Gyakornok

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bz.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy vállalat HR osztályán dolgozó hét gyakornok közül, ki az a két legalkalmasabb személy, akit tovább foglalkoztatnak teljes állásban.

A feladat előtörténete

Véleményem szerint a munkaerő kiválasztásában számos tényező szerepet játszik. Ezek közül választottam ki néhányat, amelyeket meglátásom szerint fontos figyelembe venni. A jó kiválasztás eredményes munkához vezet, ezáltal a vállalat is sikeresebb lesz. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A kiválasztás a HR vezető feladata lenne, de mivel nem teljesen új, ismeretlen személyekről van szó, hanem olyan emberek akikkel már dolgozott együtt, így a kiválasztást erősen befolyásolná a szubjektív vélemény. Mivel a olyan munkaerő felvétele szükséges, aki minden elvárásnak megfelel, így a döntés nem születhet szubjektív alapon. Hasonlóságelemzés nélkül a vezető személyes tapasztalatai alapján döntene, így nem biztos, hogy figyelembe tudná venni az összes befolyásoló tényezőt. A vezető a hasonlóságelemzés nélkül egyszerű átlagolás módszerrel döntene, ahol az 1-es és a 2-es Gyakornok kerülne kiválasztásra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatom fiktív adatokat tartalmaz. Megpróbáltam olyan tényezőket figyelembe venni, amelyek fontosak lehetnek a kiválasztás során. Az adatokat pontokban rögzítettem. Arra törekedtem, hogy az a két személy kerüljön kiválasztásra, akiknél a megadott szempontok a legjobban érvényesülnek, ehhez a tényezők széleskörű vizsgálata volt szükséges.Feladatomban egy vállalat HR osztályán dolgozó 7 gyakornokot mutatok be, akik közül kettőt teljes állásban szeretnének tovább foglalkoztatni. A HR vezető pontozta a gyakornokokat az adott tényezők alapján.

Objektumok (sorok)

Gyakornok 1, Gyakornok 2, Gyakornok 3, Gyakornok 4, Gyakornok 5, Gyakornok 6, Gyakornok 7

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Iskolai végzettség, irány:0 mértékegység: kód/pont Minél nagyobb a pontszám, annál magasabb az iskolai végzettsége, amelyből azt feltételezzük, hogy nagyobb az elméleti tudása az adott szakmáról. Ez lényegesen hozzájárul az érdemi munkához. Nyelvtudás, irány:0 mértékegység: pont Minél magasabba a pontszám, annál jobb az idegen nyelv ismerete, ez elősegíti a külföldi parterekkel való együttműködést, gördülékenyebb munkát eredményez. Gyakorlati idő, irány:0 mértékegység:hónap/pont Tehát minél több időt töltött a cégnél, annál kevesebb a betanítási idő, nagyobb a megbízhatóság. Számítógépes ismeretek, irány:0 mértékegység: pont Minél magasabb a pontszám, annál jobban tudja kezelni a cég által használt számítógépes programokat. Ez lényegesen előbbre viszi a munkát. Pontosság, irány:0 Mértékegység: pont Minél nagyobb a pontszám, annál nagyobb az összepontosítás a munkával kapcsolatban, annál precízebb, összeszedettebb eredményre lehet számítani. Motiváltság, irány:0 Mértékegység: pont Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb az érdeklődés a munka iránt, annál eredményesebb a munkavégzés.

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy teljes állásba dolgozzon tovább a vállalatnál.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladatban egy vállalatról van szó. Az érintett célcsoportok közé tartozik a HR osztály vezetői és az ott dolgozó gyakornokok. A gyakornokok a gyakorlati idő alatti munkához való hozzáállásuk és a tudásuk alapján kerülnek kiválasztásra. A HR osztály célja, hogy a gyakornokok közül azt a két személyt alkalmazza,akik előbbre vihetik a cég munkáját.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az erőforrás ráfordítás indokolt annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkaerőt alkalmazza, tehát hogy kiderüljön, hogy a kiválasztás mennyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakörben melyik kompetenciák érvényesülnek legerőteljesebben. Ez nem elhanyagolható, mert számítani lehet arra, hogy az adott pozíciót elfoglaló személy felmond. Ez esetben az minősül hasznosságnak/bevételnek, ha a kiválasztási módszer megfelelő, ugyanis akkor a cég minden tekintetben egy olyan munkaerőt foglalkoztat aki előbbre viszi a cég munkáját, tehát hasznosságot eredményez. Ez esetben a kiadás mindenképpen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. Ha egy kérdőíves módszer alapján alkalmazzuk a jelöltet, nem biztos, hogy az összes kompetenciáját fel tudjuk mérni a jelöltnek, tehát például lehet, hogy a jelölt nyelvtudása nincs megfelelő szinten a feladat ellátásához,ami a külföldi partnerekkel való együttműködés rovására mehet. Azonban ha egy olyan rendszert veszünk igénybe amely az összes befolyásoló tényezőt vizsgálja, akkor nagy valószínűséggel jobb teljesítményt fog nyújtani a munkavállaló.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései a következők: 1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát. 2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. Ez tartalmazza a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és, hogy ki rögzítette az adatokat 3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között. 4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab) 5. COCO-tábla elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A elemzés alapján a 3-as (101,9) és a 4-es (100,9) számú Gyakornok kerül kiválasztásra, azaz őket teljes állásban foglalkoztatja tovább a cég.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy a 4-es és a 3-as számú Gyakornok felel meg az elvárásoknak, ők teljesítenek a legjobban az elemzés szerint,de vannak olyan tényezők, amelyekben ezek a Gyakornokok is alul teljesítettek, mint például a a 3-asnál a számítógépes ismeretek és a motiváció, a 4-esnél pedig a nyelvtudás. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi gyakornok. A született eredmény eltér a az elemzés nélküli választástól. Ez a módszer segített kiválasztani, hogy kik a legalkalmasabbak a két betöltendő állásra.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ez a módszer mindenképpen hasznos a cég számára, mert fontos, hogy a megfelelő emberek kerüljenek kiválasztásra,mert ez hosszabb távon előbbre viszi a cég munkáját. Több attribútum vizsgálata esetén pontosabb eredményt kaptunk volna, de elegendőnek éreztem csak az adott tényezők vizsgálatát. Más módszereket igénybe vételével is elvégezhető lett volna a kiválasztás, ilyen például a kérdőív, viszont ennek egyik nagy hátránya, hogy költséges, valamint a szubjektív vélemény is szerepet kapott volna.