Jkv1

Órai jegyzetek

2013.01.28.

AB

• Melyik ország adóparadicsom?

2013.01.29.

GINF

Felzárkóztatás

• Workflow

AB

• A kézilabda világbajnokság adatait dolgoztuk fel.

Forrás: http://handballspain2013.com/en/Competition/Statistics Excelbe átmásoltuk az adatokat. A táblázat végén megadtuk az Y0-t (1000). Megállapítottuk az irányvektorokat. Egy új munkalapon létrehoztuk az OAM-t. A sorszám függvénnyel átmásoltuk az új munkalapra az adatokat, így megtudtuk az országok rangsorolását a különböző szinteken. Kiszámoltuk az átlagos helyezéseket, ezek alapján meg tudtuk adni az országok összesített rangsorát. Ezután a súlyozott átlagos helyezéseket számoltuk ki, majd ezek alapján a súlyozott rangsort is megkaptuk. Ezután lefuttattuk a táblázatot a COCO Y0-al.

2013.01.30.

GINF

• A Mocsai-index elkészítése
• A forrás megadása

A tervezett alkalmazás/megoldás címe: Miért lettünk nyolcadikok a kézilabda vb-n 2013-ban? vagy Lehettünk volna-e ötödikek a kézilabda vb-n 2013-ban? Megadni a feladat előtörténetét: Böngészés közben az alábbi meghökkentő hírre akadtam: Valóban elképzelhető-e, hogy a kézilabda világszövetség ne gondolta volna végig a szabályrendszerének az összes hatását előre? A feladatmegoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése: Ha sosem találkozunk a tantárgy üzeneteivel, akkor a forrásdokumentum OAM munkalapjának AF-AG oszlopai szerint létrehoznánk az egyes országok rendelkezésre álló sportstatisztikái alapján számítható rangsorok átlagát, és ezek sorrendjét. Vagy ugyanezt a átlagrangsort súlyozott módon is létrehozhattuk volna, ahol a súlyokat (v.ö. OAM munkalap 1. sor) önkényesen határoztuk volna meg. Például a különböző kapura lövések kísérleteinek száma esetéban nem lehetünk biztosak abban, hogy a minél több annál jobb módszer érvényes, így ezt a bizonytalanságot egy alacsonyabb súlyértékkel jelezhetjük (v.ö: OAM munkalap AH-AI oszlopok).

• • Önellenőrzés képpen megnéztük, hogy a döntőkbe jutott csapatok eredményei visszatükröződnek-e ezen számítások által. A súlyozatlan átlagok esetében az első két helyezet visszaigazolást nyert volna, míg a harmadik negyedik helyzet nem (v.ö. OAM munkalap AJ vs. AG). A súlyozott átlagok esetében a negyedik hely kivételével mindenki ugyanazt a helyezést érte volna el (v.e. OAM munkalap AI vs. AJ).
  • Magyarország kapcsán elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok az ötödik helyre tették volna (v.ö. OAM munkalap 25.sor) A súlyozott átlagok esetében Magyarország a harmadik helyet is kiérdemelhette volna.
• Az ösztönös (best practice) megoldások alapján elmondható, hogy a súlyozatlan átlagok a kieséses rendszer logikáját visszaigazolták (az első négy heéyezés az első négy helyezésen oszlott meg), de a helyezéseket nem tudták pontosan visszatükrözni. Az elvileg szofisztikáltabb súlyozott átlagok alapján még a kieséses rendszer létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ellenben Magyarország mindkét ösztönös megoldás alapján a döntőbe nem jutottak közül a legjobbnak tűnik, tehát Mocsai Lajosnak igazat kell adnunk.
  • Mindezek alapján felmerülnek a kérdések:
    • Vajon más számítási módszerrel a kieséses rendszert jobban vissza lehet igazolni? Ebben az esetben Magyarország milyen értékelésre számíthat?
    • A rangsorolások mögötti irányultságok mennyire tekinthetők szupjektívnek?
    • Az egyes sportstatisztikák fontosságát tekinthetjük-e egyformának (súlyozatlan megközelítés)?
    • Vajon van-e olyan ország, mely teljesítmény alapján nem illett bele a világbajnokság mezőnyébe?
    • Vajon az, hogy melyik csapat melyiktől kapott ki, illetve milyen csapatok képezik a benchmarkot, befolyásolja-e az egyes csapatok értékelését?
• A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása:
  • Ahhoz hogy a Mocsai féle felvetést vizsgálni lehessen, szükségünk volt a rendezvény lebonyolításáról szóló adatokra. A rendezvény honlapján az alábbi statisztikák áltak rendelkezése:http://handballspain2013.com/en/Competition/Statistics
  • A kapusstatisztikák rendelkezésre áltak, de első próbálkozásra nem kerültek feldolgozásra, mert a gólok és a kapuralövési kísérletek indirekt módon jelzik a kapus teljesítményét is.
  • A csapatok egymás ellen játszott meccseinek statisztikái még nem kerültek feltárásra, mert a rendelkezésre álló sportstatisztikák indirekt módon ezekre utalnak.
• Objektumok: Az objektumok a világbajnokságra bejutott országok: ESP

