Feladatterv:Erdőgazdálkodás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Európai Uniós országok erdőgazdálkodásban elért hozzáadott érték teljesítményének összehasonlítása COCO módszer alkalmazásával, erdőgazdálkodók tájékoztatása és támogatása céljából.

A feladat előtörténete

Mindenképpen fontos azzal kezdeni, hogy az 1989/90-es rendszerváltás - ahogy sok más ágazatot - az erdészeti ágazatot is jelentős mértékben érintette. Elsősorban a tulajdonviszonyok változását kell kiemelni, mely folyamat során az összes erdőterületnek csaknem 40 %-a került magántulajdonba. Továbbá 1996-ban megszületett az új erdőtörvény, az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, amely már az Európai Uniós csatlakozást figyelembe véve készült el. Az ország erdősültségével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemzetközi összehasonlításban még alacsonynak mondható. Az EU-15 országait tekintve az erdősültség 35,1 %-os, míg ugyanez a mutató Magyarországon csak 19-20 % körüli.[1][2] Tehát mindenképpen fontos a magyarországi erdőterületek hatékony és megfelelő módon történő növelése. Emellett az erdőgazdálkodásnak fontos szerepe lehet egy országban, kezdve az erdő kedvező környezetre gyakorolt hatásaitól, a munkahelyteremtésen keresztül, a haszonszerzésen át, a szülőföldön maradásig.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az Európai Unió jelentős mértékben támogatja az erdészeti ágazatot, mely támogatások a vidékfejlesztési intézkedések keretében történik. Mind a 2004-2006-os időszakra szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, mind az idén indult Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv egyik fő támogatási céljaként a mezőgazdasági területek erdősítése jelent és jelenik meg.[3] Így új erdőgazdálkodók jelenek meg, mely személyek tájékoztatása és támogatása rendkívül fontos. Továbbá fontos kiemelni, hogy hazánkban jelentős erdőterületekkel rendelkeznek működésképtelen gazdálkodói körök, bár az alábbi területek 2001 és 2005 között folyamatosan csökkentek, de még így is jelentős (2005: 227 ezer hektár).[4] Ezért ezen gazdálkodók támogatása is mindenképpen szükséges.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során felhasznált adatok teljes egészében UNECE által erdőgazdálkodás kapcsán interneten közzé tett kiadványaiból állítottam össze [5][6] a 2000-es évre vonatkozóan. A választásom azért esett erre az évre, mivel a rendelkezésemre álló lehetőségek ezen legkorábbi évre biztosítottak adatokat. Az adatgyűjtés során Luxemburg esetében nem állt rendelkezésemre adat.

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportként az erdőgazdálkodók jelennének meg, akik így hasznos információkhoz juthatnak különböző országok erdőgazdálkodási teljesítményéről. A hasonlóságelemzés alapján fény derül arra, hogy mely országok gazdálkodása megfelelő a választott mutatók függvényében.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálatok alapján (elvileg) megállapítható, melyik EU-s tagállam erdőgazdálkodása működik a legjobban, leghatékonyabban. Ennek eredményeként jó példaként felhasználhatók az adott országban alkalmazott erdőgazdálkodási technikák (a választott mutatók tartalmától föggően). Így azon erdőgazdálkodók, akik minél jobb gazdálkodást kívánnak folytatni, nem kell több ország módszereit áttanulmányozniuk.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Erdőterület (ha): fával borított területek nagysága

Élőfakészlet (m3): állományokat alkotó élő fák összes föld feletti bruttó fatérfogata

Bruttó fakitermelés (m3): egy év alatt kitermelt összes faanyag térfogata

Erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma (fő)

Erdőgazdálkodás hozzáadott értéke (US dollár)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektum: 24 Európai Uniós tagállam (összes jelenlegi tagállam, kivéve Ciprus, Málta és Luxemburg) Attribútumok: erdőterület, élőfakészlet, bruttó fakitermelés, erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma, erdőgazdálkodás hozzáadott értéke

2. Metaadatbázis elkészítése

3. Pivot kimutatás készítés

4. Y érték: Erdőgazdálkodás hozzáadott értéke X értékek: erdőterület, élőfakészlet, bruttó fakitermelés, erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma

5. Rangsorolások: összes X érték rangsor iránya 0

6. Solver alkalmazása a becslések előállítására

7. Becslés és az eredeti adatok közti eltérések alapján a következtetések levonása