GM3:004

Forrás

Kérdés: Alacsony-e adott régióban az átlag nyugdíj szint?

A feladat előtörténete

A vizsgálatom során célom alátámasztani azt az állítást, hogy a magyarországi 7 régió lakosságának átlag nyugdíj szintje eltérő.

A feladatban a 2010. augusztusi adatokat használtam fel forrásként.

Az adatok a januári, nyugdíjemelés utáni állapotot mutatják és személyközpontúak, vagyis minden ellátott csak egy ellátási formánál szerepel.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat forrásának adatait a www.ksh.hu honlap segítségével határoztam meg.

A vizsgált régiók és attribútumok alapján az alábbi következtetéseket lehet levonni:

Az alábbi régiókban magas az átlag nyugdíj szint:

- Közép-Magyarország

Az alábbi régiókban alacsony az átlag nyugdíj szint:

- Dél-Dunántúl

- Észak-Alföld

- Dél-Alföld

Az alábbi régiókban kiegyenlített az átlag nyugdíj szint:

- Közép-Dunántúl

- Nyugat-Dunántúl

- Észak-Magyarország

A következtetések és eredmények kiértékelése:

Területi összehasonlításban, szinte valamennyi nyugellátási formában a két alföldi régióban legkevesebb az ellátmány összege, kiugróan magas, elsősorban Budapest súlya miatt Közép-Magyarországon, és átlag fölötti a Közép-Dunántúl megyéiben, valamint Győr-Moson-Sopron megyében is.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az általam vizsgált témakörben a magyarországi régiókat határoztam meg objektumokként (sorok):

1. Közép-Magyarország

2. Közép-Dunántúl

3. Nyugat-Dunántúl

4. Dél-Dunántúl

5. Észak-Magyarország

6. Észak-Alföld

7. Dél-Alföld

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumok:

Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%)

Régió lakossága (fő)

Régió munkanélkülisége (1000 fő) Öregségi %

Rokkantsági %

Egyéb ellátás %

A teljes ellátások havi átlaga régiónként (Ft/fő)

A feladat által érintett célcsoportok

Átlagnyugdíj: a teljes ellátás összege egy nyugdíjasra számítva.

Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesül az a biztosított, aki részére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság vagy a Magyar Államvasutak Rt. Nyugdíjigazgatósága nyugdíjat, járadékot vagy egyéb ellátást folyósít.

Öregségi nyugdíj: az előírt korhatár betöltése, az előírt szolgálati idő esetén kapott nyugdíj, a korkedvezményes idő beszámításával megállapított nyugdíj, a szolgálati nyugdíj, az előre hozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előre hozott öregségi nyugdíj, egyes művészeti tevékenységet folytatók és az egyházi személyek nyugdíja, a képviselői nyugdíj és egyéb kivételes, illetve méltányossági ellátás.

Rokkant: az a személy, akinek egészségkárosodása 79%-ot meghaladó mértékű, vagy 50-79 %-os mértékű, és ezzel összefüggésben az aktuális vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, de szakvélemény alapján rehabilitációja nem javasolt.

Ellátás: a megfigyelés a teljes ellátás alapján történik. Teljes ellátás: a főellátás és a kiegészítő ellátás(ok) pénzösszege. Kiegészítő ellátás(ok): a főellátáson kívüli összes többi folyósított ellátás.

Nyugellátás: tartalmazza a saját jogon járó és a hozzátartozói nyugellátásokat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A Solver alkalmazásával lehetőség nyílik az egyéni, saját preferenciarendszer szerinti értékelésre, a felhasználó maga állíthatja be, hogy mely szempontokat milyen súllyal szeretné az értékelésnél figyelembe venni.

A feladat megválaszolása kapcsán választ kaphatunk arra, hogy mely régiókban kell a nyugdíjakat, illetve a nyugdíjszerű ellátásokat különböző módon szétosztani, valamint hogy mely régiók nyugdíjasaira kellene kiemelt figyelmet fordítani.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

   * 1. Az adatok kigyűjtése a internetről (www.ksh.hu)
   * 2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis)
   * 3. Pivot tábla készítése
   * 4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból
   * 5. COCO tábla készítése
   * 6. A kapott eredmény kiértékelése HA függvény segítségével

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgált objektumok közül három régióban állapítható meg, hogy az átlag nyugdíj szint alacsonynak tekinthető.

Ebben az esetben az eredmények értelmezése: az alábbi 3 régióban - Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Dél-Alföld - a legmagasabb a nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%), ebből az következik, hogy az adott régiók munkaképes lakosai fizetésük alapján nem tudják kielégítő mértékben ellátni a nyugdíjasok ellátását.

