visszairatkozók aránya %-ban kifejezve, a szakmai vezető szubjektív véleménye alapján kapott pontok. Utóbbi kategória magában foglal egyéb kategóriákat, amit a hálózat Működési Kézikönyvében Foglaltak alapján hoztam létre, azonban azok részleteiben nem hozhatók nyilvánosságra. Az y oszlop a hallgatói kérdőívek alapján visszajövő értékelést mutatja %-ban kifejezve, a rendelkezésre álló adatok alapján. Kérdés volt,hogy mennyire elfogadható ez az eredmény.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban a magánszektorban működő nyelviskolák (főként a saját hálózatunk) számára hozhat használható eredményt az összehasonlítás. Ugyanakkor személyes meggyőződésem, hogy a közoktatásban is hasonló teljesítményértékelő módszerek kellenének ahhoz, hogy eredmény-központúbb lehessen az oktatás.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Számomra a hasznosságot az jelentené, ha a hallgatók véleményét az azt megillető fontosság alapján tudnánk figyelembe venni a tanárok értékelésénél, akár súlyozottan (+/-) is.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az alapadatok táblázatba foglalása után a szöveges részeket az Excel által is értelmezhető formává kellett átalakítani. Második lépésben rangsor függvény segítségével sorba rendeztük az adatokat. Feltételeztük, hogy a külföldön szerzett diploma a legjobb, majd az itthoni egyetemi végzettség, végül a főiskola. A külföldön szerzett nyelvtapasztalat, és a főállású munkaviszony is a rangsor elejére került. Mivel így még mindig szerteágazó, soktényezős adathalmazt kaptunk szűkítéssel (HA fgv) további táblázatra volt szükség. Az így kapott táblázatot végül lefuttattuk a COCO Opti 1-es elemzőn, és végül. Az ebből kapott értékek alapján látszódik a kapott és várható eredmény közötti különbség.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A kapott eredmények alapján az objektumok 25%-nál (4 db) volt nagyobb eltérés a várt és kapott érték közt, mint 5%, azonban ennél a 4-nél sem haladta meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy a hallgatói visszajelzések alapján reális képet kaptunk a tanárok teljesítményéről, vagyis a többi deskriptor által kapott értékek sem tértek nagyon. Tehát a hallgatók értékelése helytálló.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A hallgatói kérdőívek alkalmazása és értékelése továbbra is legyen része a teljesítményértékelésnek. További vizsgálódás tárgya lehet, hogy az eddig használt rendszer mely elemeit érdemes súlyozottan figyelembe venni az értékeléskor, ill. kell-e egyáltalán valamit annak venni.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Mivel a piaci verseny miatt a szereplők féltve őrzik saját rendszereiket, egyelőre más nyelviskola teljesítményértékelési módszeréről nincs konkrét információm. A közoktatásban dolgozó (nyelv)tanárok értékelésével többen foglalkoztak már. A feladat komplexségére felhívandó a figyelmet csak kettő forrást emelek ki: http://www.hrportal.hu/hr/teljesitmenyertekeles-nincs-kelloen-kivedve-a-szubjektivitas-20070326.html illetve

http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-ot-Harvey-Beavis-Tanarok