Tanulói stressz

Forrás

 http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/stressz3.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A szakdolgozatom címe: A stressz kiváltó okai a tanulók körében

Vajon a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotát befolyásolja-e a szülőkkel való kapcsolat, az iskolai terhelés, valamint a dolgozatírással és szóbeli feleléssel kapcsolatos tényezők?

A feladat előtörténete

A stressz mindig is része volt életünknek. Nemcsak Magyarországon, de az egész világban problémákat okoz, ha nem tudjuk megfelelően kezelni azt. A hétköznapjaink része, mégis viszonylag keveset tudunk róla. A dolgozatom kutatásának célja, hogy felmérjem a felsőoktatásban tanuló diákok körében, hogy mi okozhatja a stresszt. Az iskolában a tanárok gyakran tapasztalják a feszültség, szorongás különböző jegyeit a diákokon. Az iskola minden diáknak egyaránt kihívást jelent. Elképzelhető-e az, hogy valaki örömmel tanul? Éppen ezért szeretnék a témával foglalkozni. Kideríteni, hogy miként lehet megelőzni és kezelni, ugyanis a hatékony kezelés esetén a stressz ösztönző erőként működik.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha sosem találkozom ezzel a témával, akkor a saját tapasztalataimat figyelembe véve, valamint a Magyarországon tanuló felsőoktatásban résztvevő diákok átlagos eredményeihez képest viszonyítottam volna a felvetést. Melyben azt gondolnám, hogy az eredmények átlagosan magas értékeket mutatnak, ezáltal azt hinném, hogy a diákok többsége stresszes a mindennapok során az iskolában. A szakértők becslése szerint minden második tanulót iskolai stressz gyötör. A felsőoktatásban a diákok túlterheltnek érzik magukat, félnek a következő zárthelyi dolgozattól, valamint túl soknak találják a követelményeket.

Ahhoz, hogy megoldást kapjak, a kérdőívembe szereplő adatokat táblázatba foglaltam. Külön oszlopokba feltüntettem a kitöltők számát név nélkül, és a 13 kérdésben foglalt álláspontjukat; a szülőkkel való kapcsolatuk, az iskolai terheléssel kapcsolatosan, a dolgozatírással és a szóbeli feleléssel kapcsolatosan. Két lehetséges eredmény születhet:

1. Ha nagyobb skála értékeket jelölt a tanuló, akkor stresszes.

2. Ha kisebb skála értékeket jelölt a tanuló, akkor nem stresszes.

Az eredmény ragsorolással, szűréssel, a COCO program hasonlóság elemzésével vált megtekinthetővé.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során használt adatvagyont magyarországi felsőoktatásban tanuló diákok válaszaiból kaptam meg véletlenszerű számgenerátorral. A tanulók 1-5 fokú skálán adhatták meg a válaszaikat.

• Az 1-es érték a nem okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 2-es érték a kis mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 3-as érték a közepes mértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• A 4-es érték a nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.
• Az 5-ös érték a rendkívül nagymértékben okoz kellemetlenséget, feszültséget.

A megoldáshoz fel kellett dolgoznom a kérdőívem, melyben 30 főt kérdeztem meg a szülőkkel való kapcsolatról, az iskolai terhelésről, a dolgozatírással, valamint a szóbeli feleléssel kapcsolatban.

Nehézségek:

• nem minden válasz rejtheti a valóságot, hisz a tanulók az adott pillanatban azt jelöltek, amit gondoltak a skálán
• nem minden racionális, idegondolható tanulót tudtam megkérdezni az eredmények érdekében

Objektumok (sorok)

1. A1

2. A2

3. A3

4. A4

5. A5

...

