Példa:WAM:Önártalom
Tartalomjegyzék
- 1 Az alkalmazás/megoldás címe
- 2 A forrásdokumentum URL-je
- 3 A KÉRDÉS-re adható válaszok
- 4 A KÉRDÉS által érintett célcsoportok
- 5 A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 6 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 7 A vizsgált kombinatorikai tér mérete
- 8 A vizsgált jelenségek térbeli kötődései
- 9 A vizsgált jelenség időbeli kötődései
- 10 A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése
- 11 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
- 12 Feltárt pontatlanságok
Az alkalmazás/megoldás címe
WAM rendszerben vizsgálva a kérdést: Mekkora lesz a szándékos önártalom jövőbeli értéke? Egy évre előrejelezve mennyi a várható változás?
A forrásdokumentum URL-je
A példatár-elem az alábbi dokumentum alapján készült: http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=.....
A KÉRDÉS-re adható válaszok
A WAM alapvetően bináris kérdések (pl. növekedés/csökkenés) megválaszolására lett kialakítva. Ennek ellenére minimális kiegészítéssel alkalmas arra is, hogy a tetszőleges skálán ábrázolt, becsült adatokból a vizsgált jelenség értelmezési intervallumába transzformáljuk az előrejelzéseket, vagyis képessé váljunk a numerikus becslésre. Jelen feladat alapján növekedés várható a következő évben (2005) a szándékos önártalomban. A háttérben három lehetséges megoldás áll, az egyik szerint a várható növekedés 30 fő/év lesz, ami reálisnak tűnik az eddigi adadtok alapján, ezért mint elemző, én ezt a megoldást tartom jónak. A másik megoldás szerint 2 fővel lesz több az önártalmasok száma, viszont a harmadik megoldás az igazán érdekes, miszerint 351 fővel több ember lesz, aki szándékos önártalomban fog elhunyni. Ha még mélyebb, részletesebb vizsgálatokat végeznénk, ami ezt a növekedést tartaná a legesélyesebbnek, akkor mindenképpen meg kellene akadályoznunk (valós előlrejelzési helyzetben) ezt a nagy mértékű növekedést, hiszen ez az arány növelheti a rákövetkező évben lévő arányt is. Ha mégsem történik ekkora növekedés, akkor a megakadályozásra használt ráfordításunk vesztek el, bekövetkezés estén viszon sok ember életét menthetjük meg, ami akár a várható 30 fős növekedésre is lecsökkenthető.
A KÉRDÉS által érintett célcsoportok
A célcsoportok a szándékos önártalomta hajlamos emberek, és családtagjaik, ill. a prevencióban érintett szervezetek, intézmények.
A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A vizsgálat során kiderülhet, hogy a jövő évben mennyivel fog változni a szándékos önártalom. Ez pedig a prevenció mértékét határozhatja meg.
A válaszokat befolyásoló tényezők
24 tényező figyelembevételével állapítottam meg a szándékos önártalom 2005. évi előrejelzését, ezek (fő/év):
- rosszindulatú daganatok (egy, két, három évvel korábban)
- heveny szívizom- elhalás (egy, két, három évvel korábban)
- egyéb ischaemiás szívbetegség (egy, két, három évvel korábban)
- agyér- betegség (egy, két, három évvel korábban)
- hörghurut tüdőtágulat és asztma (egy, két, három évvel korábban)
- máj- betegségek (egy, két, három évvel korábban)
- motorosjármű- balesetek (egy, két, három évvel korábban)
- szándékos önártalom (egy, két, három évvel korábban)
A vizsgált kombinatorikai tér mérete
A WAM esetében egy induktív szakértői rendszer áll a háttérben. 24 bemeneti jel 2-2 opciója esetén 2^24 variáció állhat elő. Az extrapolációt és interpolációt a hibridizáció, vagyis a variációk egyes elemeinek súlyozása (előjele) biztosítja.
A vizsgált jelenségek térbeli kötődései
A vizsgálat, felmérés egész Magyarországot lefedi, így mutatja országunk ezen betegségeinek eddigi alakulását.
A vizsgált jelenség időbeli kötődései
A tényadatok 1990-2004-ig mutatják a változásokat a különböző betegségeken belül.
A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése
A feladat átmeneti megoldásnak tekinthető, a kombinatorikai tér nem teljes, de több, mint jelképes, hiszen eléggé kevés adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy bárki ki merje választani ezek alapján a 351 fős növekedést és az azzal járó felelősséget. A WAM feladatok valódi kihívása abban áll, vajon a tetszőlegesen sok közel azonosan helyes megoldás közül, melyek jövőképei (különosen numerikusan) nagy mértékben szórhatnak, melyet tekinthetjük a leghelyessebbnek. Jelen esetben a tanulás és a teszt együttesen magas arányán túli értékelési szempontok lehetnek:
- A súlyok és előjelek alakulása nem lehet tetszőleges, hiszen ezek ok-okozatokat írnak le (ha küszöbérték feletti volt a májbetegségek száma 2 évvek ezelőtt, az feltehetően pozitívan hat az önártalom jövőbeli alakulására, pl. azáltal, hogy a kilátástalan fiziológiás, ill. az oda vezető lelki állapot ilyen formában kulminálhat.)
- A súlyok minél több esetben legyenek szélsőségesen alacsonyak és magasak, ahol a magas súlyok száma legyen kevesebb, mint az alacsony súlyoké. Ennek oka, hogy bár polifaktoriális jelenségről van szó, a heurisztikák egyszerűségének elismerése alapján mégis az a modell hitelesebb, ahol kevesebb aktív befolyásoló tényezővel vagyunk képesek előrejelezni, hiszen így a kombinatorikai tér jelentősen csökkenthető, ami az adott esetszám "reprezentativitását" növeli, s egyben a zajok kiszűrését támogatja.
- Amennyiben (vö. extrém várható növekedés bizonyítása) nem csak magára az önártalomra, hanem az ezt ok-okozati alapon meghatározó tényezőkre is előrejelzés készül, s ezek szintén több kiváltó tényező esetén önmagukban is növekedést valószínűsítenek, akkor konzisztensnek minősíthető a még soha elő nem fordult mértékű változás is.
- Minél egyszerűbb az egyedi hatások összevonását végző függvény, annál hitelesebb egy modell. Az additív és multiplikatív alapmodellek mellett pl. a medián, sinus jellegű összevonás a klasszikus polinom-hatás szinonímája.
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Feltárt pontatlanságok
Ha még pontosabb megoldást szeretnénk, részletesebb vizsgálatot, még több adatot kellene gyűjtenünk több évre visszamenőleg, amit még több betegségtől és más, akár lelki tényezőktől is függővé tehetnénk.