Tur hh tema9

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen HH (vitalap | szerkesztései) 2011. június 20., 14:33-kor történt szerkesztése után volt. (Objektumok (sorok))

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Gyulai kistérség SWOT analízise különböző típusú társasági formák szerint

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Működő betéti társaságoknál:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 925 működő betéti társaság van, a gyulai kistérség 499. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 934 működő betéti társaság van, a gyulai kistérség 518. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1255 regisztrált betéti társaság van, a gyulai kistérség 577. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 841 regisztrált betéti társaság van, a gyulai kistérség 423. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1162 regisztrált betéti társaság van, a gyulai kistérség 539. Ez esetben ez gyengeség.
  • Mivel az öt év során a gyulai kistérség a működő betéti társaságok tekintetében egyik évben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

Működő egyéni vállalkozásoknál:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 2220 működő egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 2106. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 2093 működő egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 1998. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 4027 regisztrált egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 3420. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1913 regisztrált egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 1718. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 5802 regisztrált egyéni vállalkozás van, a gyulai kistérség 5556. Ez esetben ez gyengeség.
  • Mivel az öt év során a gyulai kistérség a működő egyéni vállalkozások tekintetében egyik évben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

Működő korlátolt felelősségű társaságoknál:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 973 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 352. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1032 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 379. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1479 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 461. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1186 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 420. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 1838 működő korlátot felelősségű társaság van, a gyulai kistérség 613. Ez esetben ez gyengeség.
  • Az öt év során a gyulai kistérségben működő korlátolt felelősségű társaságok tekintetében mindenhol gyengeségként jelenik meg ezért ez is a veszélyekhez sorolható.

Működő közkereseti társaságoknál:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 33 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 31. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 31 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 29. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 39 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 32. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 27 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 27. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 35 működő közkereseti társaság van, a gyulai kistérségben 29. Ez esetben ez gyengeség.
  • Mivel az öt év során a gyulai kistérségben a működő közkereseti társaságok tekintetében egyik évben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.


Működő nonprofit szervezeteknél:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 445 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 396. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 457 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 412. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 446 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 380. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 454 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 393. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 461 működő nonprofit szervezet van, a gyulai kistérségben 401. Ez esetben ez gyengeség.
  • Mivel az öt év során a gyulai kistérségben a működő nonprofit szervezetek tekintetében egyik éveben sem haladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.


Regisztrált részvénytársaságoknál:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 26 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 8. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 26 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 8. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 25 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 8. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 27 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 7. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 29 regisztrált részvénytársaság van, a gyulai kistérségben 7. Ez esetben ez gyengeség.
  • Mivel az öt év során a gyulai kistérségben a regisztrált részvénytársaságok tekintetében egyik évben sem haladja meg az átlagot ez a mutató veszélyként jelenik meg.


Regisztrált költségvetési szerv és intézményeinél:

  • A 2005-ös adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 90 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 72. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2006-os adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 90 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 70. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2007-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 79 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 44. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2008-as adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 79 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 41. Ez esetben ez gyengeség.
  • A 2009-es adatok szerint az összes kistérségben átlagosan 77 költségvetési szerv van, a gyulai kistérségben 45. Ez esetben ez gyengeség.
  • Mivel az öt év során a a gyulai kistérségben a regisztrált költségvetési szerv és intézményei tekintetében egyik évben sem meghaladta meg az átlagot, vagyis minden évben ezen mutató a gyengeségekhez került besorolásra ezért az öt év tendenciáját nézve ezen mutató veszélyként jelenik meg.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztikai adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: A gazdasági szervezetek a TEIR-ben egyszer regisztrált, máskor pedig működő társaságként voltak feltüntetve.Ez mindegyik mutatóra nézve változott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 7 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 6864 rekord.

Objektumok (sorok)

2005-2006 között 168 db kistérség 2007-2009 között pedig 174 db kistérség, melyeket az alábbi táblázatban láthatunk:

Abai Abaúj-Hegyközi Adonyi Ajkai Aszódi Bácsalmási Bajai Baktalórántházai Balassagyarmati Balatonalmádi
Balatonföldvári Balatonfüredi Balmazújvárosi Barcsi Bátonyterenyei Békéscsabai Békési Bélapátfalvai Berettyóújfalui Bicskei
Bodrogközi Bonyhádi Budaörsi Budapest Ceglédi Celldömölki Csengeri Csepregi Csongrádi Csornai
Csurgói Dabasi Debreceni Derecske-Létavértesi Dombóvári Dorogi Dunakeszi Dunaújvárosi Edelényi Egri
Encsi Enyingi Ercsi Érdi Esztergomi Fehérgyarmati Fonyódi Füzesabonyi Gárdonyi Gödöllői
Gyáli Gyöngyösi Győri Gyulai Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúszoboszlói Hatvani Hevesi Hévízi
Hódmezővásárhelyi Ibrány-Nagyhalászi Jánoshalmai Jászberényi Kadarkúti Kalocsai Kaposvári Kapuvár-Beledi Karcagi Kazincbarcikai
Kecskeméti Keszthelyi Kisbéri Kiskőrösi Kiskunfélegyházai Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kisteleki Kisvárdai Komáromi
Komlói Körmendi Kőszegi Kunszentmártoni Kunszentmiklósi Lengyeltóti Lenti Letenyei Makói Marcali
Mátészalkai Mezőcsáti Mezőkovácsházai Mezőkövesdi Mezőtúri Miskolci Mohácsi Monori Mórahalomi Móri
Mosonmagyaróvári Nagyatádi Nagykállói Nagykanizsai Nagykátai Nyírbátori Nyíregyházai Orosházai Oroszlányi Ózdi
Őriszentpéteri Pacsai Paksi Pannonhalmai Pápai Pásztói Pécsi Pécsváradi Pétervásárai Pilisvörösvári
Polgári Püspökladányi Ráckevei Rétsági Salgótarjáni Sárbogárdi Sarkadi Sárospataki Sárvári Sásdi
Sátoraljaújhelyi Sellyei Siklósi Siófoki Sopron-Fertődi Sümegi Szarvasi Szécsényi Szegedi Szeghalomi
Székesfehérvári Szekszárdi Szentendrei Szentesi Szentgotthárdi Szentlőrinci Szerencsi Szigetvári Szikszói Szobi
Szolnoki Szombathelyi Tabi Tamási Tapolcai Tatabányai Tatai Téti Tiszafüredi Tiszaújvárosi
Tiszavasvári Tokaji Törökszentmiklósi Váci Várpalotai Vásárosnaményi Vasvári Veresegyházi Veszprémi Záhonyi
Zalaegerszegi Zalakarosi Zalaszentgróti Zirci

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Következtetések, javaslatok