Chartizmus

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1999: "A munkásszervezetek éltek az angol parlamentarizmusban rejlô lehetôségekkel. Küzdelmet indítottak a szavazati jog megszerzéséért. 1836-ban önálló alkotmányjavaslattal, charter-rel léptek föl. A kibontakozó tömegmozgalmat chartizmusnak nevezték.[[1]]
• 2002: "Az angol munkásság első szervezett forradalmi mozgalma a múlt század harmincas-negyvenes éveiben. Nevét a mozgalmat elindító People's Charter ('a nép chartája') c. kiáltványról kapta. Görög eredetű latin szó, a. m. 'papír', rokona a kártya. Történelmi fogalom." [[2]]
• 2003: "Az a hosszú politikai és társadalmi küzdelem melyet az angol munkás néposztály a vagyont, törvényhozást és adóztatást kezükben tartó földbirtokosok és tőkések ellen folytatott." [[3]]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Forradalom
  • Szemléletváltozás
  • Fellendülés
  • Demográfiai robbanás
  • Géprombolás
• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Teremlésirányítás
  • Automatizáció
  • Szabály
  • Választójog
• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Kiáltvány
  • Charta
  • Mozgalom

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Nincs ellentmondás

Definíciós modul

• Angliában a XIX. században kialakult a chartizmus. Megalkottak egy új tőrvényjavaslatot, a chartát, amit tőbb millióan aláírtak, de végűl lehanyatlott a mozgalom. Egyre erősődtek viszont a szakszervezetek (trade-unionok) a szigetországban, amik a munkásság helyzetén akartak javítani.

Tesztkérdések modul

• Mely 6 pontoból állt az 1838-ban megszerkesztett az úgynevezett nép chartája (the People's Charter)?
  • 1. általános szavazatjog minden 21-ik életévét elért férfiu részére
  • 2. titkos szavazás
  • 3. évenkinti egyetemes parlamentek
  • 4. ugy az aktiv mint a passziv választási cenzus eltörlése
  • 5. lélekszám szerinti választókerületek alakítandók
  • 6. a képviselők fizetést huzzanak

Ajánlott irodalmak modulja

• Berend T. Iván-Ránki György: Európa gazdasága a 19. Században [[4]]
• E. Friedell: Az újkori Európa története V. Romantika és liberalizmus [[5]]
• M. Roberts: Az ipari forradalom és a liberalizmus kora [[6]]