Előléptetés

Tartalomjegyzék

- Adatok - Metaadatbázis - Coco.online - PIVOT

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/rb.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Célom ennek a feladatnak az elvégzésével, hogy bemutassam a célközönségnek, jelenesetben a nagyobb cégeknek, hogy nagyon fontos szerepet játszik a vállalat sikerességében az, hogy mindig a legideálisabb munkatársat/munkatársakat léptessük elő. Ezért be szeretném mutatni ezen feladat segítségével, hogy csakis a hasonlóságelemzéssel tudjuk kiválasztani a legmegfelelőbb dolgozókat az előléptetésre, minden más eljárás nem hozza az elvárható hasznot.

A feladat előtörténete

Azért választottam az előreléptetés témáját, mert munkámban találkoztam már ezzel. Sajnos rossz tapasztalatom fűződik hozzá. Ugyanis a cégnél, ahol dolgozom volt egy megüresedett hely magasabb pozícióban. A vezető azt az embert választotta ki a munkakörbe, akihez a legszorosabb kapcsolata fűződött. Az én megvilágításomban ez rendkívül helytelen megoldás volt, mert ebből neki is származhatott volna (és származott is) bevételcsökkenése, illetve konfliktusok kialakulásához is szempillantás alatt vezethet.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha nem találkoztam volna tanulmányaim során ezzel a tantárggyal, valószínűleg egy elbeszélgetés után döntöttem volna. Ahol az összes munkakörhöz szükséges kompetenciát semmiféleképpen nem tudtam volna felmérni. A felsorolt kompetenciák közül csak az önállóság, és kitartás készségeket tudtam volna értékelni. Ez alapján a rangsor a következő: B.R., Gy.Z., R.K., J.Sz., M.A. Az első 3 jelöltnek egységesen 3,5 pontja van a szóban forgó kompetenciákban. Tehát is meg is nyilvánult, hogy miért is kevés egy interjú ahhoz, hogy megtudjuk, ki a legalkalmasabb a pozícióra. A rangsort az XLS fájlom metaadatbázis munkalapjáról vettem, és átlagoltam a pontértékeket. Három első helyen végzett dolgozó közül nagy eséllyel én is az eddigi munkavállalóval kapcsolatos tapasztalataimra hagyatkoztam volna, hogy eldöntsem ki az a két ember, akit előléptetek. Ez semmiféleképpen sem célravezető. Nem kell senkinek sem bemutatnom azokat a típusú dolgozókat, akik felszínesen viselkednek, csak azért hogy a felettesük kedvében járjanak. Viszont ezt az álarcot egy idő után akarva-akaratlanul leveszik, és ez a vezetőre meglehetősen rossz kihatással lesz, nem is beszélve a lehetséges pénzügyi kiesésekről. Ahhoz, hogy a multinacionális cégek hosszútávon sikeresen tudjanak működni elengedhetetlen a megfelelő kiválasztási rendszer, legyen az egy új dolgozó kiválasztása, vagy az előléptetés kérdése.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A legnagyobb problémának azt említeném meg, hogy nehéz megállapítani azt, hogy az adott munkakörben melyek azok a kompetenciák, amik befolyásolhatják a munkakör sikeres elvégzését, illetve, hogy ezek a kompetenciák mennyivel játszanak nagyobb szerepet, mint a többi. Én ezt úgy próbáltam meg kiküszöbölni, hogy az alap kompetenciákat nem vettem számba, inkább a speciális képességeket. Arról is szót kell, hogy ejtsek, hogy az előléptetés témája azért is összetettebb feladat, mert ebben az esetben ismerjük már a dolgozók kompetenciáit, de érdemes azokat is újra felmérni, gondolok itt a például a csapatmunkára.

Objektumok (sorok)

B.R. Gy.Z. J.Sz. M.A. R.K.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Csapatmunka, Önállóság, Kitartás, Pontosság, Monotonitástűrés, Precizitás A felsorolt kompetenciák mértékegysége minden esetben pont. Irány meghatározása a következő: minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek a kompetenciákkal kapcsolatban, annál nagyobb esélyük van a munka megszerzésére, az irányom ezért 0.

A feladat által érintett célcsoportok

Ez az elemzés minden olyan cég számára hasznos lehet, ahol túl sok a munkakör, illetve munkavállaló, és ahol nincs jól felkészült HR osztály, akik elvégeznék a kiválasztást. Tehát a külső közvetítő cégeknek jelentene ez leginkább bevételi forrást.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Amennyiben én lennék a döntéshozó abban, hogy megvalósuljon-e ez az elemzés, biztosan mellette döntenék. Abszolút indokolt az erőforrás ráfordítás annak érdekében, hogy a cég a megfelelő munkavállalókat léptesse elő, tehát hogy kiderüljön, a kiválasztás tekintetében mennyire hatékony. Fontos tudni, hogy mely munkakörben melyik kompetenciák érvényesülnek legerőteljesebben, mivel ha ez nincsen helyesen meghatározva, számítani lehet arra, hogy az adott pozíciót elfoglaló munkaerő be fog sokallni és így sokkal nagyobb a hibázás lehetősége. Bevételnek és hasznosságnak mindenképpen az minősül, hogyha az előléptetési stratégia kielégítő, akkor a cég egy hasznot generáló munkaerőt oktat be, amelynek időbelisége állandó. Kiadásnak tekinthető természetesen a kiválasztási rendszer felépítéséhez szükséges idő és pénz. Időbelisége rendszertelen, sok esetben lehet szükség munkaerő képzésére, anélkül, hogy számítottak volna rá. Tervezhető hasznosságot forintban elég bonyolult kiszámolni. Tegyük fel, hogy egy interjú alapján léptetjük elő a jelölteteket. Mivel a kompetenciák töredékét tudtuk csak felmérni az interjú alapján, valószínűleg érezhető lesz a vezetés szintjén is, ugyanis a hozzá nem értés miatt nem lesz optimális a rendelés, ezáltal a vevők által keresett cikkek nem lesznek elérhetőek. Ennél több magyarázat, és példafelmutatás nem is szükségem véleményem szerint. Viszont egy olyan rendszer segítségével, ahol az összes kompetenciaszint megállapításra került, bizonyosan jobban fog teljesíteni az a munkavállaló. Például az interjúztatás során felvett munkaerő nem tesz eleget megfelelően rendelési kötelezettségének, és mivel nem tudja felmérni a keresletet, kevesebbet árut vesz el a szállítótól, ezáltal jelentős bevételkiesést okoz a vállaltnak. Konkretizáljuk, levett 100 kilogramm húst a részlegvezető, akit előlépetettünk, ez két órán belül el is fogy a készletről. A vásárlók már a harmadik órában keresik a húst. Nagyjából még ugyanennyit tudtak volna értékesíteni. Forintban kifejezve, 100 kilogramm hús 100 000 Forint, tehát a nem megfelelően kiválasztott munkaerő két óra alatt 100 000 Forintos bevételtől "szabadította meg" a vezetőséget. Amennyiben az előléptetési folyamat és kiválasztás kielégítő ilyen példa csak nagyon ritka esetben fordulhat elő. Így már kijelenthetjük, hogy minden tekintetben megéri a helyes stratégiát választani.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatom adatok részében röviden összefoglaltam miről is szól a munkám. A metaadatbázis részben találhatók az alapadatok rendszerezve. A PIVOT munkalapon található kimutatás-varázslóval elkészített darab és összeg kimutatás. Az adatok fülnél található az alaptáblám és a rangsortáblám. Az alaptáblázatom az adatbázis, amely fiktív adatokból áll. Ez a táblázat az alapja a további elemzésnek. Az attribútumok irányát is meg kellett adnom, ez az én esetemben minden kompetenciánál nulla, ami azt jelenti, hogy minél magasabb pontértéket kaptak a jelöltek, annál több esélyük van az előléptetésre. Az irány és az alapadatok segítségével elkészítettem a rangsortáblát, amely sorszámozta a munkavállalókat. A rangsortábla az alapja a COCO-elemzésnek, amelyek a COCO.online lapon tekinthetőek meg. A COCO-tábla arról ad információt, hogy a jelöltek átlagosan mennyire magas szinten rendelkeznek a kompetenciák meglétével.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Coco.online elemzés alapján az előléptetésre a legalkalmasabb személyek J.Sz. és M.A., mert rangsor alapján ők érték el a legmagasabb különbséget pozitív irányban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés és az interjú alapján kapott eredmények eltérőek. Ugyanis az elemzés alapján J.Sz. és M.A. a legalkalmasabbak, másik esetben pedig pedig pont a másik három jelölt. A best practise azért megbízhatatlan, mert semmi nem támasztja alá a döntés helyességét, nem tekinthető a vezető választása meghatározónak, hiszen véleményem szerint, szubjektívnak tekinthető, mivel elkerülhetetlen a személyes benyomás érvényesülése. A fentiek alapján úgy gondolom, hogy csakis a hasonlóságelemzésre szabad hagyatkozni a döntés meghozatalakor, mert az abszolút objektív, így megfelelő képet ad a jelöltek tulajdonságairól, és semmi nem akadályozhatja meg a legjobb munkaerők előléptetését.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mindenképpen megérte ezt az elemzést elvégezni, mivel a második hasonlóságelemzés kimutatta, hogy összességében a cég nem működik hatékonyan előléptetés terén. Azt gondolom, hogy a hasznosságeltérés a két esetben nem kevés, tehát abszolút megérte elvégezni mind a két elemzést. A hasonlóságelemzés elvégezése nélkül várható lett volna, hogy a cég nem tudott volna megfelelő és elvárható nyereséget termelni.