Hipertext

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1945

A hipertext pályafutásának kezdetét 1945-re teszik, (az ötlet, hogy olyan rendszert alkossanak, amely megengedi az olvasónak, hogy a dokumentumokban különbözõ, nemlineáris utakat járjon be, 1945-tõl származik. 1945-ben egy Vannevar Bush nevû mérnök javasolta a memex bevezetését, egyfajta adat-bázisnyilvántartó gép bevezetését. [1]). Fejlesztése már a 60-as években megindult, de igazán csak a 80-as években kapott nagyobb lendületet és publicitást. A hipertext elvének felismerése ugyanis nem volt elegendő. [2]

A hipertext prófétájaként aposztrofált Vannevar Bush Roosevelt elnök tudományos tanácsadójaként közvetlenül a második világháború után, 1945 júliusában publikálta az Út az új gondolkodás felé című tanulmányát, s ezzel gyakorlatilag lefektette a hipertext koncepciójának alapjait.

[3]

• 1965

A hipertext kifejezést először Theodor H. Nelson, Vannevar Bush, a digitális környezetben alkalmazott hipertextuális módszer atyjának tanítványa használta, 1965-ben. A hipertextuális, hipermediális tartalmak megjeleníthetőségének lehetőségeivel, módszerével már e fogalmak megjelenése előtt számos író, filozófus és kutató foglalkozott, mint pl. Jorge Luis Borges, Roland Barthes, Jacques Derrida, Michel Foucault és mások.[4]

• 1965

A hipertext kifejezést (és a szerkezetet) eredetileg Ted Nelson ötlötte ki még 1965-ben. Elõrevetítette a Xanadu, azaz egy globális hipertextes rendszer létrejöttét, amelyhez a felhasználók majd dokumentumokat csatolnak. Egy cég el is kezdte ennek megvalósítását, de 1992-ben leállt a fejlesztéssel. Ugyanabban az évben azonban a CERN megjelentette a World Wide Webhálózatot létrehozószoftverét. [5]

• 1981

A hipertext fogalom bevezetését a vizionárius Ted Nelsonnak tulajdonítják, aki egy 1981-ben megjelent könyvében írta le a Xanadu rendszert, mely lehetõvé tette a hipertext létrehozását.

• 1987

Az elsõ hipertext applikáció 1987-bõl származik: a Mac-en futó HyperCard. [6])

Ontológiai modul

• "Ez egy" kapcsolattípus
• "Van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus

1. dinamikus hipertext
2. statikus hipertext
3. potenciális hipertext
4. kooperatív hipertext
5. kollázs hipertext

• "A szócikk része valaminek (a szócikkel egyenragú fogalom) kapcsolattípus

1. hipermédia

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A hipertext szerkezete nem felel meg minden dokumentum elvárásának, hiszen például egy regényt sorfolytonosan kell olvasnunk ahhoz, hogy a történetet követni tudjuk. A hipertext fõbb alkalmazási területei a szótárak, referencia kézikönyvek, illetve lexikonok. [7]

• ...eredetileg csak elektronikusan megjelentetett szövegekre vonatkozott, de később észrevették, hogy egyes nyomtatott szövegek is hiperszövegként viselkednek (gondoljunk a lábjegyzetekre, a tartalomjegyzékre, a hivatkozásokra, stb.). Mások a nyelv referenciális természetére hivatkozva azt állítják, hogy minden szöveg hiperszöveg, a „hiperugrás, a "kattintás" mindig is létezett, virtuálisan, a mai virtuális térnél is virtuálisabb módon, pusztán az elménkben.” Csakhogy a számítógépes hiperszövegnek van egy hátránya az elmével szemben: egy pontból egyszerre csak egy pontba tud mutatni. A hiperugrásokkal összekötött pontok egy vonalat adnak ki; a hipertext ezek szerint nagyon is lineáris. [8]

Definíciós modul

• A hagyományos szöveg lineárisan elrendezett egységekbõl tevõdik össze egyrétegû, kétdimenziós fizikai szerkezetben. Van kezdete, közepe és vége. Az olvasó szóról szóra, mondatról mondatra lineárisan haladva ismeri meg a szöveget. Ez a szerkezeti felépítés jellemzõ továbbá a film- és hangszalagokra. A hipertext kifejezés a számítógép monitorán megjelenõ, különlegesen szervezett szöveget jelenti. Ennek a szövegnek a megjelenése elsõ ránézésre megegyezik a hagyományos szövegek megjelenésével. Viszont a hipertext szöveg bizonyos elemei mögött más hasonló szövegeket tudunk elérni. A kapcsolatok általában más színnel vagy formával hívják fel magukra a figyelmet, ezeket a kapcsolókat aktiválva juthatunk el más szövegekhez, melyeknek a tartalmára a kapcsoló szövegelem utal. Így a szövegek komplex hálózatát lehet felépíteni. A kapcsolódó szövegek bárhol lehetnek: számítógépünk valamelyik háttértárolóján, CD-ROM-on, vagy akár egy másik, a világ bármely részén lévõ számítógépen. Az elsõdleges szöveg nem más mint egy bejárat egy potenciálisan végtelen információ halmazba, melynek a bejárása során folyamatosan lehetõségünk nyílik arra, hogy magunk válasszuk meg továbbhaladásunk irányát. [9]

• Olyan szöveges dokumentum, amely úgynevezett linkeket, más (hipertext) dokumentumokra mutató kapcsolódási helyeket tartalmaz. Ezáltal több dokumentum egybefûzhetõ, és olyan érzetet kelt, mintha egyetlen szöveget olvasnánk. A linkek segítségével hierarchikusan rendezhetjük a szöveget (képeket).[10]

• Olyan (számítógépes) szöveg, melynek egyes pontjairól mutatók (link) vannak a szöveg más pontjaira, vagy más szövegekre. A felhasználó e mutatók segítségével tetszőleges sorrendben haladhat az olvasással. [11]

• A számítógép forradalmi változást hozott az információk továbbításában. Ennek egyik lényeges összetevője a hipertext létrejötte, amely az adatok, szövegek olyan osztályozási, tárolási módját teszi lehetővé, amely asszociációs technikájával leginkább az emberi agy működéséhez hasonlítható. [12]

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...