Akadalymentesseg1

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kulturális intézmények, elsősorban könyvtárak bemutatása a fizikai akadálymentesítés szemszögből. A kulturális, művelődési intézmények összehasonlítása akadálymentesítés szempontjából releváns jellemzőik, tulajdonságaik alapján, hasznossági elemzés segítségével megtalálni a legideálisabbnak vélt épületet, intézményt.

A feladat előtörténete

Mivel jómagam is mozgássérült vagyok, azonban szerencsére nem szorulok kerekesszékre vagy egyéb segédeszközökre, ennek ellenére nekem is gondot jelent, ha éppen olyan helyre kell bemennem, ahol a lépcső mellett nincsen korlát, vagy kapaszkodó. Szabadidőmben önkéntes tevékenységeket végzek a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének (MEOSZ) ifjúsági tagozatában, mint ifjúsági koordinátor, aholis sokszor szembesülök a sorstársak által elmondott, tapasztalt beszámolókkal, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük mindennapi életük során, melynek egyik oka a sokszor nem megfelelő, illetve hiányos akadálymentesítés. Emellett volt szerencsém dolgozni egy akadálymentes turisztikai felmérésben, melynek célkitűzése az volt, hogy olyan turisztikai objektumokat (szálláshely, vendéglátóhely, múzeum,..) kutasson fel melyek hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára önállóan, vagy segítséggel. A fenti szempontok miatt gondoltam, úgy, hogy jó lenne elvégezni egy elemzést az akadálymentes helyek egy csoportjára.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Úgy gondlom, hogy a fogyatékossággal élő embereknek is joguk van ahhoz, hogy minél teljesebb életet tudjanak élni. ha kedvük tartja, akkor eltudjanak menni szórakozni, üdülni, vagy éppen művelődni, kulturálódni. Sajnos hazánk jelenleg akadálymentesítés szempontjából le van maradva a fejlett Európai Uniós országoktól. „A MEOSZ becslései szerint a közhasznú épületek – mint kormányhivatalok, kórházak, iskolák – mintegy 60 százaléka akadálymentes, a közszolgáltatást nyújtó épületeknek – pl. bankok, vendéglők – azonban csupán a 30-35 százaléka, a turisztikai célú létesítményeknek a 30-40 százaléka akadálymentes.” Vizsgálatom tárgya a kulturális, művelődési intézmények, elsősorban a könyvtárak értékelése akadálymentesség szempontjából, a „legfogyatékosabb barátabbFélkövér szöveg” kulturális intézmény kiválasztása.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat elvégzéséhez szükséges adatokat a MEOSZ akadálymentes helyek adtabázisából vettem át, tehát saját szememmel nem láttam a kérdéses objektumokat. Megjegyzendő, hogy nem minden objektumnál álltak rendelkezésre részletes számszerű és nem számszerű adatok. Amely objektumnál nem állt rendelkezésre részletes számszerű adat, ott kénytelen voltam az adott attribútumra megadott, minimális értékkel számolni (pl. több helyen nem adták meg a bejárati ajtó pontos szélességét, csak, hogy min.85 cm, amely egy átlagos kerekesszékkel megközelíthető), valamint csak azon nem számszerű adatokat tudtam feldolgozni a vizsgálat során, melyek adottak voltak az adatbázisban az adott objektumra. Tehát ha mindenhol meglett volna a részletes, számszerű adat, reálisabb összehasonlítást tudtam volna végezni, és talán más eredményeket kaptam volna.

Objektumok (sorok)

Benedek Elek Könyvtár (Debrecen)

Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém)

Halis István Városi Könyvtár (Nagykanizsa)

II. Rákóczi Ferenc Megyei könyvtár (Nagykanizsa)

Megyei és Városi Könyvtár (Kaposvár)

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ (Debrecen)

Országos Széchenyi Könyvtár

Petőfi Sándor Klubkönyvtár (Tiszasas)

Veszprém Megyei Levéltár (Veszprém)

Varga Domonkos Általános Művelődési Központ (Kunszentmiklós)

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A bejárati ajtó belső mért szélessége (minél szélesebb az ajtó, annál kényelmesebben befér rajta a kerekesszékes személy, ajánlatos minimum 85 cm-nek lennie – irány 0) Szintkülönbség (minél kisebb annál, - irány 1)

Rámpa hossza (minél hosszabb, annál könnyebb rajta felgurulni, természetesen az a legjobb, ha nincs szintkülönbség, így rámpa sincsen.– irány 0)

A rámpa szélessége (minél szélesebb, annál könnyebb és biztonságosabb rajta felgurulni, ajánlatos minimum 120 cm-nek lenni, természetesen az a legjobb ha nincs szintkülönbség, így rámpa sem kell a bejutáshoz – irány 0)

Folyosó szabad szélessége (minél szélesebb egy folyosó annál kényelmesebb és biztonságosabb benne közlekedni, ajánlatos minimum 120 cm-nek lennie – irány 0)

Belső közlekedés (több tényezős: folyosó szélessége, folyosó járófelülete, belógó, illetve lelógó akadályok, megfordulási lehetőség, jóságpontok, minél több, annál jobb– irány 0)

Közösség WC-mosdó ajtajának mérete (minél szélesebb annál jobb, ajánlatos minimum 85 cm-nek lennie, - irány 0)

Közösségi WC-mosdó használhatósága (több tényezős: kialakítás, helységméret, mosdó, kapaszkodók, kezelőeszközök, egyéb akadálymentes eszközök megléte, jóságpont minél több, annál jobb, irány 0)

Akadálymentes parkolóhelyek száma (minél több, annál jobb, - irány 0)

Az épület körüli környezet (több tényezős: parkoló – távolság, szélesség, jelölés - , járda, gyalogút – szélesség, felület”, valamint egyéb akadálymentes tényezők megléte, jóság pont, minél több, annál jobb, - irány 0)

Ügyfélszolgálat (több tényezős: pult megközelíthetősége, pult előtt szabad hely, pult kialakítása, egyéb akadálymentes tényezők megléte, jóságpont, minél több, annál jobb, - irány 0)

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban azon kerekesszékes személyek, akik szeretnek kulturálódni, művelődni, azaz ilyen jellegű szabadidős tevékenységek iránti igényük van. Hazánkban a fogyatékossággal élő személyekről nagyon hiányos statisztikai adatok állnak rendelkezésre. A 2011-es népszámlálás szerint hazánkban mintegy 457 ezer fő (ez a lakossága 4,6 százaléka) él valamilyen fogyatékossággal, ebből 232 206 fő a mozgássérült. Azonban egyes becslések szerint, ennél jóval magasabb a fogyatékossággal élők száma, elérheti a lakossága 7-10%-át is, amelynek a legnépesebb táborát a mozgássérültek képzik, 300-320 fővel, őket érinti elsősorban a fizikai akadálymentesítés, azonban a hozzáférhetőség a többi fogyatékossági csoport számára is épp úgy fontos. Mozgássérülteken belül is a súlyosan mozgássérültek, a kerekesszékesek néznek szembe a legtöbb akadállyal a közlekedés és ügyintézés, munka és szabadidős tevékenységeik során. Arányuk körülbelül tizenöt százalékra tehető, tehát negyvenöt- ötvenezer fő lehet, akik a mindennapjaik során kerekesszéket használnak.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet