HR:szolnok

Forrás

XLS http://miau.gau.hu/nappalos/2009tavasz/egyeb/re.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A turistáknak kínált lehetőségek alapján az üdülési csekkek megyeszékhely szerinti elkölthetőségi sorrendjének összehasonlító elemzése.

A feladat előtörténete

Témaválasztásomnál döntő jelentőséggel bírt, hogy 2004 nyarát megelőzően pár évet Veszprémben éltem, és a megye változatos domborzatú tájaival, kulturális programjaival, vonzó arcát mutatta (mutatja) a kikapcsolódás iránt érdeklődőknek. Szolnokra érkezvén hajtott a kíváncsiság, vajon az itt élők mennyivel másképpen pihennek, szórakoznak? A jelenlegi gazdasági helyzetben nagy segítség az üdülési csekk, melynek célja, hogy mind többen hazai szolgáltatók segítségével pihenjenek, kikapcsolódjanak, üdüljenek. Tehát felmerül a kérdés, hogy érdemes-e egy turisztikai kínálatra az adott összeget kifizetni, illetve érdemes-e azt Szolnokon elkölteni?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat megoldás jelenlegi helyzetével kapcsolatban kifejezéseket kerestem a Google-ban. A KSH honlapján a „belföldi utazások jellemzői, 2006.” adataiból megtudtam, hogy egy napos kirándulásokon a háztartások 60 százaléka, hétvégi típusú utazásokon egyötöde, ennél hosszabb utazásokon 6,5 százaléka vesz részt. 2007-ben a saját anyagi helyzetüket átlag felettinek érző háztartások 43 százaléka tett belföldön 4 napnál hosszabb utazást, míg a szerényebben élőknek csupán 11 százaléka. A Magyar Turizmus Zrt. kutatást végzett a magyar lakosság utazási terveiről 2009. május és szeptember közötti időszakra. A háztartások 51,8 százaléka tervez belföldi utazást, mely összefüggésbe hozható az iskolai végzettséggel és a jövedelemmel, valamint kiderül az is, hogy a nagyobb településen élők és a fiatalok szívesebben kelnek útra. Az üdülési csekket több mint 8000 elfogadóhelyen használhatjuk fel fizetőeszközként. Olyan adatot, mely az Önkormányzatoknak nyújtana segítséget a konkurens kínálatok árainak, illetve saját helyeztük megítélésében, nem találtam.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez használt objektumok a megyeszékhelyek.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A figyelembe vett turisztikai kínálatok a valóságban előforduló elemek, de a hozzájuk kapcsolódó árak fiktívek.

A feladat által érintett célcsoportok

Az összehasonlító elemzés egyik célcsoportja a turisták, hogy megtalálják azt a helyet, ahol érdemes elkölteniük üdülési csekkjeiket. A másik célcsoport az Önkormányzatok. Esetükben segítséget kaphatnak, hogy turisztikai palettájukat és azok árait a jelentkező igények alapján reálisan alakíthassák ki.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A turisták oldaláról: az adott megyeszékhely milyen előnyökkel, vagy hátrányokkal indul a többi megyeszékhellyel szemben. Az Önkormányzat oldaláról: mennyiért adható el egy turisztikai szolgáltatás, hogy a piacon versenyképes maradjon.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépés az objektumok és attribútumok meghatározása, táblázatba foglalása. A teljesség igénye nélkül azokat a turisztikai kínálatokat soroltam fel, melyek saját döntéseimnél élveznek prioritást. Kialakult egy objektum-attribútom mátrix az utolsó oszlopként az elemezni kívánt jelenséggel. A célfüggvényben a tényadatul szolgáló elköltött üdülési csekket hasonlítottam össze a solver alkalmazásával kiszámolt becslési adatokkal. Az eredmény, szinte teljes egyezőség.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ha egy megyeszékhely becsült ára alacsonyabb lenne, mint a tényleges akkor az adott megyeszékhely túl drága és fordítva, túl olcsó. Esetemben egyensúlyi helyzet van, így minden kombinatorikailag lehetséges variánsra becslést ad.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]