30. A30

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Irányelv: 0 = annál nagyobb az esély a stressz állapotára, minél nagyobb az oszlop értéke

1. X1: Otthoni vagy családi problémák, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

2. X2: A szülőkkel vagy lakótársakkal lévő konfliktus, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

3. X3: Szabadidőben a szülők vagy lakótársak követelései, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

4. X4: A tanárral vagy a csoporttársakkal való lépéstartás az iskolai munkában, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

5. X5: A vizsgaidőszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

6. X6: Az órarendben lévő sok nehéz tárgy egymás után, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

7. X7: A tanárok túl sok plusz feladatot követelnek, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

8. X8: A szorgalmi időszak megterhelése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

9. X9: A nehéz iskolai feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

10. X10: A dolgozatírásnál lévő feladatok nem értése, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

11. X11: A dolgozatban nehezek a feladatok, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

12. X12: A vizsgáknál lévő (szóbeli vagy írásbeli vizsga) bizonytalanság, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

13. X13: A vizsgákon való szóbeli felelés kellemetlensége, irányelv: 0 (skála érték 1<5)

14. Becslés

15. Tény+0

16. Delta

17. Delta/Tény

18. Ellenőrzés

A feladat által érintett célcsoportok

Azokat a személyeket és intézményeket soroltam ide, akiknek rajtam kívül, mivel elsősorban számomra nyújt levonható következtetéseket a szakdolgozatom elemzését illetően, a következők számára még hasznosak lehetnek az eredmények:

Célcsoport lehet továbbá:

• Felsőoktatás intézményeinek tanárai

• Felsőoktatásban tanuló diákok

• Felsőoktatásban tanuló diákok szülei

• Diák pszichológusok

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Számomra azért lenne elsősorban hasznos, mert a kérdéseimre beérkező válaszok alapján vonok le következtetést a szakdolgozatomban. Ha minél eredményesebbek az adatok, annál inkább emeli a szakdolgozat értékét. A felsőoktatás diákjai számára is tanulságos eredményeket vázol fel a tanulói stressz állapotról. A tanárok és szülők számára is hasznos eredményeket vázol fel a felsőoktatásban tanuló diákok stressz állapotáról. Nem első sorban a pszichológusok számára is képet ad arról, hogy a diákok milyen mértékben stresszesek a felsőoktatásban. Az eredmények által segíteni lehet a diákokat a stressz leküzdésében, ennek értelmében tanácsokat is lehet számukra nyújtani.

További hasznosságok:

Ösztönös szakértői megoldás esetén:

• Felsőoktatásban tanuló diákok megkérdezése személyes beszélgetéssel pszichológusok által, valamint az eredmények leírása minden

egyes tanulóra: költséges, időigényes, lassú (kb. több napot is igénybe vehet)

Tananyag szerinti eljárás esetén:

• Felsőoktatásban tanuló diákok megkérdezése kérdőív segítségével, akár interneten keresztül: objektív, gyors (kb. 2 óra)

• Értékelni lehet hasonlóságelemzés készítésével: eredményes értékelés, objektív, gyors (kb. 1 óra)

• Az elemzési eszközök, keretrendszerek rendelkezésemre állnak, ezért nem kell fizetnünk, csak az szakértői órabérért.

• Szakvélemény megformálása (kb. 1 óra)

• Összesen: kb. 4 óra

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépések:

1. a téma kiválasztása

2. kérdőív értékeinek elemzése

Táblázat elkészítése:

3. az objektumok meghatározása (felsőoktatásban tanuló diákok véletlenszerű számgenerátorral)

4. az attribútumok meghatározása (X1, X2, X3, X4, X5, X6, X7, X8, X9, X10, X11, X12, X13, Y)

5. a számadatok felvitele a táblázatba

Adatmanipuláció:

1. iránymeghatározás

2. rangsorolás

3. logikai függvény használata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket.

Összesen 2 válaszadónál jelent meg nem hiteles eredmény, a többi esetben hiteles.

Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 13 diák stresszes.

Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 15 diák nem stresszes.

Az eredmények alapján a 30 tanuló közül összesen 2 diáknál nem lehetett megállapítani, hogy stresszes vagy nem stresszes.

