Feladatterv:Erdőgazdálkodás

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Európai Uniós országok erdőgazdálkodásban elért hozzáadott érték teljesítményének összehasonlítása COCO módszer alkalmazásával, erdőgazdálkodók tájékoztatása és támogatása céljából.

XLS

A feladat előtörténete

Mindenképpen fontos azzal kezdeni, hogy az 1989/90-es rendszerváltás - ahogy sok más ágazatot - az erdészeti ágazatot is jelentős mértékben érintette. Elsősorban a tulajdonviszonyok változását kell kiemelni, mely folyamat során az összes erdőterületnek csaknem 40 %-a került magántulajdonba. Továbbá 1996-ban megszületett az új erdőtörvény, az 1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről, amely már az Európai Uniós csatlakozást figyelembe véve készült el. Az ország erdősültségével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nemzetközi összehasonlításban még alacsonynak mondható. Az EU-15 országait tekintve az erdősültség 35,1 %-os, míg ugyanez a mutató Magyarországon csak 19-20 % körüli.[1][2] Tehát mindenképpen fontos a magyarországi erdőterületek hatékony és megfelelő módon történő növelése. Emellett az erdőgazdálkodásnak fontos szerepe lehet egy országban, kezdve az erdő kedvező környezetre gyakorolt hatásaitól, a munkahelyteremtésen keresztül, a haszonszerzésen át, a szülőföldön maradásig.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az Európai Unió jelentős mértékben támogatja az erdészeti ágazatot, mely támogatások a vidékfejlesztési intézkedések keretében történik. Mind a 2004-2006-os időszakra szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, mind az idén indult Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv egyik fő támogatási céljaként a mezőgazdasági területek erdősítése jelent és jelenik meg.[3] Így új erdőgazdálkodók jelenek meg, mely személyek tájékoztatása és támogatása rendkívül fontos. Továbbá fontos kiemelni, hogy hazánkban jelentős erdőterületekkel rendelkeznek működésképtelen gazdálkodói körök, bár az alábbi területek 2001 és 2005 között folyamatosan csökkentek, de még így is jelentős (2005: 227 ezer hektár).[4] Ezért ezen gazdálkodók támogatása is mindenképpen szükséges.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálat során felhasznált adatok teljes egészében UNECE által erdőgazdálkodás kapcsán interneten közzé tett kiadványaiból állítottam össze [5][6] a 2000-es évre vonatkozóan. A választásom azért esett erre az évre, mivel a rendelkezésemre álló lehetőségek ezen legkorábbi évre biztosítottak adatokat. Az adatgyűjtés során Luxemburg esetében nem állt rendelkezésemre adat.

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportként az erdőgazdálkodók jelennének meg, akik így hasznos információkhoz juthatnak különböző országok erdőgazdálkodási teljesítményéről. A hasonlóságelemzés alapján fény derül arra, hogy mely országok gazdálkodása megfelelő a választott mutatók függvényében.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálatok alapján elviekben megállapítható, melyik EU-s tagállam erdőgazdálkodása működött a legjobban, leghatékonyabban. Ennek eredményeként jó példaként felhasználhatók az adott országban alkalmazott erdőgazdálkodási technikák a választott mutatók tartalmától függően.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Erdőterület (ha): fával borított területek nagysága

Élőfakészlet (m3): állományokat alkotó élő fák összes föld feletti bruttó fatérfogata

Bruttó fakitermelés (m3): egy év alatt kitermelt összes faanyag térfogata

Erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma (fő)

Erdőgazdálkodás hozzáadott értéke (US dollár)

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Objektum: 14 Európai Uniós tagállam (kivéve Luxemburg)

Attribútumok: erdőterület, élőfakészlet, bruttó fakitermelés, erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma, erdőgazdálkodás hozzáadott értéke

2. Metaadatbázis elkészítése

3. Pivot kimutatás készítés

4. Y érték: Erdőgazdálkodás hozzáadott értéke; X értékek: erdőterület, élőfakészlet, bruttó fakitermelés, erdőgazdálkodásban dolgozók létszáma

5. Rangsorolások: összes X érték rangsor iránya 0

6. Solver alkalmazása a becslések előállítására

7. Becslés és az eredeti adatok közti eltérések alapján a következtetések levonása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A vizsgálat alapján megállapítható, hogy az Európai Uniós tagállamok többségében az adott mutatók alapján reális hozzáadott értéket állítottak elő. Ezen országok közül is kiemelendő Finnország és Franciaország, ahol az eltérés nulla volt 2000-ben. Ezen elemzés alapján látható az is, hogy Görögország és Belgium a figyelembe vett mutatók alapján nagyobb hozzáadott érték előteremtésére lehetettek volna képesek, míg Hollandia és Dánia túlteljesítette a reálisnak vélt hozzáadott érték mennyiséget a vizsgált időszakban. A lépcsőket vizsgálva látható, hogy egyik mutató sem okoz zajt az elemzésben. Továbbá az erdőterület lépcsőit megvizsgálva kiemelendő az első lépcsőfok, mely után jelentős értékzuhanások figyelhetők meg. A solveres és az online megoldások eltérései egyetlen országnál (Görögország) mutat jelentős különbséget. Míg a solveres megoldásnál elviekben több hozzáadott érték előteremetésére lett volna képes addig az online megoldás alapján reális az előállított érték Görögországban.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgálat alapján elmondható, hogy az erdőgazdálkodók számára több pozitív példa is rendelkezésre áll a tekintetben, hogy mely országok erdészeti módszereit és pályázati munkáit tanulmányozzák. De ezen országok jellemzőinek figyelembe vétele konkrét esetben mindenképpen fontos, mely például a hasonló éghajlati és földrajzi viszonyok alapján megoldható.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az Európai Unióban nincs – a mezőgazdasághoz hasonló – közös erdészeti politika, de létezik egy közös irányelveket megtestesítő EU Erdészeti Stratégia, melyet a tagállamok alkalmaznak.[7] A vizsgálat elvileg ezen stratégia követését is alátámaszthatja, hiszen a tagállamok erdőgazdálkodása kiegyensúlyozottnak mondható a 2000-es évben.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A szakértői rendszer esetén egy új felhasználási lehetőség merül fel, mely során a frissen csatlakozott tagországok erdőgazdálkodási teljesítményét lehet egy újabb megközelítésben vizsgálni. A X (4 db) attribútumok megadásával a szakértői rendszer megadja azt a hozzáadott érték mennyiséget, ami reálisan elérhető lehet, ezen módszer alkalmazása alapján.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A feladat elvégzése során folytatott kutatásaim során nem találkoztam kapcsolódó, illetve konkurens megoldásokkal.

