Tur jd tema6 debrecen

Forrás

XLS

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. 4 szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei szerint. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb.A fizikai tervezés látókörébe bekerült térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: belső környezete

infrastruktúra, úthálózat kiépítettsége

látványosságok

biztonságos, nyugodt környezet

kommunikáció

a település szolgáltatásai

környezetvédelem

közművek, közlekedés Debrecen stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

Az első lépés - figyelemfelkeltés

tervezési érintettek megkeresése

érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

érintettek bevonása a folyamatba

Ezek történhet a következő módszerekkel: ötletbörze, találkozók rendezése, műhelymunka,telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel.

Második lépés - információgyűjtés

adatok gyűjtése (szakmai adatok)

információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés - diagnózis készítése

SWOT elemzés

átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés - tervezés

fő célok meghatározása

célok ágazati felbontása

részletek pontosítása

egyeztetés a különféle csoportokkal

programkészítés

Ötödik lépés - jóváhagyás

koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

lakosság véleményének begyűjtése

bizottsági véleményezés

képviselő testületi döntés

Kistérség kritikája:A mutatókat nem egyenként vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük ki az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A kutatáshoz a TEIR adatbázisból szereztük be az adatokat. Az adatgyűjtés során több probléma is felmerült. Az adatok Excel-es feldolgozásához (importálásához)sok megelőző lépést kellett megtenni, melyek nehezítették az adatokkal való gyors munkát. Másik nehézséget a mutatók nevének hasonlósága okozta. A legyűjtés alkalmával előfordult, hogy a vendégéjszakák száma helyett, vendégek száma mutató került lekérdezésre. A gyógyszállodák az országon belül eléggé elszórtan helyezkednek el, ezért településszinten sok nulla értéket kaptunk. Ennek következtében a modellépítés során ezek akadályként, illetve problémaként jelentek meg.

Objektumok (sorok)

2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség

Abai	Abaúj-Hegyközi	Adonyi	Ajkai	Aszódi	Bácsalmási	Bajai	Baktalórántházai	Balassagyarmati	Balatonalmádi
Balatonföldvári	Balatonfüredi	Balmazújvárosi	Barcsi	Bátonyterenyei	Békéscsabai	Békési	Bélapátfalvai	Berettyóújfalui	Bicskei
Bodrogközi	Bonyhádi	Budaörsi	Budapest	Ceglédi	Celldömölki	Csengeri	Csepregi	Csongrádi	Csornai
Csurgói	Dabasi	Debreceni	Derecske-Létavértesi	Dombóvári	Dorogi	Dunakeszi	Dunaújvárosi	Edelényi	Egri
Encsi	Enyingi	Ercsi	Érdi	Esztergomi	Fehérgyarmati	Fonyódi	Füzesabonyi	Gárdonyi	Gödöllői
Gyáli	Gyöngyösi	Győri	Gyulai	Hajdúböszörményi	Hajdúhadházi	Hajdúszoboszlói	Hatvani	Hevesi	Hévízi
Hódmezővásárhelyi	Ibrány-Nagyhalászi	Jánoshalmai	Jászberényi	Kadarkúti	Kalocsai	Kaposvári	Kapuvár-Beledi	Karcagi	Kazincbarcikai
Kecskeméti	Keszthelyi	Kisbéri	Kiskőrösi	Kiskunfélegyházai	Kiskunhalasi	Kiskunmajsai	Kisteleki	Kisvárdai	Komáromi
Komlói	Körmendi	Kőszegi	Kunszentmártoni	Kunszentmiklósi	Lengyeltóti	Lenti	Letenyei	Makói	Marcali
Mátészalkai	Mezőcsáti	Mezőkovácsházai	Mezőkövesdi	Mezőtúri	Miskolci	Mohácsi	Monori	Mórahalomi	Móri
Mosonmagyaróvári	Nagyatádi	Nagykállói	Nagykanizsai	Nagykátai	Nyírbátori	Nyíregyházai	Orosházai	Oroszlányi	Ózdi
Pacsai	Paksi	Pannonhalmai	Pápai	Pásztói	Pécsi	Pécsváradi	Pétervásárai	Pilisvörösvári	Polgári
Püspökladányi	Ráckevei	Rétsági	Salgótarjáni	Sárbogárdi	Sarkadi	Sárospataki	Sárvári	Sásdi	Sátoraljaújhelyi
Sellyei	Siklósi	Siófoki	Sopron-Fertődi	Sümegi	Szarvasi	Szécsényi	Szegedi	Szeghalomi	Székesfehérvári
Szekszárdi	Szentendrei	Szentesi	Szentgotthárdi	Szentlőrinci	Szerencsi	Szigetvári	Szikszói	Szobi	Szolnoki
Szombathelyi	Tabi	Tamási	Tapolcai	Tatabányai	Tatai	Téti	Tiszafüredi	Tiszaújvárosi	Tiszavasvári
Tokaji	Törökszentmiklósi	Váci	Várpalotai	Vásárosnaményi	Vasvári	Veresegyházi	Veszprémi	Záhonyi	Zalaegerszegi
Zalakarosi	Zalaszentgróti	Zirci	Őriszentpéteri

