Iskola

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az iskola választás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi önkormányzat Közoktatási és Közművelődési Főosztályának intézmény értékelési mutatói és minősítése alapján készített hasonlóság elemzéssel.

A feladat előtörténete

Alcím: Iskolaválasztás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi Közoktatási és Közművelődési Főosztály minőségbiztosítási adatai alapján készített hasonlóságelemzéssel.

Napjainkban a gyerekek több időt töltenek az oktatási intézményekben, mint otthon, ezért kiemelten fontos, hogy a szülők a gyermekük számára legmegfelelőbb intézményt válasszák. Döntésüket befolyásolja az óvónők véleménye, a "homokozóhíradó", melyet nap mint nao hallgatnak és "szerkesztenek", miközben csemetéjük a délutáni levegőzés közben a kortárs csoport , barátai között "szocializálódik".

De milyen is a legmegfelelőbb iskola?

Olyan, ahol a gyermek jól, biztonságban érzi magát, barátokra talál, és olyan felnőttek veszik körül, akik példaképként állhatnak előtte. Fontos továbbá az infrastrukturális környezet, az intézmény tantermei, mozgási lehetőség (sportkör, testnevelés óra), a csoportbontásban szervezett tanóra, mely során több figyelem juthat a lassabban haladó tanulókra, illetve a tehetségesebb gyerekekre is.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A XXI. század elején sincsenek meg azok az információk, amelyek alapján meg lehet győzni a szülőket arról, hogy melyik a legmegfelelőbb általános iskola, ahol gyermekük 8 évet fog eltölteni.

Megpróbáltam összeszedni azokat az objektív szempontokat, amelyek számokban kifejezhetők és rendelkezésre állnak Kőbánya minden lakosa számára. kerületünk intézményeinek fizikai adatai (épület alapterülete, tornatermek alapterülete, tanulólétszám, pedagógus létszám, fegyelmi ügyek, illetve a kerületben 10 éve működő neveltségi szint mérés és szaktárgyi tudásszint mérés eredményei).

Természetesen sokat számít a barátok, ismerős szülők véleménye, az óvónénik ajánlása is, de ezek jelen pillanatban számokba át nem fordítható tényezők. Nem szabad elfelejtkezni az intézményben jelenlévő "hozzáadott pedagógiai értékről", mely megmutatja, hogy az iskolába járó diákok hozott értékei alapján az intézmény hathatós közreműködésével milyen eredményeket értek el. Ma még nincs megbízható mérés erre.

Jelen vizsgálatunk tehát a hivatalosan mérhető információkon alapul.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Jelen összehasonlításunkban egy bizonyos kőbányai körzet általános iskoláit vettük górcső alá, mivel fontos szempont az utazási idő is.

A feladat által érintett célcsoportok

A 6 kiválasztott általános iskola körzetében lakó szülőknek készült ez az összehasonlítás, illetve minden olyan kőbányai szülő részére, akik ezen iskolák iránt érdeklődnek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg az információ költséghatékonyságának mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.

A feladat és annak megoldása egyfelől mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez. Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.

Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek információ ráfordítás költséghatékonysága az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.

Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.

A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.

Összefoglalva: Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:

- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása

- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján

- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)

2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)

3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása

4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.

5. Pivot tábla elkészítése.

6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)

8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)

Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások a következő eredményekre vezetnek:

- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)

- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban

- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora

- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora

SOLVER eredménye

A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:

cég sorszáma	üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)	COCO becslés (Y*)	Különbség	Ítélet (10%-os határ)	% (eltérés)
30	9 900 000	18 999 999	-8 999 999	keveset költ	-47,62%
34	19 800 000	18 899 999	900 001	arányos ráfordítás	4,76%
35	27 000 000	18 899 999	8 100 001	sokat költ	42,86%
58	2 500 000	35 749 999	-33 249 999	keveset költ	-93,01%
74	69 800 000	35 749 999	35 250 001	sokat költ	93,01%
97	30 630 000	30 629 998	2	arányos ráfordítás	0,00%

A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:

• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)

• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"

A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt 58. számú objektum a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.

Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása

Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez

az internet használat első éve 13,23%,

a cég mérete 36,60%,

az e-innovátor attitűd 15,01%,

az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,

az elektronikus értékesítés aránya 8,79%

arányban járultak hozzá.

Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:

az internet használat első éve 25,94%,

az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.

Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.

FONTOSSÁGI rangsor

A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között:

1. cég mérete

2. az internet használat első éve

3. az elektronikus beszerzés aránya

4. az elektronikus értékesítés aránya

5. az e-innovátor attitűd.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor

Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.

A rangsor a következő lett így az attribútumok között:

1. elektronikus értékesítés aránya

2. internet használatának első éve

3. e-innovátor attitűd

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.

Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.

Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? Ha igen, akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. Ha nem tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

GYŐZTES hirdetése

Az összesített győztes cég (objektum): 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)