Ideális hírelemzés

A NORMA fogalmának megértését támogató források:

1. esettanulmány-kivonat
2. strukturális bírálat helyes és téves megközelítésekkel
3. maga az előadás-sorozat, mely DVD formában elérhető demo-verzió
4. kapcsolódó jegyzetek [1], [2]
5. hírekben közzétett korrektúrák [3], [4], [5],[6],[7],[8],
6. MIAÚ vezércikkek,
7. Újszerű hírportál NOS

Mit nem szabad tenni egy hírelemzés kapcsán:

1. mögé kérdezni a hírnek, azaz több tényt elvárni
2. a tények tényszerűségét megkérdőjelezni
3. direkt módon vitába szállni a szerző véleményével

A helyes hírelemzés tehát:

1. feltárja a bizonyításra szoruló részleteket (kérdés/probléma)
2. feltárja a bizonyításra alkalmas OAM körvonalait
   1. objektumok
   2. X-attribútumok
   3. Y-attribútumok
   4. irányok
3. szavakba önti az operatív teendőket és a várható eredményeket...

A hírelemzés célja tehát a kommunikációs szakemberek felkészítése arra, hogy

1. minden jelző, határozószó, ige bizonyítandó
2. a tény-alapú szakpolitizáláshoz közhasznú és könnyen kezelhető adatvagyonokra van szükség
3. a statisztikai átlagtól/minimumtól/maximumtól való eltérés semmit nem jelent önmagában
4. a statisztikai átlag körüli szórás mögötti rendszerviselkedés megérthető (vö. szimuláció)
5. a NORMA fogalma fejezi ki a fenntarthatóságot, az objektivitást, az egyensúlyt, a stratégiai/operatív célokat
6. a fenti elvek be nem tartása a zsurnalizmus és/vagy a csúsztatás...