Feladatterv:Sertéstápok

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A seréstápok beltartalmi értékeinek és a termékek árainak összevetése, hasonlóságelemzés segítségével, majd ennek eredménye képpen meghatározni az optimális terméket a sertéstartók részére.

Leadott Excel-feladat

A feladat előtörténete

Az interneten is egyre több oldal foglalkozik a hazai sertéstartók romló helyzetével, amely abból következik, hogy a költségeik egyre jobban nőnek, a bevételeik pedig radikálisan csökkennek. A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a szakadékból kivezető út, a sertés előállítási költségeinek jelentős csökkentése, a termelési folyamat nyereségének növelése mellett. [1]

• A szakértőmnél is fennáll a veszélye annak, hogy abba hagyja tevékenységét.

• A sertéságazat nem tud kilépni az un. elszegényedési spirálból, az ágazatban lévő pénzhiány miatt. Így elmaradnak a karbantartások és fejlesztések, tehát versenyképtelenebbé válnak az üzemek, s végül felhagynak a termeléssel. [2]

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A választott szakértőm, mikor elkezdte a mezőgazdasági tevékenységét, az ár alapján döntötte el, hogy milyen tápot választ. Ez hosszú távon valószínűsíthető, hogy egyáltalán nem releváns döntés. A táp vásárlásakor megspórolt pénz, a töredéke se lehet annak az elvesztett profitnak, ami a rossz választásra vezethető vissza.

Dr.B.Oszkár egyetemi tanár, A sertésegészségügyi menedzsment gazdasági kérdései című előadásának témája a sertéstermelés költség- és jövedelemviszonyainak alakulása, valamint a takarmányok és a sertés felvásárlási árak alakulása hazánkban.[3]

Tehát a takarmányvásárlási költségek növekedése és a felvásárlási árak folyamatos csökkenése valóban egy kardinális problémája a hazai sertéságazatnak.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adott témában az adatgyűjtés három helyről történt.

• Az online forrás: [4]
• Helyi táp-termény értékesítő. A termékek árait és bizonyos összetevőit itt gyűjtöttem be.
• A szakértőm,akitől a még meg nem szerzett adatok gyűjtöttem be.
• a nevesített értékek összege kb. 85%-át teszi ki, ami már reprenzentatív.

Dátum: 2007. február, Státusz: közhasznú

A feladat által érintett célcsoportok

A termékválasztás során elsősorban a gyártók, akik így egymásról is informálódhatnak, másrészt a nagyüzemi gazdaságok, de a kistermelők és az egyéni gazdaságoknak is hasznos lehet.

• A sertést tartó nagyobb gazdaságok létszáma viszonylag stabil, átlagosan 600 nagyüzemi gazdaság található Magyarországon[5] és még több ezer kistermelő.
• Tehát ezen a piacon évente több milliárd forintos kiadás a gazdálkodóknak.
• Termékvásárlás szempontjából a nagyüzemi gazdaságok tekinthetők a legfőbb célcsoportnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az általam megkérdezett sertéstartó éves szinten kb. 800.000ft-ot költ tápok vásárlására. A megfelelő körültekintéssel kiválasztott terméknél tehát a két fő feltétel a lehető legalacsonyabb ár mellett, a minél magasabb beltartalom.

Ehhez azt a takarmánykeverőt kell választania, amelyik a legolcsóbban jut olyan komponensekhez, melyekből a drága konkurencia rel. keveset kínál, s ez az áraiban is megnyilvánul. Ha a termelő ez alapján választ, akkor remélhetőleg kevesebb pénzből tud kinyerni nagyobb termelékenységet.

Tehát gazdálkodása relatíve olcsóbb lesz, így nő a jövedelemtermelő képessége.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A takarmányokról az alábbi beltartalmi adatok állnak rendelkezésre:

• Nyersfehérje (g/100g maximalizálandó)
• Nyerszsír (g/100g maximalizálandó)
• Nyersrost (g/100g maximalizálandó)
• Hamu (g/100g maximalizálandó)
• Lizin (g/100g maximalizálandó)
• Foszfor (g/100g maximalizálandó)
• E-vitamin (g/100g maximalizálandó)
• Metionin (g/100g maximalizálandó)
• Nátrium (g/100g maximalizálandó)
• Kálcium (g/100g maximalizálandó)
• Met+Ciszti (g/100g maximalizálandó)
• Nedvesség (g/100g maximalizálandó)
• Ár (Ft/zsák minimalizálandó)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Az meta-adatbázisba történő adatgyűjtés egy-értékoszlopos és egy-attribútumoszlopos struktúrában készült.

• A pivot-tábla készítése ellenőrzési céllal készült, hogy a metaadatbázisban nincsenek-e átfedések az objektumok között, és hogy adatelírás nem következett-e be.

• A feladat megoldása során sem hozamfüggvények, sem optimum értékek nem álltak rendelkezésemre.
• A hasonlóságelemzési feladatomban Y tényezőként az ár került kijelölésre.
• Az objektumokra KO-kritériumot nem fogalmaztam meg, mert ennek az ágazatnak szinte az összes szereplőjét akartam egymáshoz hasonlítani, és ezáltal meghozni a legjobb döntést.

• Egyes objektumokat kizárni az alábbi szempontok alapján lehetett volna:
  • Speciális összetétel megkövetelése
  • Az árak alapján történő kizárással

*A vizsgált attribútumok: Tízenhárom befolyásoló tényezővel alakítottam ki a feladatot, ezek a következők:

Nedvesség, Nyers fehérje, Nyers zsír, Nyers rost, Nyers hamu, Kalcium, Lizin, Met+Ciszti, Metionin, Nátrium, Foszfor, E-vitamin, Ár (Ft / zsák)

*A vizsgált objektumok: Hat objektummal dolgoztam a feladat során, melyek szinte a magyarországi piacot teljesen lefedik.

Ezek a következők:

• Purina,
• Lean pro,
• Opti pro,
• Ecomix,
• ISV pannon,
• Sano premix,

• Az attribútumonkénti rangsorolás lényege, hogy egy szám a nagysága alapján hanyadik egy adott, -jelen esetben egy attribútum- oszlopban.

Az attribútumok utolsó soraiba nullákat helyeztem el, ezzel jelezve azt a tényt, hogy "minél több, annál jobb". A rangsorolás az alapadatok szerint történik. A rangsor tábla utolsó oszlopába beillesztett SZUM függvény már kissé rávilágít arra, hogy melyik lehet az a termék, amely leginkább megfelel igényeinknek. (Minél kisebb a SZUM értéke, annál inkább megfelel az igényeknek az adott termék.)

• A korlátozó feltételek: A solver "korlátozó feltételek" nevű részbe azt a követelményt kell megadnunk, hogy az adott lépcsőfok a következőnél nem lehet nagyobb, így az attribútumok nem kapnak "büntetőpontot". Elkészítése pl. a nyers fehérje nevű attribútum oszlopában/coco1 munkalap/: $B$26<=$B$25; $B$27<=$B$26; $B$28<=$B$27; $B$29<=$B$28 és így tovább...
• A célfüggvény:

Kiegészítő számítások:

• A Coco1 munkalap I15-ös cellája egy sorszám-függvény paramétere, és értéke azért 1, mert az adott attribútumtípusban ez az objektum rendelkezik a lenagyobb mennyiséggel.
• A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltam ki.

Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lesz elvárásainknak a leginkább megfelelő.

• Eredmények kiértékelése a valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével.
• A korreláció meghatározása az objektumonkénti rangsorszámok összege és a hozzá tartozó árak összevetésével történt / =KORREL(O3:O8;P15:P20) /
• Hibaösszeg (Négyzetösszeg) függvény készítése a solver futásához /=NÉGYZETÖSSZEG(Q35:Q40)
• A coco tábla oszlopainak az átlagai / =ÁTLAG(B33:B38) /
• Sorszám átlag alapján /=ÁTLAG(B33:B38)/ a coco tábla egyes attribútumainak átlagai alapján kiszámított sorszámok meghatározására.
• Érzékenység / =SZÓRÁS(B33:B38) / az egyes oszlopokban levő attribútumok szórása.
  • Sorszám érzékenység alapján / =SORSZÁM(B42;$B$42:$M$42) / a coco táblázat egyes oszlopainak értékelése az érzékenység alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Az objektumok között nincs eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.