Kommentárok

A vizsgálattal kapcsolatban mindenképpen fontos megjegyezni és kiemelni, hogy a számok mögött, más és más természeti adottságú, birtokviszonyú (állami-magán), történelmi fejlődésű, hagyományú országok vannak, melyek figyelembe vétele is fontos.

A feladat megoldásához potenciálisan szükséges IT-kompetenciák

wiki-használat

metaadatbázis

kimutatás-varázslás

excel függvények

szakértői rendszerek

solver

autoszűrő

helyesírás-ellenőrzés

coco online

Ellenőrző kérdések

• Sikerült-e az elemzés célját megérteni?

Az elemzéssel arra tudok következtetni, hogy a magyarországi erdőgazdálkodók bátran vehetnek példát az EU tagországaimban folytatott gazdálkodásokról és módszerekről.

• Sikerült-e a szakértői rendszer lényegét és új felhasználási lehetőségét elismerni?

Az új fajta megközelítés lehet egy újabb lehetőség a frissen csatlakozott államok megfigyelésének.

• Sikerült-e az erdők és az erdőgazdálkodás fontosságát megérteni?

Mindenképpen fontos a környezetre gyakorolt kedvező hatásait kiemelni. Hiszen a materiális (mint faanyag) hasznánál még fontosabb. De természetesen a munkahelyteremtés és a haszonszerzés is fontos tényező.

• Sikerült-e a feladat előtörténete alapján megtudni, hogy mit kell hazánknak az elkövetkező 30-50 évben elérni?

Látható, hogy nemzetközi összehasonlításban az ország erdősültsége még nem teljesen megfelelő.

• Miért csak 15 tagállamot (kivéve Luxemburg) vesz figyelembe az elemzés?

Mivel 2000-ben az Európai Unió csak 15 tagállamból állt és így logikailag nem összekeverhető egyéb országokkal. Továbbá létezik egy EU Erdészeti Stratégia, melyet a tagállamok alkalmaznak is.

• Minek a rövidítése a MIAU-nak?

Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság

• A PIVOT táblázat alkalmas arra, hogy néhány kattintás alatt más és más megközelítésben és módon jelenítsen meg adatokat?

Igen

• Az autoszűrő alkalmas arra, hogy egy adott oszlopban csak egy adott szűrő feltételnek megfelelő értékek jelenjenek meg?

Igen

• A sorszám függvény egy keresési értéket, egy hivatkozási tartományt és a sorba rendezés irányultságát várja?

Igen

• A lépcsőket tartalmazó táblázatban, egy oszlopban szereplő azonos értékek zajt okozhatnak?

Igen

• Minden esetben zajnak minősül az ha lépcsőket tartalmazó táblázatban, egy oszlopban azonos értékek szerepelnek?

Nem

• A rangsor irányok meghatározása minden esetben egyértelmű?

Nem

• Mi a különbség az FKERES és VKERES függvény között?

Az FKERES a tábla bal szélső oszlopában keres értékeket, míg a VKERES a tábla felső sorában keres értékeket

• Készíthető szakértői rendszer az online COCO-ban?

Igen

• Az Excelben a Solver bővítmény automatikusan be van kapcsolva?

Nem

• Szükséges-e egy adott feladatnál a Solver többszöri lefuttatása?

Igen

• A solveres és az online COCO megoldások között lehet különbség?

Igen

• Mit jelenthet az ár egy adott IB-i munka esetén, illetve mint kell teljesítenie?

Információ az információról

Ráfordításokat fedeznie kell

Profitszerzés

Minőség-imázs

• Milyen eszközöket és függvényeket kell használni hasonlóságelemzés elkészítése során?

PIVOT táblázat készítés

SORSZÁM függvény

FKERES függvény

SZUM függvény

SZORZATÖSSZEG függvény

SOLVER

Autoszűrő

• Hol található az online COCO?

http://interm.gtk.gau.hu/lps/

• Található online tanagyag a miau.gau.hu oldalán?

Igen

• Van szakirodalmi katalógus a MIAU-Wiki-ben?

Igen

• Léteznek szövegbányászati programok?

Igen

• Napjainkra az IB elismert és fontos szakmává vált?

Igen

• Az információról elmondható, hogy üzleti értéket teremthet?

Igen

• Az online cocoban egy azonosítóhoz többször lehet adatokat feltölteni?

Nem célszerű

• Az online cocoba feltöltendő értékekben lehet tizedesvessző?

Nem

• Hány mezőből áll a PIVOT táblázat?

Négy

• A MIAU-WIKI munkatervei között szerepel mintafeladat?

Igen

• A MIAU-WIKI-ben a felhasználók hozzászólhatnak a mások munkaterveihez?

Igen