Feladatterv:Magyar kereskedelmi bankok benchmarkingja

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magyar kereskedelmi bankok benchmarkingja az adózási kötelezettségnek való elégtétel szempontjából

Célcsoport: Adóhatóság

XLS

A feladat előtörténete

Az általam érintett téma az adóhatóságok szempontjából folyamatosan megjelenő problémaként kezelendő. Rendszeres és részletes ellenőrzést igényel, hogy a különböző vállalkozások milyen mértékben tesznek eleget az adózási kötelezettségüknek. 2007. január 1-jén lépett hatályba az elvárt adóról szóló szabályozás, melynek célja, hogy a veszteséges vállalkozások is fizessenek társasági adót. A feladat előtörténetéhez tartozik továbbá, hogy eredményei segítségével fontos információkat szerezzek készülő szakdolgozatomhoz.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A magyarországi vállalkozások a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény értelmében 16%-os társasági adót[1] kötelesek befizetni. A társasági adó alapja az adózás előtti eredmény, figyelembe véve különböző ezt növelő, illetve csökkentő tételeket. Az ellenőrzések terén folyamatos szigorítások várhatók, melyek az elvárt adó[2] funkcióját veszik át.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A felhasznált adathalmazok közül a "Mérlegfőösszeg", a "Saját tőke" és az "Adózás előtti eredmény" primer adatok, melyek online forrásból származnak, de anonim módon kezeltek. A "Saját tőke aránya" a "Mérlegfőösszegből" és a "Saját tőkéből" származtatott (szekunder) adat. Az adatgyűjtés során tapasztalt legnagyobb nehézségnek az egységes, mindenre kiterjedő adathalmazok hiánya bizonyult.

A feladat által érintett célcsoportok

A probélmát egyrészt meg lehet közelíteni a kereskedelmi bankok oldaláról, másrészt az adóhatóságok oldaláról. Mivel a fenti megközelítések közül az utóbbi mellett köteleztem el magam, ezért a feladat által érintett célcsoportnak az adóhatóság tekinthető.

(Megj.: Mivel a pénzügyi szektor közteherviselésben betöltött szerepe több, mint érzékeny társadalmi kérdés, így egyes konkrét pénzintézetek, ill. tulajdonosi csoportok minősítése komoly politikai tényező lehet és nem elhanyagolható marketing értékkel bírhat...)

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A benchmarking módszertanának segítségével a feladat megoldásaként kapott eredmények alapján megállapíthatóvá válik, hogy a vizsgált pénzitézetek mekkora mértékben tesznek eleget adózási kötelezettségeiknek. Továbbá felbecsülhetővé válik az is, hogy a vizsgált mutatószámok tekintetében mekkorának kéne lennie annak az összegnek amely tőlük jogosan elvárható.

A válaszokat befolyásoló tényezők

'Mérlegfőösszeg' ( Md. Ft): azt jelzi, hogy a vállalkozás számára mekkora eszköz/forrás rendszer áll rendelkezésre. Rangsorolás szempontjából: minél nagyobb, annál pozitívabb helyezést jelent. Beszerezhetősége: a bankok honlapjairól letölthető éves jelentések

Saját tőke (Md. Ft): A vállakozás vagyonának azon része amely a tulajdonosok birtokában van. Rangsorolás szempontjából: minél nagyobb, annál jobb helyezést jelent. Beszerezhetősge: Éves beszámoló.

Saját tőke aránya (%): saját tőke/mérlegfőösszeg. Rangsorolás szerint: Minél nagyobb, annál jobb helyezés. Beszerezhetősége szerint: származtatható alapadatokból

Adózás előtti eredmény (Md. Ft.): Az adott év gazdasági teljesítményének tekinthető. Rangsorolása: nagyobb eredmény, jobb helyezés. Beszerezhetősége: Szintén az éves jelentésekből

Beszerezhetőség szempontjából és fontosság szempontjából azonos súlyúnak tekinthetők.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Első lépésként a vizsgálatban résztvevő objektumok, illetve a hozzájuk tartozó attribútumok meghatározása történt.

