Feladatterv:Nyúltápok
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 A feladat előtörténete
- 3 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 A feladat által érintett célcsoportok
- 6 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
- 14 Kommentárok
- 15 A feladat megoldásához potenciálisan szükséges IT-kompetenciák
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A nyúltápok beltartalmi adatainak és termékei árának összevetése hasonlóságelemzéssel, ezzel segítséget nyújtva a nyúltenyésztőknek abban, hogy ár-teljesítmény alapján számukra melyik a legmegfelelőbb nyúltáp.
A feladat előtörténete
A magyarországi nyúltenyésztők helyzete egyre romlik, mivel a nyúlágazattól teljesen megszűntették a nemzeti támogatásokat, és az elmúlt években jelentősen csökkent a nyúlhús eladási ára. [1] A szakértőmnél is ezek a problémák állnak fent, mivel ő is a nyúlágazatban kistenyésztő.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A választott szakértőm, amikor elkezdte a nyúltenyésztést, akkor a legolcsóbb tápot vásárolta meg. A táp vásárlásakor a megspórolt pénz, a töredéke sem lehet annak a nyereségnek, ami a rossz választásra vezethető vissza. Tehát a csökkenő felvásárlási ár és a növekvő takarmányvásárlási költségek valóban komoly probléma a nyúltenyésztőknél. [2]
Fontos tudni: a hasonlóságelemzés keretében végzett ÁR-beltartalom összevetés NEM azonos pl. a napi tömeggyarapodást a beltartalmak (és a tartástechnológia, ill. genetika) alapján levezetni akaró hozamfüggvény eredményével. Az ár-elemzéskor a "legkorrektebb" szállítót, míg a hozamszimulációnál a gazdaságilag korrekt döntést keressük. A legkorrektebb szálllító nem más, mint aki az összes beltartalmi komponens tekintetében a legkisebb átlagos árréssel dolgozik. A szimulációtól elvárható, hogy a jövő olyan legyen minden döntési alternatíva minden jellemzőjében, mint amilyennek levezettük.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtésnél az adott témában a helyi táptermény-kereskedőt kérdeztem meg. A termékek árairól és összetevőiről az adatokat itt gyűjtöttem össze.
A feladat által érintett célcsoportok
A nyúltápok vizsgálata hasznos lehet az egyéni gazdálkodóknak, kistermelőknek, másrészt a nagyüzemi gazdálkodóknak. Fontos célcsoport még a gyártók, mivel így informálodhatnak egymásról, piaci helyzetükről.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az általam konzultációt folytatott nyúltenyésztő évente 500.000 Ft-ot költ tápokra. Tehát a megfelelő körültekintéssel a kiválasztott terméknél a legalacsonyabb ár és minél magasabb beltartalom mellett, arányaiban nézve sokat megtakaríthatnak a nyúltenyésztők.
A válaszokat befolyásoló tényezők
A nyúltápok esetében 8 befolyásoló tényezőt vettem figyelembe:
- Szárazanyag (% maximalizálandó)
- Nyersfehérje (% maximalizálandó)
- Nyerszsír (% maximalizálandó)
- Nyersrost (% maximalizálandó)
- Lizin (mg/kg maximalizálandó)
- E-vitamin (mg/kg maximalizálandó)
- Methionin (mg/kg maximalizálandó)
- Ár (Ft/zsák minimalizálandó)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Attribútumok: Szárazanyag, Nyersfehérje, Nyerszsír, Nyersrost, Lizin, E- vitamin, Methionin, Ár.
Objektum:
AROMA-S, Bartl, Cunifort, Gimborn, Laktiferm L-2, Medivit Combi +C.
Gyakorlati lépések:
- Meta-adatbázis készítése
- Pivot kimutatás előállítása
- Primer adattábla elkészítése
- COCO tábla készítése F-keres függvény segítségével
- Solver beállítása
- Solver futtatása
- Kapott eredmények kiértékelése Szorozatösszeg és HA függvény segítségével
- Kiegészítő számítások Átlag és Szórás függvény segítségével
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A vizsgált objektumok között nincsen eltérés, tehát nem tudok olcsó és drága objektumokat megkülönböztetni.
A szakértőm eddigi takarmányválasztása nem bizonyult rossznak, pedig ő mindig a legolcsóbb terméket vásárolta meg.
A szakértőm véleménye az volt, hogy a drágább biztos sokkal jobb. Ez a feltételezés nem állta meg a helyét, mert a coco elemzésem szerint a piacon az általam vizsgált termékek jól vannak beárazva, mert a drágább termékekben az összetevők nagysága is több és amelyik olcsóbbak, ott ugyanolyan mértékben kevesebb az összetevők.
A solver-es és az online megoldás végeredményei megegyeznek egymással, mely szerint a termékek árai és összetevői egyensúlyban vannak egymással.
A követelményrendszer értelmében az egyensúlyi piacokon kevesebb lépcsővel új elemzést kellett volna futtatni annak feltárására, vajon melyik objektum a leginkább instabil a beárazáskor...
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A feladatom készítése közben azt a konvekvenciát vontam le, hogy az ágazat minden szereplője továbbra is választhatja azt a terméket amelyiket idáig is használt, hisz az eredmény szerint azt általam vizsgált termékek ár-teljesítmény alapján kiegyensúlyozottak.
Kezdő nyúltenyésztőknek azt ajánlom, hogy minél több terméket próbáljanak ki és ezután döntsenek egy adott nyúltáp mellett.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az adott probléma korábbi módszerrel történő megoldása nagyságrendekkel nagyobb ráfordítást igényelt, mint egy hasonlóság-elemzéssel végzett termék-összehasonlítás, mivel több forrásból származó adatok összegyűjtéséhez hosszas utánajárás szükséges, ezzel szemben az egyszeri munkát igénylő adatbázisból való összevetéssel időt takaríthatunk meg.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
HA a Methioin >0.26, Nyersfehérje >13.45, Nyersrost 12.945-14.9 között van, Nyerszsír 2.15-2.25 között van, Szárazanyag 85.6<, AKKOR az ideális érték 26472.7 Ft lesz.
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Kommentárok
A szakértőm döntését, hogy kiválassza melyik tápot vásárolja meg, az áron és a tulajdonságokon kívül egyéb tényezők is befolyásolják (ismeretség), döntése nem feltétlenül a legolcsóbb és legelőnyösebb tulajdonságokkal rendelkező termék kiválasztására irányul.