A vizsgált objektumok közül szintén három régióban állapítható meg, hogy az átlag nyugdíj szint kiegyenlítettnek tekinthető.

Ebben az esetben az eredmények értelmezése:: az alábbi 3 régióban - Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Észak-Magyarország - kiegyenlített, átlagosnak mondható a nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%), ebből az következik, hogy az adott régiók munkaképes lakosainak fizetésének aránya körülbelül megfelelő, kielégítő arányban tudja fedezni a nyugdíjasok juttatásait.

A vizsgált objektumok közül csupán egy régióban állapítható meg, hogy az átlag nyugdíj szint magas értéket mutat.

Ebben az esetben az eredmények értelmezése: a közép-magyarországi régióban a régió lakosságához viszonyítva a legalacsonyabb a nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesültek régión belüli aránya (%), ezenkívül a teljes ellátások havi átlaga régiónként (Ft/fő) itt a legmagasabb, ebből következik, hogy az adott régió munkaképes lakosai magas szinten képesek kielégíteni a nyugdíjasok juttatásait.

További kiértékelés, számszerűsített eredményekkel alátámasztva:

A nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők népességen belüli aránya az ország nyugati és középső részében 1–2 százalékponttal alacsonyabb, míg a Dunától keletre eső országrészben és a Dél-Dunántúlon magasabb az országos átlagnál. Ez alól csak az észak-alföldi Hajdú-Bihar megye kivétel, ahol a lakónépesség 28,2%-a részesül nyugellátásban.

A nyugdíjasok, járadékosok aránya a legkisebb, 25,3% Pest megyében, legnagyobb pedig, 35,5% Békés megyében.

A nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők struktúrája régiók és megyék összehasonlításában jelentős eltéréseket mutat.

Az öregségi nyugdíjasok részaránya az Észak-Alföldön 43%, azon belül is Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb, ahol csupán az ellátottak egyharmadát teszi ki.

Budapesten, Pest és Nógrád megyében, valamint a Dunántúl nyugati és a Balatontól északra fekvő megyéiben ugyanakkor az országosnál jóval nagyobb az öregségi nyugdíjasok aránya az ellátottakon belül.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ország fejlettebb, nyugati és középső régióinak megyéiben, és jellemzően a fővárosban a saját jogú nyugdíjasok általában hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek, mint az alföldi megyékben, Észak-Magyarországon vagy a Dél- Dunántúlon.

A területi különbségek okai a népesség korstruktúrája, a térségek eltérő munkaerőpiaci helyzete, és nem utolsó sorban az ott élők egészségi állapota lehet.

Az összes szempontot figyelembe véve, megállapítható, hogy a vizsgált hét régió közül csak három felel meg a norma előírásai szempontjából.

Következésképp a fennmaradó 4 régióban ki kell küszöbölni a nyugdíjszintekben fennálló negatív, illetve pozitív értékeket.

Ennek megoldásához lehetséges ajánlások:

- munkaképes lakosok számának növelése;

- új munkahelyek teremtésének feltételeinek biztosítása;

- munkabérek megemelése.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ellentmondáshoz vezethet a tény, hogy a nyugdíjak megállapításánál milyen szempontok kapják a hangsúlyos szerepet, mekkora a nyugdíjkorhatár alsó küszöbe, hogyan állapítják meg a rokkantsági, öregségi, egyéb ellátások stb. összegét.

A szolgálati időhöz hasonlóan a nyugdíjazás éve is befolyásolja a nyugdíjasok helyzetét – különösen egyes születési évjárathoz köthető csoportokét – tekintettel arra, hogy a különböző törvénymódosítások naptári évtől hatályosak, egy adott évben és az utána következő években születettekre vonatkoznak.

Érdekes adat, hogy az ellátások havi átlaga 2010 januárjában az év eleji nyugdíjemelés után 83 689 Ft volt, ezen belül a nőknek átlagosan 78 008 -, a férfiaknak pedig 92 181 Ft-ot folyósítottak.

A nők induló nyugdíjának színvonala a férfiakénál nagyobb mértékben romlott, amiben szerepet játszott, hogy 2009-ben emelkedett a nők előrehozott nyugdíjkorhatára, jelentősen megnőtt a 62 évesen nyugdíjba vonuló nők aránya, akik jellemzően alacsonyabb nyugdíjszolgáltatásra szereztek jogosultságot.