A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő a legolcsóbb terméket preferálta.

A szórás rel. nagy egyes attribútumoknál, pedig a különbség közöttük elenyésző. Ezt a kérdést még részletesebben megvizsgálom a továbbiakban.

• A nagy szórás egyik forrása a takarmánykeverők eltérő beszerzési ára lehet.

• A coco1 munkalap coco táblázatának negyedik sorában található objektum Lizin nevű attribútuma(G 38) kimagaslóan nagy értéket tartalmaz, tehát ez az összetevő relatíve sokba került, pedig az eltérés nagysága csekély a többi termékhez képest. Ennek oka lehet az adott takarmánykeverő magas beszerzési költsége.

• A szakértőm prognózisa az volt, hogy a "drágább biztos jobb". Ez a hipotézis nem állta meg a helyét, mert a coco elemzés szerint a piacon az adott termékek jól vannak beárazva, hisz amely termék drágább, abban az összetevők nagysága is több, amelyik pedig olcsóbb, ott ugyan olyan mértékben tartalmaz kevesebbet az összetevőkből.

• Mivel a modell "hibátlan" volt, ezért érzékenységvizsgálatot végeztem a coco2 munkalapon, melynek keretében a lépcsők számát négyre redukáltam. A solver első lefuttatása után már láthatóvá vált, hogy az eredmény ugyan az, nevezetesen a termékek ár-összetétel arányai kiegyenlítettek.

• Az coco1 munkalapon levő elemzés kimutatja, hogy a takarmányok árát nagyban befolyásoló tényezők a foszfor, kalcium, lizin, és a nedvességtartalom. Kevésbé befolyásoló tényezők az e-vitamin, hamu, met+ciszi. A lizin-ben pár százalékos különbség van az értékek között, mégis több, mint a háromszorosának számítja a takarmány árába.

• Az online eredményekben eltérést figyelhetünk meg a takarmányok értékelését illetően. Ennek okai lehetnek, hogy míg az online elemzés a hamut, kalciumot, met+ciszti-t és a nyers zsírt zajnak tekintette, addig az Excel-es megoldás a metionint és a nyers rostot.

Még kiváltó ok lehet, hogy az online alkalmazás a nyers rostnak, nyers fehérjének, a lizinnek, és a foszfornak tulajdonít nagyobb fontosságot az árat alakító tényezők között.

• Az online megoldásban található több innovatív tulajdonság is. Ilyen az e-vitamin, foszfor, lizin, nyers fehérje és a nyers rost.

• A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek, mely szerint a termékek árai és összetételei egyensúlyban vannak egymással.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Véleményem szerint az ágazat minden szereplője választhatja azt a terméket(az összevetésben szereplők közül), amelyiket idáig is használta, hisz az elemzés szerint nincs rossz választás.

Kezdő gazdálkodóknak azt tanácsolom, hogy próbáljanak ki minél több terméket és azután döntsenek csak egy adott márka mellett.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Az összes komponens alapján történő összevetés felesleges költségtétel, mert ezen a vonalon elindulva nem lehet "győztes(eke)t" kihozni.

Helyette, hozamfüggvény segítségével, és a redukált komponensszámmal készülő hasonlóságelemzéssel feltehetőleg már megbízhatóbb, életszerűbb eredményre jutnánk.

Bár a hozamfüggvény nagyobb költségtétel, mint az attribútumok adatainak beszerzése, de előre láthatólag rentábilis.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

HA az E-vitamin > 1.5, a Foszfor <0.65, a Hamu >13.45, a Kalcium 1.05 és 2.455 között van, a Lizin > 3.15, Met+Ciszti < 0.9, Nátrium > 0.8, Nedvesség < 13.6, Nyers fehérje 15.35 és 25.95 között van, és a Nyers zsír > 3.9, akkor az Y ideális értéke 3505.6 forint lesz.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

PPT

Kommentárok

A coco2 munkalap csak a PPT-ben látható!