Céltalanság tétele

Angol megnevezés: ...

Tartalomjegyzék

Mint látható - a felsorolt számtalan antagonizmus miatt - sem az általános emberi cselekvésnek, vagyis a döntéshozatalnak nem lehet a helyességét mérni, sem ezen belül az ember által alkotott modellek helyességét nem lehet érdemlegesen meghatározni. Ezért az informatikától, az információs rendszerektõl nem várhatunk csodákat. Csak jól körülhatárolt problémáknál lehet biztosítani azt, hogy az adatok tudományos igényû feldolgozása jobb helyzetet teremt, mint ha lemondunk ezek alkalmazásáról.

Céltalanság tétele: a kutatócsoport saját, nagy esetszám alapján levezetett, elméletileg igazolt tézise, mely kijelöli a kutatási eredmények értelmezési intervallumát. Eszerint ideális célfüggvény nincs, a kérdés csak az, milyen mértékben és módon lehet maximalizálni két modell közül a következő x éles alkalmazásban utólag igazolhatóan jobb modell kiválasztani tudását?

Az emberi szakértők durva leértékelődésének problémája az informatika céltalanság tételében lelhető fel még határozott megfogalmazásban. A céltalanság tétele szerint a modellezők és a megrendelőik nem tudják - célfüggvény hiányában - eldönteni, hogy a nem hibátlan modellek közül melyik a jobb. Márpedig hibátlan modell nincs, vagyis a több-kevesebb hibával rendelkező modellek közül kellene tudni a legperspektivikusabbat kiválasztani, mely a közeljövőben valóban a legjobb előrejelzéseket képes majd szállítani. A kérdőív eredményeiből következően érdemes az oktatás-nevelés során célzottan rámutatni arra, hogy a tökéletesség hiányában is kell rangsorolni, úgy a szakértőket, mint az modelleket.

Hogy honnan származnak az előrejelzések, arra a alábbi pontok keresik a választ.