Mobile computing

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink

i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására.

• Néhány mérföldkő:
  • 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal –
  • 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).
  • Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.”
  • Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához.
  • 1875. június 2-án a fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni.
  • Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió.
• 20. században mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton.
• Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között.
• Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta.
• A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik.
• A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet).
• A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is.
• Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.

Ontológiai modul

• ...

Definíciós modul

• Hozzáférés-mobilitás:
  • A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.

• Távoli hozzáférés:
  • Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.
  • Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.
  • A távoli kapcsolat biztonságos:
    • Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógép minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...