Fűtési módszerek
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Különböző fűtési módok összehasonlítása egy adott épületre.
A feladat előtörténete
A téma aktualitását az adta, hogy a jelenlegi hagyományos fűtési rendszeremet (cserépkályha), egy korszerűbb fűtési megoldással kiváltsam, ezáltal egyenletesebb hőmérsékletet biztosítsunk a lakásban. Napközben nem tartózkodunk itthon és amikor hazaérkezünk a cserépkályhában való befűtés problémás és csak néhány óra elteltével érezhető a hőmérséklet változás. Ez adta az ötletet, hogy valamilyen korszerű fűtési rendszert válasszak.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Fűtésrendszerekből egyre szélesebb kínálat áll rendelkezésre. A legmegfelelőbb kiválasztásához sok szempontot kell figyelembe venni. Például: kiépítés ára, fenntartás, van-e rá állami támogatás, környezetbarát, stb. Az internet segítségével igyekeztem összeszedni milyen lehetőségek vannak. A szóba jöhető rendszerek a következők: olaj-központi fűtés, geotermikus víz-levegő, infra fűtés, földgáz, biomassza Családom és barátaim véleményét kikérve a következő eredményre jutottunk. A legelterjedtebb az olaj-és központi fűtés, illetve a földgáz alkalmazása. Ezek beruházási költsége, fogyasztása magas, fűtőértéke, hatásfoka alacsony, hosszú ideig kell törleszteni a beruházásához felvett hitelt. A geotermikus-víz-levegő fűtési rendszer (pl.passzív ház) kezd elterjedni főleg az új típusú lakóházaknál, viszont itt az állami támogatás nagyon szegényes, ezért a berendezéseket főként külföldön kell megvásárolni, így költséges a létesítésük. Igaz, hogy hosszú távon megtérül, mert kevés a fogyasztása. Az infrafűtés lényege, hogy a falra, mennyezetre rögzített panelek a hőt a helyiség egy bizonyos pontjára irányítják. A technológia kiépítése viszonylag egyszerű, fogyasztási költsége minimális, viszont a helyiségekbe külön-külön kell beszerelni, alapterülettől függőn, ez megnövelheti a telepítés költségét. A biomasszával való fűtés a jövő lehet, bár még nem nagyon elterjedt, kiépítése, üzemeltetése költséges. Végül az infrapanel fűtési módszer mellett döntöttünk, mert úgy ítéltük meg más fűtési módszerekkel összehasonlítva magasan a legkedvezőbb paraméterekkel rendelkezik. Az infrapanel fűtési módszer kiépítése, üzemeltetése egyszerű, különösebb karbantartást nem igényel, nem kell hozzá bonyolult rendszereket kiépíteni. Választásunkat nem támasztja alá különösebb szakmai tudás, csupán saját, illetve mások tapasztalataira, hallomásaira alapozva döntöttünk.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Olaj-központi fűtés, geotermikus víz-levegő, infra fűtés, földgáz, biomassza
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X1: beruházási költség, mértékegység: € Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X2: fogyasztás, mértékegység: l, kWh, kg Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebbet fogyaszt, annál jobb) X3: egységár, mértékegység:€ Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X4: működéshez szükséges energia, mértékegység: kWh Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X5: fogyasztási költség, mértékegység: € Rangsor szám – minimalizálandó (minél kevesebb, annál jobb) X6: szerviz, fenntartás, mértékegység: € Rangsor szám – minimalizálandó (a kevesebb jobb) Y: ár, mértékegység: Ft Célfüggvény: keressük a legjobb ár/teljesítmény viszonyt mutató objektumot.