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. A vizsgált attribútumok az alábbiak:

   * Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban (település)
   * Vendégéjszakák száma a kempingekben (település)
   * Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (település)
   * Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban (település)
   * Vendégéjszakák száma a panziókban (település)
   * Vendégéjszakák száma a szállodákban (település)
   * Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon (település)
   * Vendégéjszakák száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)
   * Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban (település)
   * Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban (település)
   * Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (település) 

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik. [szerkesztés]

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

   * Magyar Turizmus Zrt., 

   * Országos Idegenforgalmi Bizottság, 

   * MATUR, 

   * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság, 

   * Tourinform, 

   * HSMAI Magyarország, 

   * Magyar Szálloda Szövetség, 

   * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége 

Az elemzés megmutatja a vendégéjszakák számát a turizmus különböző alágazataiban 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve. Az adatok segítségével olyan számítások végezhetőek, amelyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzésből kiderül, hogy melyik kistérségben melyek azok az alágazatok, amelyek kedveltek a vendégek körében, és melyek azok, amelyek fejlesztésre szorulnak. Valamint az is kiderül, hogy melyikre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Fikcióként véve a gödöllői kistérség kempingekre vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is) rendelkező szombathelyi kempinget példának véve, 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap), sátorhelyenként napi átlag 12 euroval(8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése) számolva 260 Ft-os árfolyam mellett minden nap telt házat feltételezve egy gödöllői kemping éves bevétele 298.521.600 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő kempingünk lesz.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat az volt, hogy öt évre (2005-2009) és 11 mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk a vendégéjszakák számát. Az adatokat a népesség számának adataival együtt legyűjtöttük a TEIR-ről és ezeket egy adatbázisba összesítettük.A népesség számának legyűjtése azért volt fontos, hogy az adatokat egy főre tudjuk levetíteni. 2005 és 2007 között 168, míg 2008 és 2009 között 174 kistérséget vizsgáltunk. Minden csapattag kapott egy mutatót amelyikre vonatkozóan el kellett végeznie az Y-STD elemzést.2005-2007 között 168 objektumunk, és 11 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 168, 2008-2009-ben pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútumoké (oszlopoké) pedig 11. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyártottuk le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáltuk, hogy az adott kistérségben gyengeségnek vagy erősségnek, lehetőségnek vagy veszélynek számít-e, attól függően, hogy az adott kistérség jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált kistérséget összehasonlítottunk a gödöllői kistérséggel, ezek alapján következtetéseket vontunk le.

Erősségek és gyengeségek

Debrecen és a fizetővendéglátások

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a gyógyszállodák

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a kempingek

• 2005:A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi vendégéjszakák száma a kempingekben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Debrecen és a kereskedelmi szálláshelyek

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a magánszállásadások

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a nyaralóházak

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Debrecen és a szállodák

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és az ifjúsági szállók

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a falusi szállásadások

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a turistaszállások

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.

Debrecen és a panziók

• 2005: A vizsgált Debreceni kistérség a 2005. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2006: A vizsgált Debreceni kistérség a 2006. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.
• 2007: A vizsgált Debreceni kistérség a 2007. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2008: A vizsgált Debreceni kistérség a 2008. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható.
• 2009: A vizsgált Debreceni kistérség a 2009. évi Vendégéjszakák száma a panziókban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009Belső hivatkozás

Debrecen és a fizető vendéglátás: A Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Debrecen és a gyógyszállodák: A Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Debrecen és a kempingek: A vendégéjszakák száma a kempingekben mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Debrecen és a kereskedelmi szálláshelyek: A Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Debrecen és a magánszállásadás:A Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Debrecen és a nyaralóházak: A Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Debrecen és a szállodák: A Vendégéjszakák száma a szállodákban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Debrecen és az ifjúsági szállók: A vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban mutatóban rejlő lehetőség kihasználásra kerül.

Debrecen és a falusi szállásadás: A Vendégéjszakák száma falusi szállásadásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Debrecen és a turistaszállások: A Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Debrecen és a panziók: A Vendégéjszakák száma a panziókban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Következtetések, javaslatok

A debreceni kistérség erősségei közé 5 szálláshely típus sorolható. Ide tartozik a turista szálló, ifjúsági szálló, szálloda, kereskedelmi szálláshely és a fizető vendéglátás. Az erősségeket a kistérségnek továbbra is fenn kell tartania, valamint fejlesztenie is kell. Három szállásadásban nagyobb mértékben sikerült a lehetőségek kihasználása, mint ahogy az indokolt lenne. Ezek a gyógyszállodák, a falusi szállásadások és a turista szállások. Az elemzésekből kiderül, hogy a panzióknál, a nyaralóházaknál és a kempingeknél nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.