Objektumok: 15 kereskedelmi bank "A" -tól "O"-ig anonim módon jelölve, (ennyi bankról állt adat rendelkezésemre).

Attribútumok: Mérlegfőösszeg, saját tőke, saját tőke aránya, adózás előtti eredmény.

2. Az adatokból metaadatbázis készítése

3. Pivot tábla készítése

4. COCO feladat definiálása, Y érték: adózás előtti eredmény

5. Rangsorolások:

Mérlegfőösszeg: Minél nagyobb erőforrás kerettel rendelkezik egy vállalkozás, annál nagyobb eredményre legyen képes, ezáltal nagyobb adózási kötelezettség legyen tőle elvárható.

Saját tőke, Saját tőke aránya: Azon vállalkozások, melyek nagyobb saját tőkével rendelkeznek, illetve a saját tőke aránya nagyobb, könnyebben tesznek eleget az adózási kötelezettségnek, mint azok, akik idegen forrásból gazdálkodnak.

6. Solver segítségével történő becslés, a becsült és a tényadatok közötti eltérések értékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A magyarországi pénzintézetek benchmarkingja a coco módszertana segítségével történik. Az eredmények értelmezéséhez tehát a solver által létrehozott eredménytáblát kell megvizsgálnunk. A módszer lényege, hogy az objektumokhoz tartozó minőségi ismérvek értékeiből matematikai becslést készít, amely becsült értéket a tényadathoz viszonyítva értékes információhoz juthatunk.

Jelen esetben a vizsgált objektumok a magyarországi bankok, a hozzájuk tartozó ismérvek pedig: mérlegfőösszeg, saját tőke, saját tőke aránya. A táblázat azt mutatja meg, hogy az adott rendelkezésre álló mérlegfőösszeg, saját tőke, és saját tőke arány mellett az egyes pénzintézetek mekkora adózás előtt eredményt érnek el. A solver rámutat továbbá arra is, hogy ezen értékek alapján szerinte mennyinek kéne lennie az elért adózás előtti eredménynek. Ez azért érdekes, mivel a társasági adó egységesen 16%. Látható tehát, hogy a társasági adó mértéke csak az adózás előtti eredmény függvénye.

A konkrét eredmények elemzése értelmében, tehát ahol a tény és a becsült adatok között nincs (illetve minimális) különbség, ott elmondható, hogy az adott bankok hatékonyan működve jól teljesítenek, ezáltal az adózás mértéke is megfelelő. Ilyen bankok: A, B, G, N. Ahol az eltérés negatív, ott a solver szerint hatékonyabb működés mellett magasabb adózás előtti eredményt lehetne elérni. Ezen bankok: C, D, H, I, M. Fontos megjegyezni, hogy az egyes pénzintézetek más – más üzleti folyamatokkal, eltérő adottságok mellett működnek. Azon bankok, amelyek esetében pozitív eltérés tapasztalható túlteljesítésről beszélhetünk. Ilyen bankok: E, F, J, K, O.

Érdemes megvizsgálni a kiugró értékeket. Több banknál elmondható, hogy a becsült és tényadatok között nincs eltérés, ám meg kell említeni, hogy „ A ” bank esetében a tényadatok szerint az elért adózás előtti eredmény jóval magasabb, mint a többi pénzintézetnél. Legmagasabb pozitív eltérés K bank esetében, negatív eltérés, pedig I bank esetében található.

A lépcsők vizsgálatakor szembetűnő az első lépcsőfok, amely rendkívüli mértékben kimagaslik a többi érték között. A solveres és az online megoldások eltérései három bank esetében mutatnak jelentős eltérést. A solver szerint „O” bank túlteljesített, az online megoldás értelmében az adózás előtti eredmény reálisnak mondható. A solver szerint „M” banknak jobb teljesítményt kellett volna nyújtania, az online megoldás szerint reálisan teljesített. „J” bank esetében mindkét módszer túlteljesítést mutat, az eltérés a túlteljesítések mértékében mutatkozik meg (az online megoldás szerint sokkal nagyobb a túlteljesítés aránya). Egyik mutató sem okoz zajt az elemzésben.

Általánosságban elmondható, hogy azon bankok, ahol az eltérés pozitív vagy minimális az adottságaiknak megfelelően működnek. Azon bankok, ahol az eltérés negatív valamilyen oknál fogva az adottságaik alatt teljesítenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények értelmében elmondhatjuk, hogy azon bankok végzik jól a dolgukat, amelyek esetében a becsült és a tényadatok közötti eltérés pozitív vagy nulla. A rájuk vonatkozó ajánlás: csak így tovább. Azon pénzintézeteknek, amelyeknél az eltérés negatív, ajánlott lépéseket tenni az eredményesebb működés érdekében.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az alapprobléma megoldásaként kiderül, hogy az egyes bankok a tulajdonságaiknak megfelelően működnek e, és ezáltal mekkora társasági adót fizetnek. A keletkező többletinformációt a következőképp értelmezhetjük: mivel a pénzpiaci verseny szereplőinek tevékenységét mindig nagy figyelem kíséri mind a társadalmi, mind a politikai élet részéről, ezért előfordulhat, hogy egyes pénzintézetek gyanúba keveredhetnek, hogy nem a tőlük elvárható eredményt érik el. A feladat ilyen esetben az adott bank védelmében is felhasználható.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A lépcsős függvény felhasználásával létrehozott szakértői rendszer arra ad választ, hogy általunk tetszőlegesen megadott mérlegfőösszeg, saját tőke és saját tőke arány mellett mekkora lenne az adózás előtti eredmény. Ez különösen érdekes lehet akkor, ha egy új pénzintézet lépne a piacra. Ebben az esetben a módszer segítségével a bemeneti értékek segítségével felbecsülhetővé válik az adózás előtti eredmény, ezáltal a fizetendő társasági adó mértéke.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A feladat megoldása során nem találtam kapcsolódó, illetve konkurens megoldásokat.

Kommentárok

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy minden egyes bank más és más gazdasági feltételek mellett működik. Üzletpolitikai döntéseiket különféle érdekek motiválják, amelyeket az eredmények konkrét bankra vonatkoztatott értelmezésénél figyelembe kell venni.

A feladat megoldásához potenciálisan szükséges IT-kompetenciák

- Wiki-használat

- metaadatbázis

- kimutatás-varázslás

- excel függvények

- szakértői rendszerek

- solver

- autószűrő

- helyesírás-ellenőrzés

- COCO-online

Ellenőrző kérdések

• Sikerült-e a feladat megoldása által megérteni a tantárgy lényegét?

A tantárgy módszertana tulajdonképpen az élet különböző területén jelentkező probléámák megoldására használható. Segítségével a mélyebben rejlő információkat a felszínre hozhatjuk, melynek következtében többletinformációhoz juthatunk.

• Milyen módon segítették e a félév során tanult infomatikai kompetenciák a feladat megoldását?

A már ismert egyszerűbb excel alkalmazásoktól elkezdve a bonyolultabb coco és solver módszertanon át a szakértői rendszerek általános megismeréséig, az elsajátított technikai eszközök elég ismeretet nyújtottak a feladat sikeres lebonyolításához.

• A gyakorlati feladat kellő kitekintést adott e arról, hogy az elsajátított ismeretek a munkaerőpiacon értékesek?

Véleményem szerint kellő rátermettség és üzleti érzék megléte mellett az ismeretek jól hasznosíthatók.

• Mennyire érződik a feladaton, hogy az egy "kötelező" jellegű feladat, illetőleg egy a valósághoz ténylegesen közelálló problémát taglal?

A problémával először akkor szembesültem, amikor a szakdolgozatomhoz szerettem volna releváns elemzést készíteni, ezen túlmenően nem várt, számomra is érdekes többletinformációk is megjelentek. Megítélésem szerint a feladat életszerű.

• Mi okozta a legnagyobb nehézséget a feladat megoldása során?

A legnagyobb nehézségbe az adatok gyűjtése során ütköztem. Először próbáltam a bankok honlapjáról egyenként leszedni a kellő információt, ám ez a próbálkozásom az egységes adathalmazok rendszere miatt meghíúsult. Ezután egy adott táblázatból dolgoztam, amely egységes ugyan, ám nem tartalmaz minden általam vizsgálni szándékozott adatot.

• Mennyire bizonyult nehéznek a ko kritériumok irányának megítélése?

A ko kritériumok irányának megítélése közben egyedül a saját tőke aránynál merült fel kétség az irány felöl. Végül arra a következtetésre jutottam, hogy minél nagyob egy vállalkozás saját vagyonának mérete annál pozitívabban ítélendő meg.

• Miből áll a metaadatbázis?

Id, Objektum, attributum, érték, dimenzió, forrás, dátum státusz.

• A feladat megoldása során mely hasonlóságelemző módszer(ek) -el dolgoztunk?

Coco, lineáris megközelítés (additív)

• A coco és a lineáris megközelítés eredményeként létrejőtt eredmények mindig megegyeznek?

Nem

• Mit mutat a coco által számolt eltérés iránya az adózás előtti eredményre vonatkoztatva?

Ha nincs eltérés: az adózás előtti eredmény megfelelő, ha negatív: alulteljesítés, ha pozitív: túlteljesítés

• Igaz e, ha a lépcsők hossza állandó akkor az adott tulajdonság zajnak minősül?

Igen

• Igaz e, hogy ha egy lépcső kiugró értéket mutat az mindig jó?

Nem

• Igaz e, hogy a solver többszöri lefuttatása után az eredmény változhat?

Igen

• Mit mutat meg a banki benchmarking feladathoz kapcsolódó szakértői rendszer?

Megmutatja, hogy adott mérlegfőösszeg, saját tőke, saját tőke aránya alapján a solver szerint mekkorának kéne lennie az adózás előtti eredménynek?

• Lehet e módosítani a COCO-ONLINE ba már beregisztrált feladatokba?

Nem, új azonosítóval újra el kell végezni a feladatokat.

• Igérhet e olyat az IB egy feladat elvállalásakor, hogy biztosan elvégzi e? Miért?

Az IB arra tehet ígéretet, hogy minden tőle telhetőt megtesz a kívánt információ megszerzésének érdekében. Ennek oka, hogy az adatok beszerzése néha rendkívüli nehézségekbe ütközik.

• A solver használja e az fkeres függvényt?

Igen

• Lehet e teljesen automatizálni a solver beállítását?

Nem, bizonyos értékeket kézzel kell beírni

• Mi jelzi, hogy az autoszűrő be van kapcsolva?

Legördülő menü

• A feladat felhasználása során az adatok eredetét tekintve milyen csoportokat kölönböztetünk meg?

Primer adat, szekunder (származtatott adat)

• Mire használják a Dataminingot?

Az adatbányászat matematikai eszközök segítségével a mély információk felszínrehozását segíti.

• Szerkeszthetik e mások az én MIAU WIKI feladatomat?

Igen

• Kezeli e az ONLINE COCO a , karaktert?

Nem

• Mit tartalmaz egy hasonlóság elemzés?

Metaadatbázis, Pivot, Coco, Lineáris megközelítés, Szakértői rendszer

• Hogyan segít a WIKI a feladat megoldásában?

Útmutató, virtuális "játszótér"

• Hogyan adható meg forrás a wikiben?

Online katalógusba való felvétel segítségével

• Milyen oszlopokat tartalmaz a COCO tábla?

X oszlopok, Y érték, becslés, eltérés

• Hogyan komunikál az okatató és a hallgató a WIKI-ben?

Vitalapon keresztül

• Használ e a COCO szorozatfüggvényt?

Igen

• Kötelező e minden esetben megadni az adatok forrását?

Igen, az adatok helyességét és korrekt felhasználását igazoló nyilatkozattal