Az eredmények értelmezésének rövid leírása:

A COCO táblázatban a Tény+0 (excel táblázatban: munka1, P 103)= 1000, amelyhez viszonyítva határoztam meg az eredményeket. Azok a tanulók, akiknek a Becslés értéke (excel táblázatban: munka1, O 103) 1000 alatt volt, azok nem stresszesek, és azon tanulók, akik Becslés értékei 1000 fölött voltak, azok stresszesek. A 2 tanuló esetében, ahol nem hiteles eredménnyel találkozunk nem lehet eldönteni, hogy stresszes vagy nem stresszes, mert a Becslés érték túlságosan is az 1000-hez közelít.

Ösztönös értékelés és számítás eredménye:

• A1 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1085, stresszes

• A2 tanuló: hiteles, becslés értéke: 893,8: nem stresszes

• A3 tanuló: hiteles, becslés értéke: 977,4: nem stresszes

• A4 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1035,7: stresszes

• A5 tanuló: hiteles, becslés értéke: 976,4: nem stresszes

• A6 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1078,5: stresszes

• A7 tanuló: hiteles, becslés értéke: 931,6: nem stresszes

• A8 tanuló: hiteles, becslés értéke: 994,3: nem stresszes

• A9 tanuló: hiteles, becslés értéke: 898,2: nem stresszes

• A10 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1076,5: stresszes

• A11 tanuló: hiteles, becslés értéke: 885,8: nem stresszes

• A12 tanuló: hiteles, becslés értéke: 918,7: nem stresszes

• A13 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1065,5: stresszes

• A 14 tanuló: hiteles, becslés értéke: 933,6: nem stresszes

• A15 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1083: stresszes

• A16 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1052,6: stresszes

• A17 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1012,8: nem megállapítható a stressz állapota

• A18 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1107,9: stresszes

• A19 tanuló: hiteles, becslés értéke: 996,8: nem stresszes

• A20 tanuló: hiteles, becslés értéke: 947,5: nem stresszes

• A21 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1017,2: stresszes

• A22 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1108,4: stresszes

• A23 tanuló: nem hiteles, becslés értéke: 1001,8: nem megállapítható a stressz állapota

• A24 tanuló: hiteles, becslés értéke: 991,9: nem stresszes

• A25 tanuló: hiteles, becslés értéke: 955: nem stresszes

• A26 tanuló: hiteles, becslés értéke: 883,3: nem stresszes

• A27 tanuló: hiteles, becslés értéke: 928,6: nem stresszes

• A28 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1060,1: stresszes

• A29 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1018,7: stresszes

• A30 tanuló: hiteles, becslés értéke: 1084: stresszes

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés alapján láthatóvá vált, hogy ki az aki stresszes vagy nem stresszes a felsőoktatás tanulói közül. A becslések számadata szerint az A22-es tanuló volt a legstresszesebb, és az A26-os tanuló volt az, aki leginkább nem stresszes. A számított eredmény lett a végleges döntés a stressz állapotának meghatározására, mert az pontosabb, gyorsabb, ellenőrizhető, és tényleges számításokkal bizonyítható. Ezzel ellentétben az ösztönös értékelésnél az ösztöneinkre, intuíciónkra hallgatva hozunk döntést, ami nem bizonyítható számított és pontos adatokkal, nem ellenőrizhető, és végezetül nehezen indokolható.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A véleményem az, hogy a tananyag szerinti eljárás a leginkább célravezető megoldás a kérdés felvetésénél, mert az elemzés során jól látható a tanulók stressz állapota. Időben ez az eljárás sokkal gazdaságosabb és gyorsabb. Objektíven láthatóak a tanulók egyes kérdésre adott válaszai az elemzés által. Könnyebben lehet egy-egy felsőoktatásban tanuló diáknak segítséget nyújtani, hogy ne legyenek stresszesek.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

N/A

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

http://mek.niif.hu/05400/05446/05446.pdf

nyilatkozat és kitöltési segédlet