ALG SRB GER KOR BRA CRO AUS MKD POL BLR DEN QAT FRA TUN CHI ISL RUS SLO KSA ARG MNE HUN EGY

• Attribútumok:
  • Játszott meccs (x1): darab, minél több meccset játszott valaki, annál ideálisabb a csapat (irány=0).*

ÖsszesGól	ÖsszesKísérlet	Összes% 	6m shots Gól	6m shots Kísérlet	6m shots % 	Wing shots Gól	SzélsőKísérlet	% 	9m shots Gól	9m shots Kísérlet	% 	7m shots Gól	7m shots Kísérlet	7m shots % 	LerohanásGól	LerohanásKísérlet	Lerohanás% 	BetörésGól	BetörésKísérlet	Betörés% 	Passzok	Szabálytalanságok	Labdalopás	Sánc	Sárga lap	Kiállítás	

• • Piros lap (x29): darab, minél kevesebb durva szabálytalanságot követ el valaki, annál ideálisabb a csapat. (irány=1)(megjegyzés: http://www.nemzetisport.hu/kezilabda/ljubljanai-dontetlenjevel-elodontos-az-eto-2021001 - mind azt a szakirodalom is mutatja, a taktikai szabálytalanságot tekinthetjük szükséges rossznak, míg sportetikai szempontból a szabálytalanságok ellen kell állást foglalni).
  • Y0 (fiktív konsans): azaz keressük az ideális csapatot az x-ek és a rájuk vonatkozó irányok alapján.
• Célcsoport: *
  • Nemzetközi Kézilabda Szövetség: ha a saját tagszervezetek megkérdőjelezik az érvényben lévő szabályzatok szakmai logikájáz, akkor illik calamit tenni (presztízs elkerülése).
  • Nemzeti Kézilabda SZövetségek:
    • a potenciális szponzorok meggyőzése érdekében fontos egy stabil és racionális szabályzat
    • az országok sportvezetés felé fontos egy stabil és racionáluis szabályzat
    • az utánpótlás számára fontos egy stabil és racionális szabályzat
    • ... (a média számára vélelmezhetően sokkal inkább a botrányok fontosak)
• A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság:
  • A Best practice megoldás (súlyozatlan):
    • adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás):
      • bérköltség: 3000,-Ft/óra
      • munkaigény: 1 óra
    • szakértői munkadíj (rangsorolás, irányok meghatározása, az átlagolás elvének használata, azonos súlyok legitimálása):
      • bérköltség: 3000,-Ft/óra
      • munkaigény: 2 óra
      • az internet költsége (adatok feltárása, legitimáló szakirodalmak keresése, letöltése): 100 Ft
      • programhasználat díja: 0 Ft
    • Az összes költség tehát 9100,- Ft (3000+100+6000)
    • Az ösztönös értékelés kivitelezéséért a tervező cég 50% hasznot realizálna. Piaci értéke várhatóan: 13 650 Ft
  • A tananyag szerinti megoldás:
    • adatgyűjtés költsége (beazonosítás, értelmezés, fordítás, strukturálás):
      • bérköltség: 3000,-Ft/óra
      • munkaigény: 1 óra
    • szakértői munkadíj (rangsorolás,irányok meghatározása, antidiszkriminációs modell):
      • bérköltség: 4000,-Ft/óra (A best practice kompetencia szintjéhez képest itt speciálisabb tudás igényeltetik, tehát a magasabb óradíj indokolt)
      • munkaigény: 1 óra
      • az internet költsége (adatok feltárása, legitimáló szakirodalmak keresése, letöltése): 100 Ft
      • programhasználat díja: 0 Ft (a MyX Free ingyenes)
    • Az összes költség tehát: 7100,- Ft (3000+100+4000)
    • A tananyag szerinti értékelés kivitelezéséért a tervező cég 150% hasznot realizálna (a bonyolultabb módszertani kínálat ellenértékeként). Piaci értéke várhatóan: 17 750,- Ft.
  • Az ösztönös értékelés és a tananyag szerinti megoldás különbsége:
    • Az ösztönös értékelés és a tananyag szerinti megoldás költség különbsége: 2 000,- Ft (9100-7100)
    • Ennek értelmében elmondható, hogy a tananyag szerinti megoldás 2000,- Ft-al olcsóbb. A két elemzési módszer várható piaci értéke alapján, a tananyag szerinti módszer értékesítésével 4 100,- Ft-ot spórolhatunk meg.
    • Ennek értelmében 6100,- Ft (4100 +2000 Ft )reményében kezdem el a tanagyag szerinti feldolgozást.
• A saját megoldás bemutatása

Kérdések

• ...
• ...