Hírügynökség

Angol megnevezés: ...

Kéretik elolvasni, amit a vitalapra írtam!!!
--WikiSysop 2005. november 14., 13:19 (CET)

Történeti modul

• 1851 október: Paul Julius Reuter,német emigráns megalapítja irodáját Londonban. Ez a későbbi Reuters hírügynökség elődje. Reuters

• 1880 : Egyesy Géza és Maszák Hugó megalapítja a Magyar Távirati Irodát (MTI)

• 1907: megalapítják a United Press International (UPI) hírügynökséget. Székhelye Washington DC-ben van, de fenntart irodákat világszerte ( Hong Kong, London, Santiago, Szöul, Tokyo, stb.). UPI

• 1994: fiatal újságírók megalapítják a HavariaPress hírügynökséget. Elegük volt abból, hogy kizárólag a hatóság közleményeibol tájékozódjanak. A HavariaPress jelen van az összes nagyobb buntény, tuz- vagy baleset helyszínén. HavariaPress

• 1996 december 26.: a Nemzeti Hírügynökségi Törvény kihirdetése(1996. évi CXXVII. sz. törvény).A hírügynökségi törvényt "az Országgyûlés a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, a tájékoztatás függetlensége, kiegyensúlyozottsága és tárgyilagossága érdekében" alkotta meg. Általános rendelkezések (1. § ):

1. A nemzeti hírügynökség - e törvény keretei között - önállóan határozza meg a hírügynökségi tevékenység tartalmát, és ezért felelősséggel tartozik.
2. A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, gyorsnak, hitelesnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
3. A nemzeti hírügynökség köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat. MUOSZ

• 1997. július 15. óta az MTI újra részvénytársasági formában dolgozik, jelenlegi működési kereteit a 1996. évi CXXVII. sz. törvény adja meg.A hírügynökségi törvény alapján a Magyar Távirati Iroda Rt.-nek az alábbi közszolgálati feladatokat kell ellátnia:

1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,
2. Biztosítja a hozzáférhetõséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelõ érvényesítéséhez,
3. Közremûködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekû közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történõ továbbításában,
4. Rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a Parlamentben képviselettel rendelkezõ pártok Országgyûléssel összefüggõ tevékenységérõl, és a Kormány tevékenységérõl, az ezzel összefüggõ hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,
5. Rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekrõl és az ország életének fõbb folyamatairól,
6. Rendszeresen és tényszerûen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élõ magyarság életérõl, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,
7. Rendszeres és tényszerû tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életérõl,
8. Választási idõszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,
9. Rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,
10. A tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentõségû eredeti dokumentumok tartós megõrzésérõl és védelmérõl archívumában gondoskodik, azokat szakszerûen összegyûjti, tárolja, gondozza, és az azokhoz való hozzáférhetõségét biztosítja,
11. Részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

• 2005: A hírügynökség (más szóval hírszolgálat, régies kifejezéssel távirati iroda) kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A hírügyökségek között a verseny azért folyik, hogy egy adott ügynökség a leghamarabb közölje a hírt. A hírügynökség helyi és külföldi tudósítókkal dolgozik, akik lényegében hírügynökségi újságírók, azaz azokról a belföldi vonatkozású eseményekről tudósítanak, amelyek hírnek számítanak. Ők tehát hírforrásokkal dolgoznak, és ilyen értelemben bárki lehet hírforrás, felhívhatja a hírügynökséget azzal, hogy közölje, mi történik a környezetében. Ebből a hírügynökség saját belátása szerint készít vagy nem készít hírt vagy tudósítást, de nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem (több nyelvre való fordítás után) exportra is. A hírügynökségek vevői többnyire előfizetéses alapon kapják a híreket, a gyors híreket telexen és rádión, a lassabb híreket nyomtatott kiadványokban. A hírügynökségi újságírói munka annyiban hasonlít a lexikonszerkesztéshez, hogy a szöveg lényegét a számokhoz, nevekhez, rangokhoz köthető tények összegyűjtése adja. Következésképpen az ezekbe becsúszó hibák a legkényesebbek, azok (nevek, számok, rangok) elírásából szokott botrány lenni. A hírügynökség kapcsolatban áll a világ más hírügynökségeivel, hogy tőlük begyűjtse azt, amit hírszerkesztői a közönség szempontjából fontosnak tartanak, és ismét csak fordítás után ezeket a híreket saját kiadványaiban és terjesztési hálózatán keresztül megjelenteti. Van olyan vélemény is, hogy a hírügynökség valójában félkatonai szervezet, hiszen a hírek áramlásának kontrollálása minden hatalom alapérdeke és privilégiuma. Az elnevezése és funkciója is csak kissé tér el a hírszerzésétől.

forrás

Ontológiai modul

• ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...