GM3:022

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Ráckevei kistérség húsz településének Európai Uniós forráskihasználásának összehasonlító vizsgálata, meghatározott tényezők figyelembevétele mellett.

A feladat előtörténete

A Heti Világgazdaság rendszeres olvasójaként olvastam egy cikket, ami az EU-s pénzek felhasználásának alakulását taglalta. Azonban a cikk nem részletezte, hogy hol mennyi pénzt használtak fel, mivel csak régiós szintű uniós forráskihasználásról volt szó a napilap rovatában. Éppen ezért kiváncsi lettem, hogy a település, ahol lakom, mennyi pénzt nyert pályázatok útján. Ezután már nem volt nehéz kitalálni, hogy a kistérségi régió településeit fogom összehasonlítani egymással.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Több mint 20 éve élek a Ráckevei kistérség második legnépesebb településén, Dunaharasztin. Magyarország uniós csatlakozásával olyan uniós források lehívása vált lehetővé, amely nem csak lakóhelyem, de más, ugyanebben a térségben található település arculatát is megváltoztatta. ... Vagy mégsem? Vizsgálatom során arra voltam kiváncsi, hogy mennyire befolyásolták az általam figyelembe vett tényezők, egy település számára megítélt támogatások mértékét.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Saját szerkesztés alapján felhasználtam a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Csepeli kistérség honlapján található adatokat és dokumentumokat, valamint a Ráckevei kistérség honlapját.

Objektumok (sorok)

Az elemzés során 20 települést vizsgáltam, amelyek a következők:

1. Apaj

2. Áporka

3. Délegyháza

4. Dömsöd

5. Dunaharaszti

6. Dunavarsány

7. Halásztelek

8. Kiskunlacháza

9. Lórév

10. Majosháza

11. Makád

12. Ráckeve

13. Szigetbecse

14. Szigetcsép

15. Szigethalom

16. Szigetszentmárton

17. Szigetszentmiklós

18. Szigetújfalu

19. Taksony

20. Tököl

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Munkaképes lakosság száma (2008)

2. Munkanélküliek becsült száma (2008)

3. Oktatási intézmények száma (2007)

4. Általános iskolai képzésben résztvevő gyermekek száma (alsó-és felső tagozat) (2007/2008)

5. Működő gazdasági szervezet száma (2007)

6. Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatások száma (2007)

7. Lakások száma (2007)

8. Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (2007)

9. A szennyvízhálózattal ellátott lakások száma (2007)

10. Háziorvosellátottság (2007)

EU-s forrástámogatás (2007) (HUF)

A feladat által érintett célcsoportok

Olyan kutatóknak, szakembereknek, érdeklődőknek szeretnék információt adni, akiknek szükségük van ezekre, vagy éppen csak kíváncsiak kistérségük, vagy lakóhelyük uniós forráskihasználására.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint a vizsgálat eredménye rámutat arra, hogy egy településen megítélt támogatás mértéke sok tényezőtől függ, és hogy a támogatások odaítélése egy lakóhelynek megalapozott döntések alapján született.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatgyűjtés

2. Metaadatbázis készítése

3. Kimutatás varázsló használata

4. Coco-online módszer használata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az online COCO lefuttatásakor 3 féle eredmény született: megítélt támogatás mértéke kontra vizsgált tényezők alulértékelt, túlértékelt vagy kiegyenlített.

A következő településeknek megítélt támogatások lettek alulértékelve:

1. Áporka

2. Délegyháza

3. Dunavarsány

4. Kiskunlacháza

5. Majosháza

6. Ráckeve

7. Szigetbecse

8. Szigethalom

9. Szigetszentmárton

10. Szigetszentmiklós

Túlértékelt települési támogatások:

1. Apaj

2. Dömsöd

3. Dömsöd

4. Dunaharaszti

5. Halásztelek

6. Makád

7. Taksony

8. Tököl

Kiegyenlített települési támogatások:

1. Lórév

2. Szigetcsép

3. Szigetújfalu

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények alapján nem lehet egyértelműen kimondani, hogy az egyik település túl sok, vagy túl kevés uniós pénzt kapott, vagy nyert meg. Ugyanis amelyik község nem is pályázott, annak tényleg nincs mit és kit kérdőre vonnia, hogy miért nem kapott pénzügyi támogatást. Ettől függetlenül voltak olyan települések, amelyek nem kaptak vagy nem pályáztak meg EU-s forrást, azonban a Coco-online módszer szerint, a vizsgált tényezők alapján mondhatni "jogosultak" lettek volna uniós támogatásra.

Viszont ha azt vesszük figyelembe, hogy annak mindenki örülne, ha egy szinten lenne mondjuk az infrastruktúra, akkor meg kell kérdőjeleznünk, hogy lehetőség volt-e a kisebb településeknek, hogy pályázzanak, illetve lett volna-e esélyük bármilyen operatív program elnyerésére. ... Továbbá az is kérdés, hogy a "nagyhalak" könnyebben nyertek-e pályázatot azért, mert mondjuk több lakosuk van és éppen ezért okuk van rá, hogy fejlesszék a csatornahálózatot, utakat stb.

Sok kérdés van, ám azonban nem hiszem, hogy bárki is kompetens lenne minden kérdésben helytálló választ adni.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az összehasonlító elemzés megkezdése előtt kíváncsi voltam, hogy a vizsgált attribútumok mennyire befolyásoltak az egy főre eső EU-s forrástámogatások mértékét egy településen. A vizsgálat során a Coco-online módszer segítségével nagyon szembetűnő különbségeket kaptam a becsült és a valós forrástámogatások között. Az eltérések néhol hihetetlen nagyságúak. Volt olyan település, ahol majdnem 48%-kal volt több az 1 főre eső támogatás, míg más településen majdnem 470%-kal kevesebb támogatás jutott, mint amire reálisan szükség lenne. Véleményem szerint, a hosszas kutakodásnak köszönhetően, hasznos információk kerülhetnek szakemberek, vagy érdeklődők asztalára. És nem utolsósorban én is többet kaptam ennek az elemzésnek köszönhetően.