Legjobb jelölt kiválasztása
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ma3.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat a legalkalmasabb személy kiválasztása az adott munkára a jelentkezők közül.
A feladat előtörténete
A kiválasztás a HR-es szakmában az egyik legjobb dolog, mindig is nagyon érdekelt. Azért választottam ezt a témát, hogy közelebbről is megismerjem a folyamat lépéseit.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Hasonlóságelemzés nélkül a kiválasztás fő lépéseit a vezető véleményére alapoztam volna. Mivel emberek vagyunk, ezért szubjektív tényezők elmaradhatatlanok az életünkből. Ahogy meglátunk egy embert kialakul róla egy benyomásunk, ami akár pozitív, akár negatív irányba viszi a vele kapcsolatos nézeteinket. A vezetői értékelés alapján a következő rangsor került felállításea:
1. helyezett: Csajági Zsolt
2. helyezett: Varga Miklós
3. helyezett: Elek Szandra
Ez a rangsor kissé eltér a módszer alapján felállítottal, de hogyha nem ismertem volna korábban az elemzést, ez alapján döntöttem volna. A hasonlóságelemzéssel objektív módon kapok információt, amely megkönnyíti a választást. Ez a módszer azért is tetszik, mivel egyre több elutasított munkavállaló perli a cégeket, hogy „biztos azért nem őt választották, mert valamilyen okból kifolyólag hátrányosan lett megkülönböztetve” és így ez a támadás kivédhető.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az attribútumok meghatározása nem volt könnyű, hiszen rengeteg dolgot figyelmembe kell venni egy munkavállaló kiválasztásánál. Mivel egy fiatalos csapatba, egy újonnan létrejött munkahelyre kerestetik az ember, ezért mindenképpen szerepeltetnem kellett az attribútomok között a kort és a munkában eltöltött időt.
Objektumok (sorok)
Andor Éva
Apró Tibor
Beregi Nóra
Bubek Ferenc
Csajági Zsolt
Dénes Csaba
Elek Szandra
Farkas József
Foltos Kinga
Hajdú Petra
Horváth Márk
Juhász Zoltán
Kis Tivadar
Kiss Antalné
Kovács Örs
Kovács Pál
Magyar Kinga
Marosi Péter
Mester Vilmos
Molnár Gábor
Papp Géza
Polgár László
Szűcs Fanni
Varga Miklós
Weisz Iván
Attribútumok (X, Y oszlopok)
• Életkor (év) Irány: 1. Minél fiatalabb a személy, annál esélyesebb a munkakör betöltésére
• Iskolai végzettség (kód) Irány 0. Minél magasabb a szint, annál esélyesebb a kiválasztásra. (Három kategória került megállapításra: alapfokú, középfokú, felsőfokú végzettség)
• Szakképzettésg (kód) Irány: 0. Van vagy nincs kategória. Ha van az 1, tehát a magasabb pontszám jelenti az előnyt a kiválasztásnál.
• Munkában eltöltött idő. (év) Irány: 1. Pályakezdőket keres a cég, tehát minél kevesebb annál több esélye van a jelentkezőnek, adott feltételek mellett.
• Plusz képesítések száma (darab) Irány 0. Három kategóriát lehet megkülönböztetni: nincs, van egyféle, van kétféle (jogosítvány, nyelvviszga) Minél több van belőle, annál jobbak a jelentkező esélyei.
A feladat által érintett célcsoportok
• Nagy létszámmal bíró, multinacionális vállalatok
• Ezen vállalatokon belül a HR osztályok, akik alkalmazzák a módszert
• És a vezetők akik a pénzt adják a módszerért.
HR-eseknek ajánlott a módszer, mert a kiválasztás az ő feladatuk.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A cél a legmegfelelőbb ember kiválasztása a munkára.A feladatomban meghatározott kritérium szerint a pályakezdőket részesítem előnyben. Nekik a szaktudsáuk a legaktuálisabb, tehát a módszer a friss tudásuakat választja ki, A másik szempont a kevés munkaviszonnyal rendelkezők hiszen ők alacsonyabb bérkategóriába sorolhatók, a módszer tehát nem egy szimpla rangsort állít fel a között, hanem meghatározza a jelentkezők között az optimális sorrendet, melyben az iskolai végzettség, szaktudás stb. tényezők is szerepet játszanak. Lehetőleg minél rövidebb idő alatt, minél kisebb befektetéssel, de legnagyobb haszonnal.
A vezető személyes alapon Csajági Zsolt nevezetű embert választotta volna ki, aki meg is felel a szubjektív körülményeknek, viszont a módszer őt az utolsók között szerepeltette, méghozzá az iskolai végzettsége alapján. E szerint valószínűsíthető, hogyha ő kerül be a céghez, az első munkát amit rábíznak el is rontja, ami pedig hatalmas veszteség, akár milliós nagyságrendű is lehet a cégnek. Tehát a módszer alkalmazása akár „felbecsülhetetlen” étéket képvisel a cég számára, így nehezen számszerűsíthető a módszer kidolgozása az adott cégre.
A módszer kidolgozása az adott cégre: 500.000 Ft
Számszerűsítve csak a bérkategória oldalát lehet meghatározni, mely a következőkből tevődik össze:
Munkabér bruttó 150.000 Ft
Munkavállalót terhelő járulékok: 42800Ft
Vállalkozást terhelő járulékok: 40500Ft
Forrás: Adozona.hu
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
• Első lépésként kitaláltam a feladatomat és hozzá kapcsolódónak felvettem az alaptáblázatot, melybe fiktív személyeket és adatokat tölöttem fel, és meghatázoztam a tényezőket melyek a kor, szakképzettség, plusz képesítések száma stb.
• Ezt követően elkészítettem a metaadatbázist, hogy a bizonyos feltételeket tudjam szűrni, és ezáltal jobban átlássam a táblázatot.
• Majd készítettem egy kimutatást darabra vonatkozóan, hogy leellenőrizzem az adatok helyességét.
• Következő lépésként az értékre vonatkozó kimutatást készítettem el.
• Ezt követően elkészítettem az elemzés-sorrend című lapfület, ahol beállítottam az egyes attribútomokhoz kapcsolódó irányokat is, és felvettem az Y0 értékeket (1000 pont)
• Végezetül lefuttattam a Coco online-t és elemeztem a kapott eredményeket, összehasonlítottam az alaptáblázatban leírtakkal.