Szerkesztő:Motoros

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából

A feladat előtörténete

A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a

tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.

Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.

Objektumok (sorok)

szarvasmarha

kecske

sertés

juh

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik

takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást

adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás

Továbbiakban állatok szerinti bontásban:

2. PIVOT tábla elkészítése

3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel

4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel

5. Kapott eredmények kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:

Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában valószínű, a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Következtetésem szerint ha a lakosság fogyasztását nagyságrendileg állandónak vesszük ezen állati termékekből, jelentős mértékben importra fog szorulni az ország. A beszállítóknak

kevesebb takarmánynövényt kell termelni és raktározni, a termőterületeket más szükségletnek megfelelően alakíthatják át. Gazdasági következmény lehet

továbbá, hogy a csökkent állatlétszám kevesebb humán munkaerőt igényel, ezáltal növekedhet a munkanélküliek száma.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet