Multifunkciós nyomtatók

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Irodai multifunkciós készülékek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, technikai paramétereik, költségjellemzőik alapján, hogy ezzel az irodai kis- és középvállalkozások döntéshozatalát segítse a megfelelő készülék kiválasztásában.

A feladat előtörténete

Irodai berendezések mind funkciókban, mind árban nagyon széles körben megtalálhatóak a piacon. Az egy készülékben megtalálható irodai szükségleteket ellátó berendezések termékpalettája is igen széles. Az ideális döntés hozzájárul az alacsony költségek mellett, a terhelhető, gyorsabb gép kiválasztásában.

Cél az volt, hogy 3 évre, és havi 15 000 oldal nyomtatásra kivetítve kapjunk egy költségképet, ami segíti a készülékválasztást az irodai munkához.

Egy kisebb irodatechnikai családi vállalkozás tulajdonosaként szerettem volna mind az ügyfelek, mind pedig saját magunk részére is készíteni egy iránytűt, ami segít eligazodni az irodai gépek erdejében.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy vállalatnak a legfontosabb választási szempont egy nyomtatni tudó készülék esetében a toner/festék ár, azaz, hogy mennyibe kerül a festék egy lapon. A tonereken álló adatok általában egy A4-es lap 5%-os lefedettségére vannak kalkulálva, a középkategóriájú gépek általában 1000-100 000-es kapacitású festékkazettával bírnak, és természetesen készülék típus függvénye, hogy ennek ára mennyibe kerül. Az utángyártott (for use) tonereknél viszonylag minimális minőségű eltérés mutatkozik a jóval drágább gyárival szemben, valamint bizonyos készüléktípusnál csak a festékpor megvételével, és a toner feltöltésével igen jól le lehet csökkenteni a lapköltséget. Nem lehet mindegyik készüléket tölteni, illetve itt is, illetve a for use tonerek esetében jóval gyakrabban előfordulhatnak hibák, ami néhány esetben a készülék meghibásodásához is vezethet.

A lapköltségbe ritkán számolják be a készülék amortizációjának értékét, pedig érdemes ezzel is számolni, mert főleg egy olyan gép, ami ki sincs használva, elszállhat felette az idő és növelheti az egy lapra jutó forintok mennyiségét. Érdemes figyelnünk a márkát is, a készülék külsejét, megjelenését, illetve a súlyát. Szépérzetünk szívesebben dolgozik egy könnyebb kecsesebb géppel, mint (több) nagyobb régivel.

Manapság az alapvető funkciókkal már minden multifunkciós irodagép rendelkezik (nyomtató,másoló,scanner,fax). Sebességben, terhelhetőségben, és persze extra funkciókban viszont mutathatnak eltérést.

Cégek, magánszemélyek a fentiek valamilyen kombinációjával, de nem ritka, hogy csak az egyik szempont figyelembevételével, vagy csupán érzelmi alapon történik. Így a döntés általában inkább mondható szubjektívnek, mint objektívnek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor

Solverrel kívántam megoldani a feladatot, így a korlát a 10x10 (10 attribútum, 10 objektum) volt. Az eredeti adatbázis mind attribútumok terén, mind objektumok terén leszűkült. Objektumokba először a 100e huf alatti használt gépeket is beletettem a vizsgálatba (Canon GP 160-ast, Epson AcuLaser MX20DNF, Samsung SCX-4521F, Canon PCD340), ami azt az eredményt hozta, hogy minden 100%-os áron van beárazva. A végső felállásban csak új gépeket vizsgáltam, így két attribútumot, amit korábban használtam (megbízhatóság, várható javítási költségek,toner töltés) kivettem a vizsgálatból. Így kevesebb adat vesz részt a feladatban, de ezáltal a saját, becsült adatok aránya is kevesebb lett, ami az objektív értékelést segíti elő.

Objektumok:

Sebesség lap/perc nagyobb a kedvezőbb Dizájn, márka forma nagyobb a kedvezőbb Ajánlott havi terhelés lap/hónap nagyobb a kedvezőbb Lapköltség (utángyártott toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb Súly kg kisebb a kedvezőbb Lapköltség (eredeti toner) Ft / lap az első 3 évben kisebb a kedvezőbb Készülék értékvesztése 3. év végén Ft kisebb a kedvezőbb Készülék ára eFt kisebb a kedvezőbb

Célfüggvény: Multifunkciós készülék vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan kis- és középvállalkozás, aki irodatevékenységet is folytat, illetve magánszemély, akik arra törekednek, hogy minél alacsonyabb költség mellett minél hatékonyabb többfunkciós irodai berendezéshez jusson.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg készülék tulajdonságait összefogóan költséghatékonyság tekintetében a vállalatok, magánszemélyek nem fordítanak nagy figyelmet az objektív megítélésre. A feladat, és annak megoldása egyrészt segít az optimális készülék kiválasztásában a felsoroltak közül, valamint tervezhetővé teszi a nyomtatási, és az ezzel együtt járó költséget. Ezen felül (az én véleményem szerint) a legfontosabb, hogy ad egy vizsgálati aspektust, amivel később hatékonyan, és objektíven lehet hasonló esetben összehasonlítást végezni.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (Canon i-SENSYS MF9130,HP LaserJet M3027,OKI MB480,Samsung SCX-5835FN,Xerox Phaser 3635 MFP)

2. Attribútumok meghatározása (Sebesség,Dizájn, márka,Ajánlott havi terhelés,Súly,Készülék értékvesztése 3. év végén,Lapköltség (eredeti toner),Lapköltség (utángyártott toner) )

3. Cél kijelölése: Multifunkciós készülék vásárlására, és annak költségeire fordított összeg minimalizálása

4. Adatok összegyűjtése

5. Pivot tábla

6. Helyezés tábla elkészítése (Sorszám függvénnyel)

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)

8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Solver eredménye:

                     Készülék ár (eFt)	   COCO javasolt ár (eFt)  Piaci ár - becsült ár (eFt)	        Különbség (%)

Canon i-SENSYS MF9130 422 286,00 136,00 67,77% HP LaserJet M3027 383 383,00 0,00 100,00% OKI MB480 281 281,00 0,00 100,00% Samsung SCX-5835FN 388 388,00 0,00 100,00% Xerox Phaser 3635 MFP 150 286,00 -136,00 190,67%

A számítások alapján a Hp LaserJet M3027, OKI MB480, Samsung SCX-5835FN piaci árát tekinthetjük arányosnak.

A Canon i-SENSYS MF9130 az „aránytalanul magasabb árral” rendelkezik, míg a Xerox Phaser 3635 MFP „aránytalanul alacsonyabb árral” rendelkezik. A Solver eredményei alapján az ideális készülékválasztás a Xerox Phaser 3635 MFP.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzésből jól látszik, hogy minden gyártó máshol próbál a felhasználó részére előnyt nyújtani, és más üzletpolitikával akar piacrészesedéshez jutni. A HP, CANON erősebb márkában, de teljesítményben a kisebb gyártók OKI, Samsung, Xerox utolérik, sőt le is hagyják őket. A táblázatból az is látszik, hogy a gyári toner, és az utángyártott toner ár nem feltétlenül van párhuzamba egymással. A HP LaserJet M3027 esetében az eredeti ár a rangsorban a 4. és elég nagy az eltérés a 3. hely (OKI MB 480) mögött, míg az utángyártott tonerrel számolva nem sokkal marad el a szinte holtversenyben lévő 1. és 2. helytől. A HP esetében látszik, hogy a vevő leginkább a márkát fizeti meg, mígy egy OKI esetében pont, hogy a márkát fizeti meg legkevésbé. Ár/érték arányában, illetve költséghatékony szempontból is a

Győztes: Xerox Phaser 3635 MFP

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)