Szerkesztő:Motoros

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A magyarországi állattartás várható jövőjének meghatározása a szarvasmarha, a kecske, a sertés és a juh szempontjából

A feladat előtörténete

A feladat előtörténete leginkább a személyes kíváncsiságomra vezethető vissza, mivel érdeklődve figyelem a mezőgazdaság változásait. A megfigyeltek és a

tanulmányaim alapján viszont az is foglalkoztatni kezdett, mit is várhatok a 2010-es évben.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az állatok darabszámának alakulását felhasználva grafikonos ábrázolás segítségével figyelem meg, mi várható. Amennyiben az egyes diagramokhoz trendvonal illesztését is végrehajtom, a trend alapján mindegyik állatpopuláció létszámában jelentős csökkenés várható a módszer szerint, kivéve a kecskék állományát, amelynél jelentős növekedés menne végbe. Ha a grafikonokat a trendvonalak nélkül veszem figyelembe, a darabszám alakulása már teljesen más képet mutat. Ezek alapján a kecske és a sertés állománya csökkenne jelentősen, feltéve, ha a darabszám további alakulása hasonló ahhoz, amely az utóbbi néhány év alatt bekövetkezett. A szarvasmarhák állományának alacsony szintű csökkenése, míg a juhok állományának akár jelentősebb növekedése is elképzelhető lenne az utóbbi évek létszámmozgása alapján.

Az utolsó 10 év létszámmozgásának átlaga alapján a következő becslésre jutottam: a juhok esetében 3,56 %-os létszámnövekedés várható, a szarvasmarhák állománya 1,93 %-kal csökken, a sertések állománya 4,58 %-kal csökken, legnagyobb mértékben pedig a kecskék létszáma csökkenhet 5,14 %-kal.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nagyobb részben a Faostat adatai, kisebb részben a KSH adatai alapján állítottam össze az állatok darabszámát az egyes évekre lebontva 1987 és 2009 között.

Objektumok (sorok)

szarvasmarha

kecske

sertés

juh

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az állatok darabszáma 1987 és 2009 között éves bontásban.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportjaként elsősorban a területhez kapcsolódó tevékenységi körben dolgozó mezőgazdasági szervezetek, de ide sorolhatók azok is, akik

takarmánybeszállítóként kapcsolódnak a lánchoz, ill. a felvásárlók és végsősoron Magyarország lakossága is.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fogyasztói szokásokkal és várható igényekkel összevetve nagyságrendi szinten meghatározhatjuk az import szükséglet mennyiségét illetve iránymutatást

adhatunk a takarmány beszállítóinak, hogy átalakíthassák termékeik körét az esetlegesen szükségesebb termékek irányába vagy új piacot kereshessenek.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatgyűjtés és táblázatba foglalás

Továbbiakban állatok szerinti bontásban:

2. PIVOT tábla elkészítése

3. Rangsorkialakítás "SORSZÁM" függvénnyel

4. COCO táblák elkészítése "FKERES" függvénnyel

5. Kapott eredmények kiértékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A gazdasági informatika tárgy keretében elsajátított módszerrel a következő eredményeket kaptam:

Legnagyobb visszaesést a kecskék állományában várható (-50), a szarvasmarhák és a sertések közepes mértékben csökkennek -18 ill. -20-as értékkel, míg a juhok állománya az előzekhez képest csak elenyésző mértékben csökken (-1).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A gazdasági folyamatok megfigyelése által nyert információk segítségével az utóbbi megoldást érdemes figyelembe venni az utolsó évek átlagos változása helyett. Továbbá az is a módszer mellett szól, hogy nem egy-egy időszakra koncentrál a teljes megfigyelt időszakon belül, hanem az egészet figyelembe veszi. Ennek következtében sikeresen előre lehet jósolni egy nagyobb növekedést ill. visszaesést is, amely az átlagszámítás segítségével nem valósult volna meg. Erre legjobb példa a kecskék állománya, amely valószínűsíthetően jóval jelentősebb visszaesést fog elszenvedni, mint az átlagszámítás keretében kapott eredmény.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet