HR:TAVMUNKA

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ba.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A távmunkában való alkalmazás kompenzációs értékének becslése

A feladat előtörténete

A távmunkában való foglalkoztatás - amennyiben a munkakör sajátosságai lehetővé teszik - értelemszerű megtakarítási lehetőséget biztosít a munkaadó számára a megtérítendő bejárási költség, illetve a fenntartani szükséges irodai munkaállomások tekintetében. Ezen megtakarítások viszonylag könnyen számíthatóak. Könnyen megeshet, a munkaadó elégedett is az így elért megtakarításokkal, és egy megfelelő program meghirdetése formájában, általában ajánlja fel a lehetőséget munkavállalóinak, akik közül aztán az él a lehetőséggel, akinek kedve tartja.

Ugyanakkor további költségmegtakarításhoz vezethet a távmunka lehetőségének biztosítása áttételesen, kompenzációs értéke folytán. Joggal feltételezhetjük ugyanis, hogy a távmunka lehetősége értéket képvisel a munkavállaló szemében, adott esetben akár számszerűsíthető értéket: feltételezzük, hogy adott választási helyzetben egyes munkavállalók magasabb bér elérésének lehetősége mellett sem választanák a telephelyen való munkavégzést a távmunka ellenében.

Elejét veendő bármilyen cinikus feltevésnek, hangsúlyoznánk, hogy a távmunka kompenzációs értékének meghatározására tett kísérlet nem feltétlenül a bérköltségek egyéb költségek mérséklése melletti csökkentésének lehetőségét vizsgálja. Ellenben hasznos lehet tudatában lenni, mekkora versenyelőnyt jelent adott munkavállalóért való versengés esetén a távmunka lehetősége - akár a mi cégünk tudja ajánlani, akár a konkurencia. Továbbá, mivel a távmunka - a munkafeladatok jellegétől és a munkateljesítmény ellenőrizhetőségétől függően - kockázatot is hordozhat magában, mérlegelendő, mely munkavállalóknak ajánlunk fel ilyen lehetőséget. Ilyen mérlegelésnél fontos lehet annak megállapítása, várhatóan milyen kompenzációs és ezáltal munkaerő-megtartó tényezőként esik latba a távmunka lehetősége, azaz adott esetben egy megtartani kívánt munkavállaló megnövekedett lojalitása formájában mekkora megtérülést várhatunk a távmunkában való alkalmazás jelentette kockázat ellenében.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A hasonlóságelemzés mint lehetséges módszer ismerete nélkül hasonló szempontok figyelembevételével, ugyanakkor kényszerű egyszerűsítések mellett, néhány tényező, minden valószínűség szerint a munkahely és a lakóhely közötti távolság, a gyermekek és segítségre szoruló hozzátartozók számának kiragadásával tennék becslést, így a különböző szempontok összehasonlíthatóságát szem előtt tartva az említett három tényezőre adott pontok összege alapján a következő sorrendet állítanám fel: 1.: MV5 (7 pont); 2-3.: MV4 és MV7 (6 pont); 4-5-6.: MV3, MV6 és MV8 (5 pont); 7.: MV9 (4 pont); 8-9: MV1 és MV2 (3) sorrendet becsülném.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatban szereplő adatok fiktívek. A megoldás kidolgozásához tíz fiktív munkavállaló adatát használtam. Itt kell megemlíteni a probléma vizsgálatának és az adatok gyűjtésének következő nehézségeit:

• Egyes, vélhetően meghatározó attribútumokról, előfordulhat, nem áll a döntéshozó rendelkezésére adat: ilyen a családi állapothoz kapcsolódó adatok gyűjtése, mely etikai gondokat vethet fel, illetve nem gyűjthetők például állásinterjú során. Jelen esetben ezek egy fiktív, anonim közvélemény-kutatásból származnak.
• A vizsgált függő változóra vonatkozó adatok gyűjtésénél figyelmet igényel a kutatás során a kérdésfeltevés módja: vélhetően más eredményt szülnének ugyanis a távmunkára való váltás esetén elfogadhatónak ítélt bércsökkentés mértékére és a távmunkáról a munkaadó telephelyén végzett munkára való váltás ellenében igényelt bérnövekedés mértékére vonatkozó kérdések.

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 9 objektumot határoztam meg. Az objektumok 9 munkavállalót jelentenek.

MV1; MV2; MV3; MV4; MV5; MV6; MV7; MV8; MV9

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Nem (F/N);
• Életkor (év);
• Kiskorú gyermekek száma (fő);
• Gondozott hozzátartozók száma (fő);
• Távolság (km);
• Képzettség (szint);
• Távmunkában való munkavégzés lehetőségének értéke a teljes munkajövedelem arányában (%)

Az attribútumokat minden esetben pontokká konvertáltuk az alapadatok fülön elhelyezett referenciatáblák segítségével. Az irány minden esetben 0, azaz minél nagyobb az X, annál nagyobb az Y, mivel magasabb pontszám joggal feltételezhetően a távmunka kompenzációs értékét erősíti, vagy az összefüggés iránya ismeretlen (például képzettség esetén).

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megoldása modellt biztosíthat munkaerő-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek távmunkaprogramok kialakításában illetve távmunkában való foglalkoztatást illető egyéni döntések meghozatalában.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint a feladat megválaszolása segítséget nyújthat a távmunka lehetőségének kompenzációs elemként való pontos értékelésére, a teljes kompenzációs csomag értékének százalékában való kifejezésére.

Ilyen számszerű becslés képessége hasznos lehet:

• felvételi tárgyalások során: elkerülhető a távmunka lehetőségének felajánlása melletti feleslegesen nagy bérajánlat tétele;
• szűkös anyagi keretek mellett megtartani kívánt munkavállaló megtartásához: számszerűsíthető értéket képviselő elemmé konvertálhatjuk a távmunka lehetőségét. Így csökkenthető a munkaerő kiléptetésével, új munkaerő toborzásával, kiválasztásával, beléptetésével, betanításával járó költségek, továbbá a adott munkakör ideiglenes betöltetlenségéből adódó veszteség.

Tehát egy a munkaadó számára önmagában is megtakarítást jelentő foglalkoztatási forma ésszerű és célirányos alkalmazásával csökkenthetőek a fluktuáció által okozott károk és vonzóbbá tehető a vállalt a munkaerőpiacon. Egy átlagos komplexitású és speciális ismeretek tekintetében átlagos kívánalmakat támasztó diplomás munkakör egyszeri betöltéséhez kapcsolódó toborzási-kiválasztási költség 50-300 ezer forint között mozog.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatot a My-x program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg.

1. lépés: Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy mátrixba, melynek sorai egy-egy munkavállalót, oszlopai egy-egy attribútumot jelenítenek meg, illetve utolsó oszlopban felmérésekből származó, a munkaadók által szolgáltatott adatokat adtam meg arra vonatkozóan, mennyire értékelik a távmunkát a kompenzációs csomagjuk értékének százalékában kifejezve.

2. lépés: Következő lépésként az adatokat az ugyanazon fülön kialakított referenciatáblák segítségével pontokká alakítottam. Amennyiben az eredeti adatok is számszerűek voltak, például munkahely és lakóhely közötti távolság kilométerben kifejezett értéke esetén, a pontozás megtartja az eredeti különbségek arányait, ugyanakkor a minimális és ezért irreleváns különbségeket (például MV6-hoz tartozó 23 km-es és MV9-hez tartozó 22 km-es értékek között) eltünteti, ami ezen független változó esetében reálisabb rangsorolást tesz lehetővé.

3. lépés: Az adatok ellenőrzése és rendezése után a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszloponként irányt rendeltem (0), majd RANK függvény segítségével létrehoztam egy sorszám-mátrixot a függő változót érintetlenül hagyva.

4. lépés: Az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredményeként a csatolt fájl utolsó fülén található COCO mátrix.

5. lépés: A kapott eredmények értékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A feladat megoldásához figyelembe vett tényezők alapján összevethető a távmunkának az összes vizsgált személy adatából következtetett értéke az adott személy válasza szerinti értékkel. Így megállapítható, hogy MV2, MV6 és MV8 munkavállalók relatíve kevésbé értékelik a lehetőséget, ugyanakkor MV1, MV4 és MV5 munkavállalók relatíve jobban értékelik azt.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott eredmények használhatóak a több szempont alapján is váratlan, az adott szempontrendszeren belül nem magyarázható értéket adó esetek azonosítására. Ezek további vizsgálata újabb szempontok bevonásának szükségességére világíthat rá, illetve nehezen mérhető tényezők jelenlétére a háttérben (például személyiség hatása, egyéni attitűdök), melyek éppen ilyen összehasonlításban válnak kimutathatóvá. A várt értékek és a válaszokból nyert értékek hasonlóságelemzésbeni összevetésével megállapíthatjuk, hogy például MV3, bár az eredeti egyszerűsítő gondolkodás szerint az erős középmezőnyben végzett, alulértékeli a távmunka lehetőségét, számára az nem jelent akkora értéket, mint a figyelembe vett tényezők alapján feltételezhetnénk, tehát a lehetőség felajánlása nem, vagy csak feltételesen ajánlott. Ugyanakkor MV5 és MV1 munkavállalók a vizsgált tényezőkből becsülhető mértéken felül értékelik a lehetőséget, így esetükben a lehetőség felajánlása ajánlott. Bár MV5 esetében az eredeti gondolkodás is magas értéket várna, a hasonlóságelemzés bebizonyította, hogy valóban értékelné a lehetőséget, így annak biztosítása valódi megtérülést eredményez. MV1 számára a távmunka lehetősége nem jelentene valódi értéket a néhány legjelentősebbnek tekintett és ezért figyelembe vett tényezőre kapott pontszám alapján. A hasonlóságelemzés ugyanakkor rámutat arra, MV1 a várt mértéken felül értékeli a lehetőséget, így annak munkaerő-megtartó értéke az eredeti megoldás szerinti eredmény ellenére várhatóan magas.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen bizonyítást nyert a távmunka lehetőségének mint kompenzációs tényezőnek az értékelhetősége és a vizsgált tényezőktől való függése, következésképp célirányos és átgondolt, a közvetlen költségcsökkentésen felüli haszon realizálását eredményező felhasználásának lehetősége.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet