Tur bn tema6 szarvas

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégéjszakák száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Szarvas kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. 4 szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei szerint. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. A fizikai tervezés látókörébe bekerült térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei, mint amilyen a gazdaságfejlesztés, környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:

• belső környezete
• infrastruktúra, úthálózat kiépítettsége
• látványosságok
• biztonságos, nyugodt környezet
• kommunikáció
• a település szolgáltatásai
• környezetvédelem
• közművek, közlekedés

Szarvas stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

Az első lépés - figyelemfelkeltés

• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek történhet a következő módszerekkel: ötletbörze, találkozók rendezése, műhelymunka, telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel.

Második lépés - információgyűjtés

• adatok gyűjtése (szakmai adatok)
• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés - diagnózis készítése

• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés - tervezés

• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés

Ötödik - jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés

Kistérség kritikája: A mutatókat nem egyenként vizsgáljuk, hanem az összesre vetítjük ki az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk, hanem mindegyiket együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A gyógyszállodák az országon belül eléggé elszórtan helyezkednek el, ezért településszinten elég sok nulla értéket kaptunk. Ennek következtében a modellépítés során ezek akadályként, illetve problémaként jelentek meg. A kutatáshoz a TEIR adatbázisból szereztük be az adatokat. Az adatgyűjtés során több probléma is felmerült. Az adatok Excel-es feldolgozásához (importálásához)sok megelőző lépést kellett megtenni, melyek nehezítették az adatokkal való gyors munkát. Másik nehézséget a mutatók nevének hasonlósága okozta. A legyűjtés alkalmával előfordult, hogy a vendégéjszakák száma helyett, vendégek száma mutató került lekérdezésre.

Objektumok (sorok)

2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség

Abai	Abaúj-Hegyközi	Adonyi	Ajkai	Aszódi	Bácsalmási	Bajai	Baktalórántházai	Balassagyarmati	Balatonalmádi
Balatonföldvári	Balatonfüredi	Balmazújvárosi	Barcsi	Bátonyterenyei	Békéscsabai	Békési	Bélapátfalvai	Berettyóújfalui	Bicskei
Bodrogközi	Bonyhádi	Budaörsi	Budapest	Ceglédi	Celldömölki	Csengeri	Csepregi	Csongrádi	Csornai
Csurgói	Dabasi	Debreceni	Derecske-Létavértesi	Dombóvári	Dorogi	Dunakeszi	Dunaújvárosi	Edelényi	Egri
Encsi	Enyingi	Ercsi	Érdi	Esztergomi	Fehérgyarmati	Fonyódi	Füzesabonyi	Gárdonyi	Gödöllői
Gyáli	Gyöngyösi	Győri	Gyulai	Hajdúböszörményi	Hajdúhadházi	Hajdúszoboszlói	Hatvani	Hevesi	Hévízi
Hódmezővásárhelyi	Ibrány-Nagyhalászi	Jánoshalmai	Jászberényi	Kadarkúti	Kalocsai	Kaposvári	Kapuvár-Beledi	Karcagi	Kazincbarcikai
Kecskeméti	Keszthelyi	Kisbéri	Kiskőrösi	Kiskunfélegyházai	Kiskunhalasi	Kiskunmajsai	Kisteleki	Kisvárdai	Komáromi
Komlói	Körmendi	Kőszegi	Kunszentmártoni	Kunszentmiklósi	Lengyeltóti	Lenti	Letenyei	Makói	Marcali
Mátészalkai	Mezőcsáti	Mezőkovácsházai	Mezőkövesdi	Mezőtúri	Miskolci	Mohácsi	Monori	Mórahalomi	Móri
Mosonmagyaróvári	Nagyatádi	Nagykállói	Nagykanizsai	Nagykátai	Nyírbátori	Nyíregyházai	Orosházai	Oroszlányi	Ózdi
Őriszentpéteri	Pacsai	Paksi	Pannonhalmai	Pápai	Pásztói	Pécsi	Pécsváradi	Pétervásárai	Pilisvörösvári
Polgári	Püspökladányi	Ráckevei	Rétsági	Salgótarjáni	Sárbogárdi	Sarkadi	Sárospataki	Sárvári	Sásdi
Sátoraljaújhelyi	Sellyei	Siklósi	Siófoki	Sopron-Fertődi	Sümegi	Szarvasi	Szécsényi	Szegedi	Szeghalomi
Székesfehérvári	Szekszárdi	Szentendrei	Szentesi	Szentgotthárdi	Szentlőrinci	Szerencsi	Szigetvári	Szikszói	Szobi
Szolnoki	Szombathelyi	Tabi	Tamási	Tapolcai	Tatabányai	Tatai	Téti	Tiszafüredi	Tiszaújvárosi
Tiszavasvári	Tokaji	Törökszentmiklósi	Váci	Várpalotai	Vásárosnaményi	Vasvári	Veresegyházi	Veszprémi	Záhonyi
Zalaegerszegi	Zalakarosi	Zalaszentgróti	Zirci

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1.

Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban (település)

Vendégéjszakák száma a kempingekben (település)

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (település)

Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban (település)

Vendégéjszakák száma a panziókban (település)

Vendégéjszakák száma a szállodákban (település)

Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon (település)

Vendégéjszakák száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban (település)

Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban (település)

Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (település)

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégéjszakák számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

• Magyar Turizmus Zrt.,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• MATUR.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégéjszakák számát 168, illetve 174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely szállásfajták kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépésben legyűjtöttük az adatokat a TEIR-ről. A feladat a vendégéjszakák számának vizsgálata volt 5 évre (2005-2009), 11 mutatóra vonatkozóan, ezekből az adatokból elkészítettük a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is legyűjtöttük, hogy egy főre levetítve tudjuk vizsgálni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget vizsgáltunk. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el az 5 db Y-STD elemzést. 2005-2006 között 168 objektumunk, és 11 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 168, 2007-2009-ben pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútumoké (oszlopoké) pedig 11. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Az Y0 elemzés után kigyűjtöttük a saját választott kistérségünkre vonatkozóan a tények és a becslések értékeit a különböző évekre vonatkozóan. Az utolsó lépésben értelmeztük az eredményeket és elkészítettük az ideális szócikket.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Erősségek és gyengeségek 2005-2009

Szarvas és a magánszállásadás:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és a kemping:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

Szarvas és a turistaszállás:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és az ifjúsági-szállásadás:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

2009:A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és a gyógyszálloda:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

Szarvas és a panzió:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és a nyaralóház:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és a kereskedelmi-szállásadás:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és a szálloda:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

Szarvas és a falusi-szállásadás:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Szarvas és a fizetővendéglátás:

2005: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben gyengeségnek számít.

2006: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2007: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2008: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

2009: A vizsgált Szarvasi kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben erősségnek számít.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Szarvas és a magánszállás-adás: A Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Szarvas és a kemping: A vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Szarvas és a turista-szállásadás: A Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Szarvas és az ifjúsági-szállásadás: A vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Szarvas és a gyógyszálloda: A Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Szarvas és a panzió: A Vendégéjszakák száma a panziókban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Szarvas és a nyaralóház: A Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Szarvas és a kereskedelmi-szállásadás: A Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Szarvas és szálloda: A Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Szarvas és a falusi-szállásadás: A Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Szarvas és a fizetővendéglátás: A Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.